Előadás:

Az egyik legősibb oktatási módszer. A könyvnyomtatás megjelenése előtt a tudás átadásának, közvetítésének szinte egyetlen módja volt. ősi formájában felolvasást jelentett.

Az előadás olyan monológikus szóbeli közlési módszer, amely egy-egy téma logikus, részletes, hosszabb ideig tartó kifejtésére szolgál. Ötvözi az elbeszélés és a magyarázat elemeit. Akkor alkalmazzuk, ha:

  • nagy csoportnak kell rövid idő alatt információt átadni
  • az információ teljesen új
  • tájékoztatást szolgál
  • gyorsan akarnak informálni
  • ez az információ átadásának, megszerzésének egyetlen módja
  • a forrás nem elérhető a hallgatók számára.

Szerkezetét tekintve 3 részből áll:

  1. bevezetés
  2. kifejtés
  3. összegzés
  1. bevezetés: gondoskodni kell a kapcsolat kialakításáról a hallgatósággal (érdeklődés, figyelemfelkeltés), felvázolni az előadás főbb pontjait, célját (kérdéskörök tisztázás), felidézni a szükséges ismereteket.
  2. kifejtés: tényanyag közlése strukturálisan, logikusan (pl. kronológiai felosztás a történelem oktatásnál), világosan.  A figyelem fenntartása érdekében a következő módszereket veheti igénybe a tanár: szemléltetés, séta a teremben le-föl, vizuális és audio hatások, , humor, jegyzetelés megkönnyítése hangsúlyokkal, stb.
  3. összegzés: biztosítja az előadó, hogy az elhangzottak egésszé álljanak össze, kérdésekre válaszol. A legfontosabb dolgok újbóli kiemelésre kerülnek, bizonyos kérdéseket nyitva lehet hagyni, ez a hallgatóknak lehetőséget ad a további tájékozódásra, gondolkodásra. Az előadás egyirányú kommunikációs folyamat, alapja a figyelem.

Előadói stílus lehet:

  • tényközlő (egyértelmű, világos, tömör, de száraz)
  • élményszerű (kellemes, jó hangulatú, leköti a figyelmet, de a tartalom igazi lényegét tekintve nagyon figyelni kell)
  • csapongó (nehezen követhető, nem összeszedett, nehezen értelmezhető a lényeg)

Előadás előnyei: az ismeretanyag a tudás koncepcióját ismerteti meg.
Hátrányai: hallgatói passzivitást eredményezhet, nem differenciálja a hallgatóságot, nem ad lehetőséget a hallgatóságnak az aktív részvételre.

Magyarázat: hasonló elemekből épül fel, mint az előadás, annak részét képezi.
Ok-okozati összefüggéseket firtat, mélyebb értelmeket keres, a megértés szintjét célozza meg. Világosnak és összefüggőnek kell lennie annak, amit meg akarunk értetni a hallgatósággal. A magyarázat közben kérdésekkel tudjuk ellenőrizni és követni, hogy megértették-e a hallgatók az addig elmondottakat.