Csoport:

Valamilyen közös cél érdekében létrejött embercsoport. Az azonos cél érdekében közös tevékenységet végeznek.

A csoport közös tevékenységet folytat ez feltételezi, hogy meg is kell szervezni a munkát. Ebben a folyamatban kialakulnak bizonyos csoportszerepek:

  • szervezők (tételkidolgozás, stb.)
  • gondoskodók (fénymásolók, jegyzetmegküldők, stb.)
  • ellenállók (igen/de)
  • behódolók  (jó/mindegy)

A szerep és a személyiség összefügg egymással, összhangja esetén kongruenciáról, ellenkező esetben inkongruenciáról beszélünk. Kialakulnak az együttműködés szabályai, csoportnormák, csoportszabályok is, akik ezeket megszegik, azt kiközösítik. A csoportban a tagok kooperatívan dolgoznak egymással. A tanulás az aktivitásra, önaktivitásra tevődik át, ha a csoport hajlandó együtt működni. Ez azt jelenti, hogy mindenki aktív szerephez jut.

Csoportfejlődés szakaszai:

  • alakulás (az oktatásban spontán alakul)
  • viharzás (érdekek kialakítása, első konfliktusok megjelenése)
  • normák tisztázása, kialakítása

Csoportvezetési stílusok:

  • autokratikus (agresszió, apátia, hierarchiazáltság, bűnbakkeresés jellemző a csoportlégkörre, minden döntést a vezető hoz, a munkafolyamatok homályban maradnak a csoport tagjai előtt)
  • demokratikus (nincs agresszió, laza hierarchia, nincs bűnbak, a döntést együttesen hozzák, világosan látják a feladatokat a résztvevők)
  • laiessez-faire/ráhagyó (a vezetőnek nincs szerepe a döntésekben, nincs kritika sem, a vitákban nem vesz részt)

Andragógus kívánatos jellemzői:

  • szakmai felkészültség, kompetencia
  • andragógia módszertanában való jártasság
  • partneri viszony elfogadása az oktatásban résztvevőkkel
  • tanulást segítő szerep elfogadása
  • önismeret, bizalom, nyitottság, kreativitás, meggyőzőerő
  • tolarencia, empátia
  • érdeklődés másféle vélemények iránt
  • tapintat, figyelem, törődés, humorérzék

Az oktatás folyhat nagycsoportos, kiscsoportos és egyéni tanítási formában.

Nagycsoportos oktatás esetében az előadás a megfelelő eszköz.

Kiscsoportos oktatásnál lehetséges a csoportmunka kialakítása. A csoportmunka metodikájában (módszertanában) különbözik az eddigiektől. A hallgatók aktivitására van szükség hozzá. Olyan feladatokat kell rájuk bízni, amiket önállóan a tanár segítsége nélkül tudnak megoldani. Kell, hogy legyen megfelelő előtudásuk és kooperációs képességük. A módszer lényege, hogy egy nagyobb csoportot felosztunk kisebb egységekre.

A felosztás szempontjai:

  • érdeklődési kör szerint
  • előismeretek szerint
  • spontán is kialakulhatnak a csoportok, pusztán a szimpátia alapján.

A csoportmunka:

  1. lépés: a tanár előkészíti a feladatokat, melyeket feldolgozásra szán (érdemes ugyanazt a témát megadni, de más aspektusból megközelítve. Ugyanis azonos feladat esetén a csoportok hajlamosak lesznek egymás ellen versenyezni)
  2. lépés: a csoportok megkapják a feladatot a megfelelő eszközrendszerrel együtt (ezek szükségesek a megoldáshoz, pl: könyv, lexikon, stb.)
  3. lépés: a munka megkezdése előtt bemutatják a feldolgozandó feladatot, ezzel elkerülhető a hibás értelmezés, félreértés
  4. lépés: a csoportok önállóan dolgozni kezdenek (fontos, hogy a csoport minden tagja kivegye részét a munkából. Akkor jó a csoportmunka ha együtt dolgoznak a feladaton, vagy részfeladatokra osztják és a végén összerakják a megoldást)
  5. lépés: a csoportok bemutatják a kész feladatokat, az eredményt.

A tanár feladata a munka alatt a semmittevés, ő csak az előkészítésben és az értékelésben vesz részt. Az értékelés nem olyan egyszerű feladat, mint a személyes értékelés, hiszen a csoportmunka nem egyéni teljesítmény.