1. Reklám

  • fogalma: fizetett komm., a (tömeg) tájékoztató eszköz szándékos alkalmazása egy felismerhető, de személytelen kibocsátó üzenetének terjesztése
  • tartalma: termék, márka, vállalat
  • célja: a befogadó attitűdjének pozitív befolyásolása, averziójának csökkentése → vásárlói magatartásának megváltoztatása
  • feladatai:
    • finformális: a kibocsátó tudja a termék létezését, változását, árát
    • meggyőzés: több versenytárs esetén a preferálás növelése
    • emlékeztetés és megerősítés: a vásárlói döntés előtt
    • kiválasztott szegmens elérése
    • cégimage erősítése
    • vásárlás utáni asszoszancia(?:) csökkentése
    • volumen növekedés, termékélet ciklus növelése
    • rossz benyomások kijavítása

Eszközök/csatornák:

  1. Napilap
    • olcsó, nagy közönség, gyors (+)
    • megjelenés, rövid átfutás (+)
    • vizualitás hatékonysága (+)
    • területi lefedettség drága (-)
    • gyorsan eltűnik (-)
  2. Folyóirat
    • erős szelektivitás (+)
    • magas presztízs(+)
    • színvonalas nyomtatás(+)
    • hosszabb üzenetőrzési idő(+)
    • hosszú átfutási idő (-)
  3. Televízió
    • audiovizuális, rugalmas, sok néző (+)
    • hiteles (nek tűnik), potenciális vevő(+)
    • kiszolgáltatottság → muszáj(+)
    • drága (-)
  4. Rádió
    • sok hallgató úton is, szelektív lehet, rövid átfutás, olcsó(+)
    • csak auditív, negatív zaj, háttérrádiózás (-)
    Hátrány:
    • auditív hatás (a szó elszáll)
    • háttér-rádiózás, negatív zajhatások
  5. Közterületi reklám
    Előny:
    • figurális lehetőségek kihasználása
    • vevő több helyen, többször találkozhat vele
    • jó elhelyezésben más üzenet nem vetélkedik
    • (óriásplakátokból 100-150 db van hatással a befogadókra; normál plakátokból kb. 600)
    Hátrány:
    • rövid üzenet – csak figyelemfelkeltés
    • észlelési küszöb
  6. Közlekedési eszközön
    Előny:
    • lehetőség a lokális információra
    • „olcsó”, sokan, sokáig láthatják
    Hátrány:
    • kis felület, kevés részlet
    • a gyakran utazót irritálhatja

2. Közönségkapcsolatok (Public Relations)

A cég kommunikációjának szervezése, az elsődlegesen nem eladási célokat szolgáló vállalati üzenetek továbbítása, amelyek fő funkciója a bizalom építése és a jó image kialakítása/fenntartása.

Előnye:
  • hitelesebb a reklámnál
  • reklám-ktg. töredékéért mélyebb, hosszabb távú hatás
A reklám és a PR funkciójának különbségei:
  • A reklám közvetlen, a PR közvetett értékesítési cél
  • Reklám célközönség, PR (is, de inkább) közvélemény
  • Reklám a piaci taktika fegyvere, a PR (a cégvezetés részeként) a piaci stratégia eszköze
  • Reklám (rendszerint) egyoldalú kapcsolat, a PR mindig kétoldalú
  • Reklám (alapvetően) a potenciális vevőkhöz szól, a PR felöleli a cég érdekkapcsolatainak valamennyi szféráját

Fajtái: 

SAJTÓKAPCSOLATOK közvélemény:

Belső PR:

  • munkatársak
  • vertikális csoportok
  • horizontális csoportok
  • érdekképviseleti szervezetek
Külső PR:
  • funkcionális csoportok
  • szakmai csoportok
  • társadalmi csoportok
  • nemzetközi szervezetek
Alapfunkciók:
  • a dolgozók informálása, meggyőzése
  • érdekkonfliktusok simítása
Általában:
  • termékpropaganda
  • tanácsadás (közügyek, image)
Külső:
  • hír értékű információk közzététele, figyelemfelkeltés, image, CI építés érdekében cégre, termékre, személyiségre vonatkozóan (CI: vállalati identitás/azonosulás, vállalati célokkal egyetértés)