ÉMILE DURKHEIM (1858-1917)

Elzászi zsidó család, apja rabbi.
A társadalom összetartó erejét kutatta, feltételezte, hogy az erkölcs az.
Republikánus/monarchista szembenállás jellemzi a francia belpolitikát. – Dreyfuss per.
A harmadik köztársaság, legitimitása megteremtése érdekében sok reformot vezet be. Durkheim együttműködik ezekben a reformokban, a hatalom pedig ezt honorálja úgy, hogy hagyják érvényesülni. (Németországban ugyanebben az időben ez nem volt jellemző.) Középiskolában tanít filozófiát, majd ösztöndíjjal Németországba utazik. Hazatérve a Bordeaux-i egyetemen helyezkedik el, pár év múlva ő vezeti a társadalomtudományi tanszéket. Tudatosan építette a szociológiát tudománnyá.

„A szociológia módszertanának szabályai” 1895.

MI  A TÁRSADALMI TÉNY?

Durkheim eleinte ragaszkodik Comte-hoz (pozitivizmus). Durkheim szerint egy tudomány akkor lehet önálló, ha olyan tényeket tár fel és vizsgál, melyek különböznek más tudományok által feltárt és vizsgált tényektől. Ezek a társadalmi tények. Ezek mindig léteztek.
A társadalmi tény Durkheim által definiált dolog. Elemei, jellemzői:
- képes kényszerítő erővel hatni az egyénre, vagy az adott társadalomra általában jellemző, valamint egyéni megnyilatkozásoktól független, önálló léttel bír.
Megjelenési formái:

  1. Szankcionált szabályok (jogi, erkölcsi, illem)
  2. Játékszabályok (nyelvhasználat – tájnyelvek használata szégyen, pénzhasználat)
  3. Társadalmi áramlatok (tömegmozgások: lelkesedés, felháborodás, szánalom, stb.)
  4. Morfológiai tények (statisztika, közlekedési utak, lakástípusok)

A TÁRSADALMI TÉNYEK MEGFIGYELÉSÉNEK SZABÁLYAI

Első és legfontosabb szabály: a társadalmi tényeket DOLGOKNAK kell tekintenünk! Dolog mindaz, ami adva van és megfigyelésre kényszerít. Adatok nyerhetők belőle. Az adatok képezik a tudomány biztos alapján, mert független a megfigyelő elmétől. A tudománynak előítéletektől és előzetes felvetésektől is függetlennek kell lennie. Ha nem így lenne, akkor nem lehetne létrehozni biztos bázist a tudomány számára.
Ha a társadalmi tények dolgok, akkor nem különböznek a természettudományi tényektől, vagyis a tudomány egységes.

Ideológiai jellegű vizsgálatok:

Nem a dolgot magát, hanem a róla szóló leírást, tanulmányt, valamit vizsgáljuk.

Előzetes meghatározás elve:

(pozitivizmusra való törekvés, ill. elszakadásvágy a filozófiától) A tudós csak bizonyos tényekkel kapcsolatban érezze a kutatási kényszert. Minden egyes vizsgálat első lépése a tárgy meghatározása.

  • A dolgok eleve osztályokba vannak rendelve (A platóni ideatanhoz vezet, Durkheim nem fogadta el).
  • Mivel a tudomány tárgyát is az előzetes meghatározás adja meg…. (A szubjektivitást csempészi vissza a tudományba.)

AZ ÖNGYILKOSSÁG 1897.

Két okból érdekes: 1. újszerű adatelemzési technika, 2. a tudományos megközelítés módja.
Két dolog mentén tárgyalja:

  1. integráció
  2. reguláció

A bevezetőben az akkoriban szokványos magyarázatokat veszi sorra. Megállapítása, hogy az öngyilkosságot ÖNMAGUKBAN nem magyarázza egyik sem. Itt kapcsolódik be az integráció és reguláció kérdése. Az öngyilkossági gyakoriságoknak szerinte közös hátterük van.

A statisztika nagyon fontos, adataira támaszkodik, ezeket objektív mérőszámoknak tekintette, a valóság leírásának vélte. Az adatok keletkezését – így a hitelességüket, objektivitásukat – nem vizsgálta.

Tipizálás: Durkheim több öngyilkosság-típust különböztet meg, többek között:

  1. egoista öngyilkosság
  2. altruista öngyilkosság
  3. anómiás öngyilkosság

Újítása: hogyan lehet az empirikus tapasztalatokat összevetni és valamilyen eljárással ezekből következtetést levonni.
A társadalmi integráció kérdése: A társadalom egyedeinek és intézményeinek interakcióinak sűrűségétől függaz integráltság. A kapcsolattartás a társadalom működését irányító közös cél érdekében jön létre. A társadalmi integráció a kapcsolattartás és a közös cél létét is feltételezi.

A társadalmi reguláció kérdése:
Meghatározott szabályok szerint folyik a kapcsolattartás. A viselkedést ezek a közös szabályok tartják regula alatt. Hogyan lehet a szenvedélyeket, vágyakat regulázni?

A társadalmi integráció és reguláció egymástól független dolgok! Kérdés: Hogyan lehet őket összehangolni? Összekapcsolásuk hogyan befolyásolja az öngyilkosságok gyakoriságát?

Egoista öngyilkosság:

A környezetétől eltérő individuumra utal. Önmaga van a központban. A társadalom az individualitásuk miatt egyre több embert szorít magányosságba. A modern individualista társadalmakra jellemző. Ez – az egoista öngyilkosság – fordítottan arányos a bármilyen csoporthoz (családi, vallási, stb.) való tartozással.
Durkheim vizsgálja például a felekezet közti különbségeket a tekintetben, hogy mennyire ítélik el az öngyilkosságot.
Pszichológiai szempontból: a társadalomtól való végleges elszakadást hivatott az egoista öngyilkosság demonstrálni.

Altruista öngyilkosság:

Az archaikus társadalmakra jellemző. Itt is az integráció és a reguláció közötti különbségek fontosak. Itt nagy volt az integráltság, hiánya tehát nem lehet ok. A regulában kell keresni a magyarázatot, és arra a következtetésre jutunk, hogy ez tulajdonképpen nem is nevezhető öngyilkosságnak. Fajtái:

  1. az öreg, aki már terhére van családjának öngyilkos lesz. Ennek van egy rituáléja, szakrális jellege, a közösség készül rá.
  2. özvegyek kötelező utánhalása (vagy a szolgáké)
  3. kötelező öngyilkosság: becsületvesztés következtében fennálló

Ezek a társadalmi integráltság magas fokán a reguláció magas meghatározottsága folytán következnek be.

Anómiás öngyilkosság:

A két fenti szempont kombinálása. Elméleti jellegű hátteret ad. Statisztikai adatok alapján rájött, hogy nagy háborúk, forradalmak esetén csökken az öngyilkosok száma. A gazdasági válságok első, kezdő szakaszában rohamosan nő, majd csökken. Durkheim szerint a forradalmak, háborúk révén megnő a társadalmi integráltság foka, ezért csökken az öngyilkosok száma. A konszolidált állapotban nő az öngyilkosok száma. Az ipari forradalom is új értékeket, normákat hoz, a régiekre épülő szabályok, regulák megszűnnek. Ez a szabályok nélküli állapot: ANÓMIÁS ÁLLAPOT!

A gondolkodás szabadságából adódóan bármlyen célt kitűzhetek, azonban az eszközök hiánya okozza az anómiás állapothoz vezető lelkiállapotokat. A XX. sz.-ban ezt ÉRTÉKVESZTÉSNEK, ÉRTÉKVÁLSÁGNAK hívják. Az 1950-60-as évek filmjei erről szóltak.
Mind az integráció foka, mind a regulációé alacsony.
Statisztikai adatok:
Durkheim megkülönbözteti a belőlük levonható empirikus általánosításokat, és az elméletet. Ismert jelenségket magyaráz eddig ismeretlen elméletekkel.