I. A társadalmi hatalommegosztás 

A társadalmi hatalommegosztás lényege:

A hatalmat hatékonyan nem korlátozhatja más, mint a vele szemben álló, azonos súlyú másik hatalom (Montesquieu).

KÉT FAJTA KLASSZIFIKÁCIÓ:

1)    Az alapvető társadalmi hatalmi ágak (Arisztotelész)

  • törvényhozó (országgyűlés) hatalom
  • végrehajtó (kormány) hatalom
  • bírói (igazságszolgáltatási) hatalom
  • (? sajtó)

2)    A nemzetgazdaság felosztása és szereplői

  • Makrogazdaság:
    • állam
    • önkormányzatok:
      • helyi
      • TB
      • nyugdíj
    • bankok (központi – MNB és kereskedelmi)
  • Mikrogazdaság:
    • háztartás
    • nonprofit szervezetek
    • vállalkozás, vállalat, cég
  • Témák:
    • központi kormányzat kommunikációja
    • helyi (ön-) kormányzat kommunikációja

II.   A központi államszervezet kommunikációja

Kiterjesztés:

Kormány (egésze) és minisztériumok

Alapvető célcsoportok:

  • a közigazgatás környezetéhez tartozó pártpolitikai szféra
  • a társadalmi nyilvánosság (közvélemény)
  • a formalizáltan szervezett érdekképviseleti szervek (szakszervezetek, kamara stb.)
  • a közigazgatási döntések közvetlen érintettjei:
    • (civil) lakosság
    • vállalati szféra

Alapvető feladat:

  • rendszeres információ az intézmény politikájáról, terveiről, eredményeiről, a (jelenlegi-tervezett) politikai döntések tényleges és valószínűsíthető hatásáról
  • a közvélemény informálása a:
    • törvényhozásról
    • szabályzókról
    • minden olyan ügyről, amely az egyes állampolgárok napi életét érinti

Módszerek:

  • (Mett) központi ügyfélszolgálat, ügyfélkapu (internet), írásos és szóbeli információk
  • minisztériumok csatlakozása és egyedi információ szolgáltatása
  • sajtókapcsolatok
    • közvetlen: törvényjavaslatok parlamenti vitái, miniszteri nyilatkozatok
    • közvetett:
      • sajtó,
      • közlemény,
      • interjú,
      • beszélgetés,
      • fogadás,
      • konferencia,
      • tájékoztató