Szervezeti kommunikáció

A társadalom nagy intézményrendszereinek kommunikációja.

Dominál:   

  • a szervezeti érdek, → /legismertebb: adás-vételi/
  • az értékrend,
  • az érzelem.

Csoportosítása:

  1. Jellege szerint
  2. Tartalma szerint
  3. Funkciói szerint

1. Jelleg:

  1. A kommunikáció ALAPVETő jellegű (oktatás, tudomány, művészet, vallás stb.)
  2. A kommunikáció ESZKÖZ jellegű (gazdaság, közigazgatás, eü., politika stb.)

2. Tartalom: (? önkényes)

  1. Közéleti
  2. Gazdasági

3. Funkciói:

  1. Szervezeten belüli kommunikáció: az intézmény működése érdekében kidolgozott
    kommunikációs szabály (szabvány) rendszer.
    1. Aktív: jelen idejű információáramlás (SZMSZ, vizsga-adatvédelmi, publikációs,
      értékesítési, választási stb. szabályok)
    2. Nem aktív: selejtezés (visszafordíthatatlan)
    3. Archiválás: (ismét aktivizálható)
          Szervezeti érdek (saját maga)
          Össztársadalmi érdek (levéltár, könyvtár, múzeum)
    Cél: a működés segítése, aktualizálása
    Eszköz: papír, film, videó, számítógép stb.
  2. Kifelé irányuló (külső) kommunikáció:
    Jellemzői:
    • kibocsátóként, befogadóként is
    • mindig a szervezet képviseletében (menedzser, tanár, ügyintéző, lelkész és nem apa, fiatal vagy nyugodt-frusztrált)
    Kétirányú:
    1. Szervezetközi kommunikáció:
      • gazdálkodó szervezet – gazdálkodó szervezettel kommunikál
      • gazd. szerv. – tudományos intézménnyel
      • tud. int. – gazd. szerv.-tel
      • tud. int. – tud. int.-nyel
      Jellemzői:
      mindig az „erősebb” intézményrendszer érdekei, érdekrendi szabályai vagy érzelmi hatásai érvényesülnek
      pl. vállalat →APEH (államigazgatási komm.)
          vállalat ↔ kutató intézet (érdek szerint: gazdálkodási tudományos)
    2. Klientúra kommunikáció: (ügyfelek, vevőkkel kommunikál)
      Jellemzői:
      • szervezet → magánszemély(ek) vagy azok civil társ-i szerveződéseivel,
      • az üzenet sajátosságai a befogadók szükségleteit (a kibocsátó érdekeit) fejezik ki.
        (pl.: reklám, választási nagy-gyűlés, vallási ceremónia stb.)
      • a kommunikáció típusaiban, eszközeiben oda-visszahatás tapasztalható
        (pl.: PR → politika → gazdaság → PR)

A szervezet rendszerszerű elemzése

A szervezet kommunikáció szempontból (formális) CSOPORT.

Általános jellemzői:

  • interakció (több, mint kommunikáció; cselekvés; viselkedés)
  • kölcsönös egymásra hatás
  • közös cél (értékrend, érdek, érzelem)
  • egymásra utaltság

Kommunikációs jellemzői:

  • A kibocsátó lehet egyén/csoport, de mindig a szervezet képviseletében
  • A befogadó célja szerint jól jellemezhető, homogén sokaság, de lehet egyén is
  • Visszajelzésre törekszik

Az egymással kölcsönösen összefüggő és átfedő szervezeti egységek interakciós módja (a szervezeten belül és a szervezetek között):

Együttműködés:

(kooperáció): egyének (csoportok) másokkal végzett, közös, összehangolt tevékenysége, amely mindkét fél számára a lehető legnagyobb közös előnyt eredményezheti.

Versengés:

(kompetíció): egyének (csoportok) másokkal végzett közös tevékenysége révén kialakuló azon magatartásformája, amely az egyik fél számára a legnagyobb relatív előnyt eredményezi.