Bevezetés + ismétlés kommunikációelméletből

Társadalmi kommunikáció (TÁKO):

Bonyolult, interdiszciplináris kapcsolatok
Kommunikációelmélet, szociológia, közgazdaságtan, pszichológia, politológia, marketing, etika stb.  olyan területek/tényezők, amelyek szerepet játszanak a TÁKO-ban.

TUDÁS = információ + gyakorlat

A tanulás lehetőségei:

  • utánzásos: csak VALÓS helyzetekben (állatok is)
  • elvont tanulás (asszociáció, kondicionálás, szimbolikus tanulás stb.) KOMMUNIKÁCIÓ ÚTJÁN

A tanulás egyéni és társadalmi folyamata, a tudás elérése:

  1. Ismeret
  2. Jártasság
    (1x már megtörtént v. gyakori alkalmazás során)
  3. Készség
    (a tudást készség szintre fejleszti az ember – sokszor ismétlés)
  4. Szokás
    (bevésődött minták – pl.ajtót ösztönösen bezárjuk, később gondolkodunk, hogy bezártuk-e)

Az információ:

az idő síkjában megragadható jelentéssel bíró változás – mindaz, ami a megszokott eseményektől eltér.

A kommunikáció:legáltalánosabb (rövid, lényegi) fogalma:

INFORMÁCÍÓ ÁRAMLÁS - TOVÁBBÍTÁS, atomtól az emberen át, a Galaxisig

Emberi (személyközi, társadalmi) kommunikáció:

Két ember kapcsolatától a tömeges kommunikáción át a közösségi jelenségek teljes hierarchiáját magába foglalja.

Az emberi (személyközi, társadalmi) kommunikáció fogalma:

Olyan tevékenység (folyamat), amely egy kibocsátó (információforrás) és egy befogadó (címzett) között gondolatok közösségét vagy egyezését hozza létre. (Wilbur Schramm)

A kommunikáció jelentése bővebb az információnál, mert:

  • a szándékoltságot
  • az indítékok szükségességét,    is tartalmazza.
  • egységes jelrendszert (nyelvhasználatot)
  • kontextusokat

1. Társadalmi kommunikáció (TÁKO) fogalma:

Már ismert – KIÍRNI AZ ELőBBIEKBőL!!!
Ha nincs kommunikációs zavar → logika 1. törvénye („gondolataink =”)
Pl. a tanteremben meleg van: számomra, és a többiek 75-80%-ának is→ TÉNYLEG meleg van!

Szó szerinti értelmezés:

  • gondolati közösség
  • segít az eddigi tudás:
    • nyilvános
    • kölcsönös
    • bármikor felidézhető

/E három kritérium kell a gondolati egyezéshez!/
A személyközi (és minden másféle) emberi kommunikáció

Komponensei:

  1. Minden, amit cselekszünk (interakció) kommunikáció is
  2. Az ember társadalmisága biológiai tény. A biológia és a társadalmi lét között a közvetítő a kommunikáció.
    „Fajtársi közösség”:
      = utánzásos tanulás → csak valós helyzetben
      = elvont tanulás (asszociáció, kondicionálás, szimbolikus tanulás) kommunikáció útján
  3. Társadalmilag korlátos (információ-hozzáférés: technológiai feltétel, státusz, kódhasználat stb. függvénye)    /pl. hiába akarok XY-nak e-mailezni,   ha neki nincs is számítógépe/
  4. A kommunikációs teljesítmény nemcsak igényli a közösséget (FORRÁS), hanem létrehozza, alakítja is → tehát a kommunikáció TÁRSADALMI SZERVEZő is.

2. A társadalmi kommunikáció (TÁKO) főbb színterei (ahol a kommunikáció folyik):

  1. személyközi
  2. szervezeti
    • kisebb-nagyobb csoportokban, szervezetekben, illetve – között;
    • tömegkommunikáció /szervezeti komm. ≠ tömegkommunikáció/
  3. kultúraközi
    • azonos társadalomban, különféle kultúrák (generációk foglalkozási
      csoportok, etnikumok stb.)
    • különféle társadalomban azonos kultúrák (K-NY, É-D, Ázsia, USA,EU, Afrika stb.)