Vitamódszer:

Dialóguson alapul, egymással szembenálló nézetek csapnak össze, vita csak akkor lehet, ha tudjuk, hogy a résztvevőknek különböző véleményük van.

Alapfeltételei:

  • legyek kíváncsi a másik véleményére
  • meggyőző érvek hatására tudjak véleményt változtatni
  • előítélet-mentesség
  • vitapartnerek egyenrangúsága
  • egymás érveire reagáljunk, ne a másik személyiségére
  • vitafelek egymáshoz beszéljenek
  • logikailag pontos, helytálló érveléseket használnak
  • tipikus hibák:
    • csúsztatás (állítunk valamit, olyan további állítással támasztjuk alá, ami önmagában sem állja meg a helyét – nem bizonyított): felépítünk egy logikát, de nem az következik belőle, amit állítunk).
    • tekintélyre szóló érvelés (a miniszter is azt mondta…)

Vita vezetőjének:

  • nem lehet kitüntetett szerepe
  • be kell a vita szabályait tartatnia
  • mindenkinek lehetőséget kell adnia a megszólalásra
  • jó irányba kell, hogy terelje a vitát (ne mérgesedjen el és rekedjen meg)
  • csak összefoglalja a vitát
  • közreműködésével fejlesztenie kell a vitakultúrát

Vitatípusok:

  • pódiumvita: néhány szakértő közönség előtt vitázik, időnként megnyitja a szűk vitakört, közönség tagjai is véleményezhetnek (Pl. Juszt László Nyitott száj c. műsora)
  • panelvita: „előre gyártott”-nak is tekinthető, nagyobb populációt érintő vita előtt egy szűkebb, testület megvitat, a publikum elé tárja az álláspontot (pl. parlamenti bizottság mielőtt közgyűlés elő terjeszt)
  • tézisek alapján folyó vita: előre kiadunk bizonyos álláspontokat, érvekkel, ezeket dolgozzák fel a vita résztvevői, előzetesen felkészülés alapján folyik a vita
  • 6x5 (6x6) módszer vagy Philips módszer: 30 főre lett kidolgozva. 2 fázisa van:
    • I. fázis: 5 db 6 fős csoport (A, B, C, D, E) ők egy meghatározott ideig vitáznak egy témán, a csoport jut valami eredményre (konszenzus vagy további probléma felvetődése)
    • II. fázis: újraszervezik a csoportokat, minden új csoportba kerül egy fő az előző csoportokból  minden csoport véleménye többszörösen ütközik.
      Módszertani előnye, hogy aki az előző csoportban nem tudott, vagy nem akart beleszólni, az itt most kénytelen képviselni a csoportja véleményét, és erre senki sem kényszeríti, hanem úgyis meg fogja tenni. Azért lesz bátrabb, mert nem a saját véleményét kell hangoztatnia, támogatja az a gondolat, hogy egy csoport áll mögötte. A vitakultúra megtanítására jó.
  • brainstorming (ötletroham):
    8-10 fő: a megoldandó problémákkal kapcsolatban összehívják őket, és gondolkodás nélkül minden ötletet ki kell mondani. A résztvevők nem minősíthetik a másik ötleteit. Listaírás, mazsolázás, utána racionalizálás: minden gondolat mellett és ellen érvelnek.
    A viták a tanulási készséget is fejlesztik.