1307 és 1320 közötti irodott az mű. Kitünő magyar fordítását Babits Mihály készítette.
Dante  "firenzei nyelven", Toszkánai nyelvjárásban írta meg komédiáját, s ezzel megteremtette az olasz irodalmi nyelvet.
E művet joggal nevezik a középkor enciklopédiájának: az egész korszak szinte lexikálisan teljes tudástömegét foglalja magában.
Dante, a tudós beledolgozta a művébe az akkori kultúra egész birodalmát a természettudományok korabeli ismereteitől kezdve az antik filozófián át a középkori teológia nagyszabású összegezéséig.
Mindezt a roppant anyagbőséget Dante, a költő saját lelkén átszűrve, egyéni élménnyé avatva, egységes világképpé formálta, szigorúan zárt, logikus művészi kompozícióba építette, s tökéletesen csiszolt, csengő rímekkel könnyített lírai versformában adta elő.