KARL MANNHEIM (1893-1947)

Budapesten született. Anyja német zsidó családból származott. Vasárnapi Kör – XX. század elejének sok tudósa, vezetője Lukács György
(Polányi Károly – redisztribúció, reciporocitás, piac)
Berlinben Simmelt, Freiburgban Husserlt hallgat. 1919-ben a kommün alatt a Pesti Egyetem ismeretelmélet tanárává nevezik ki, de nem tanított, Horthyék viszont üldözték. Elhagyja az országot Weber „kör” → Frankfurt → 1932-33. Anglia: Mood Kör (G. B. Shaw, T. S. Elliot, stb.) → 30-as években többször Magyarországra látogat.

A tudásszociológia egyik megalapítója

A szociológiának arra kellene figyelnie, hogy az emberek cselekvéseit milyen kultúrorientációk határozzák meg. Az emberek világnézetét kell rekonstruálni. A világnézetek alkotórészei között csak egy rész a racionális és sok az irracionális. Az irracionális részek rekonstrukciója nehezebb, de Mannheim szerint lehetséges.
Töxxxxx

  1. Kifejezés
  2. Dokumentáció
  3. Leképezés
  1. Kulturális jelenségeket saját jogukon vesszük szemügyre. VAGY önmagán túlmutató jelentése is van.
  2. Nem feltétlenül szándékoltan, de valamit kifejez egy kultúrobjektum.

A világnézet kultúrorientáció szilánkokból épül fel.

Tudásszociológia

A világnézetek értelmezéséről szól. A tudás létbe ágyazott. (Marx-i hatás – a lét határozza meg a tudatot.) Marx-nál kauzális összefüggés van a társadalmi osztályhelyzet és a gondolkodás között. Mannheimnél nem erről van szó. Nála a tudás társadalmi eredetű, az egyéni tudás struktúrája, a gondolkodás stílusa van meghatározva a lét által. Ezért az azonos társadalmi helyzetben lévők is gondolkodhatnak eltérően a világról.
A gondolkodás önmagán túllépve viszonylagossá teszi önmagát, túllép önmagán (öntranszcendentálás).

A felvilágosodásból kialakult leleplezősdit Mannheim hülyeségnek tartja, hiszen nem is az állítást támadja, hanem azt, aki mondja (azért mondja ezt, mert ott van).
Egy kort a korra jellemző eszme fog fémjelezni. A létszféra egy társadalomtörténeti realitás előtt, mintegy kulissza előtt zajlik, amire mi esetlen nem reflektálunk. Nem az egyes emberek világnézete, hanem az ezek által konstruált koreszme.
Egy közösség közös tapasztalatainak, észlelés- és reagálásmódjainak alapját képezi a VILÁGNÉZET.

Első tudásszociológiai tanulmánya a Konzervativizmus. Mannheim itt a konzervatív gondolkodás jellemzőit, mechanizmusát vizsgálja. megkülönböztet tradicionális (az ember ragaszkodik ahhoz, amit megszokott) és konzervatív (világnézeti irányultságot jelent. Nem nominalista.) gondolkodást.