I. A politika fogalma és összetevői

Politika:

A társadalmi viszonyok és az emberi magatartás sajátos tartama     (kb. 5-6000 éves)
Definiálhatatlan („művészet”)
Sok fajta definíció → 3 típus:

  • guvernamentális politika: középpontban az állam, a vezetés és a hierarchia
  • normatív politika: a politika lényege bizonyos célok, értékek, érdekek (szabadság, demokrácia, béke, rend stb.) megvalósítása
  • konfliktus orientáció: társadalmi osztályok, rétegek harca

Lényeg:

  • a hatalom és
  • az uralom („intézményesített hatalom”)

1.  A politika fogalma →a társadalmi hatalom, érdekek és akaratok korlátok közé szorított felhasználása

Összetevői:

  • hatalom
  • érdek
  • akarat
  1. A hatalom: a társas befolyásolás legerőteljesebb formája, önmagunk és más emberek, illetve az események és helyzetek irányításának képessége.
    Jellemzői:
    • az emberi kapcsolatokban megnyilvánuló valóság
    • mindig kétpólusú, de egyenlőtlenül oszlik meg
    • természete semleges (se nem jó, se nem rossz; csupán a célok elérésének eszköze, attól függ, hogy jóra/rosszra használják)
    • érzékelése mindig szubjektív  mindenki birtokolja, illetve rendelkezhet vele
    Alapja: (általánosságban) a függetlenség
  2. Érdek: vkinek vagy vminek a javát, hasznát szolgáló, szükséges, illetve fontos dolog. (politika = az érdekegyeztetés művészete)
  3. Akarat: az ember azon képessége, amelyet egy kitűzött cél elérésére irányuló tudatos törekvés jellemez.

2.  A politika alapvető típusai

  1. Intézmény-politika (Polity)
    • államforma
    • kormányzati rendszer (demokratikus-diktatórikus)
    • hatalommegoszlás (törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom)
  2. (napi) Pártpolitika (Politics): a napi érdekharcokat kifejező konfliktusok kezelése
    • pártrendszerek
    • választások, választási rendszerek
    • érdekszervezetek
    • civil társadalom, egyesületek
  3. Közpolitika (Policy; public policy): magas szakmai igénnyel kidolgozott és az egész társadalom érdekeit szolgáló intézkedések összessége
    • a megtermelt társadalmi javak elosztása
    • programok (anyagi juttatások, szolgáltatások, infrastruktúra-fejlesztés, munkavédelmi jogszabályok stb.)

II.   A politikai pártok kommunikációja

Párt:

(<pars> latin = rész, darab): a megosztottság, az ellentét, a konfliktus kifejezője az egységes politikai közösségen belül

„Pars pro toto” elve (a rész az egészet képviseli) – mihelyt létezik egy párt, rögtön kettő van belőlük

A pártok:

az érdekegyeztetés szervezetei, azaz a különböző társadalmi érdekek egyetlen programban egyesítik és azt tagjaiknak, választóiknak felkínálják.

Lényege: az állandó konkurencia, küzdelem

A pártok (funkciói) kommunikációs céljai:

  • támogatók toborzása
  • meggyőzés, az állampolgárok egyetértésének elnyerése
  • a népakarat közvetítése (közvetlen és közvetett demokrácia)
  • a párttagok, szimpatizánsok vagy választók mozgósítása
  • politikai vezetők kiválogatása; felkészítése a gyakorlat során

A pártok nyilvánosság-politikájának legfontosabb célcsoportjai:

  • az állampolgárok
  • a tagság
  • a választók
  • nemzetközi nyilvánosság
  • sajtó
  • a többi párt 

1.  Kommunikáció az állampolgárokkal

Lényege: ne csak a választások alkalmával találkozzanak!

  • véleménykérés (aláírás-gyűjtés), határozatok előkészítése, döntések megmásítása érdekében
  • szakmai fórumok
  • szabadidős rendezvények (viták, fesztiválok, tanulmányi segítség stb.)
  •  nagygyűlések (célja: megmutatja, hogy milyen sokan vagyunk)

2. Kommunikáció a tagsággal

Lényege: aktivitás, mozgósítás

Formák: hasonló, mint az állampolgári kommunikációnál +

  • taggyűlések
  • belső, informatív tájékoztatók
  • jelöltek kutatása, felkészítése

III.   A választási kampány kommunikációja

Lényeg:

20-60-20-as szabály tapasztalat:

  • 20% abszolút támogató
  • 20% abszolút averzív
  • 60% bizonytalan, csapódik

Tehát a választók:

  • kb. 20%-a feltétlenül elkötelezett  erősíteni
  • kb. 20%-a feltétlenül averzív  nem célközönség
  • kb. 60%-a bizonytalan
    • változó szavazó, aktuális érdek  meggyőzni
    • kisebbik rosszat választó  meggyőzni
    • notórius nem választó  érdeklődést felkelteni

CSOPORT-CÉLÚ STRATÉGIA megvalósítása:

  • értékalapú programok és szimbólumok
  • választói és pártérdek összevetése
  • megszemélyesítési összetevők (kompetens arcok)
  • demonstrációs erő felmutatása („mi, együtt”) /milyen sokan vagyunk – megmutassuk és meghallgassuk a kompetens arcokat/

2. Lehetséges célok

  • Tájékoztatás, meggyőzés, mozgósítás
  • párt értékrendjének pozicionálás
  • a potenciális szavazók érdekeinek tisztázás
  • hitelesség megőrzés
  • gyanakvás leküzdés
  • minél magasabb szavazati arány elérése érdekében

3. Lehetséges formák

  • főként a marketing-kommunikációs elemek (reklám, PR, szponzoráció, kitelepülés stb.)
  • programvita
  • érdekek rangsorolása
  • választási utazások

Road-show („utaztatott” bemutató)

Eredete: vásári kikiáltók, popzene, termék, szolgáltatás bemutató, politikai, választási túra

Lényege:

  • azonos tartalom
  • vizuális megjelenítés
  • koreográfia

Célközönség: „átlag”-polgár, helyi pontosításokkal

Elemei:

  • közönség előzetes és azonnali invitálása
  • a terek kiszélesítése (hanghatások, kivetítések)
  • változatos látványelemek:
    • zászlók, pártlogók, emblémák
    • látványszerűen írott vagy kivetített jelszavak, jelmondatok
    • színpadi és emelvénydíszítés
  • megkomponált és egyformán betartott koreográfia
  • a megírt szöveg helyi aktualitása
  • hang-fény-mozgás hatások együttes alkalmazása
  • zenei és szórakoztató betétek
  • az exkluzivitás élményének imitációja