A tanítási-tanulási folyamat eredményes végrehajtásának végén megjelenik az ellenőrzés és értékelés, mely elsősorban visszacsatolás a tanárnak, tanulónak, valamint a környezetnek és a társadalomnak is.

Az értékelés fázisai:

  • Először meg kell határozni, hogy mit kell teljesíteni
  • A követelményeket mérhetővé kell tenni, ami biztosítja az összhangot
  • Meg kell határozni a módszereket, hogyan fogok információ gyűjteni az értékeléshez. Ezt meghatározza a teljesítmény jellege. Ha átveszünk egy módszert, akkor a két alaphelyzetet kell összehasonlítani. A tanulási tevékenység értékelésére alkalmazhatunk írásbeli (teszt, feladatlap, esszé – központi vagy helyi készítésűek lehetnek), szóbeli (kikérdezés, vizsgáztatás), gyakorlati módszereket (tevékenység megfigyelése)..
  1. a vizsgált teljesítmény jellege szerint
    • maximum teljesítményre irányuló értékelés: akkor produkáljuk, ha arra felkészülünk, a maximalitás időszakos, nem tartós (pl. vizsga, olimpia, helyesírás diktátum)
    • tipikus teljesítményre irányuló értékelés: váratlan helyzetben történő megméretés (pl. röpdoga)
      A vizsgarendszer nem jó a tipikus teljesítmény mérésére, helyette a folyamatos mérést kell előtérbe helyezni.
  2. a tanulási-tanítási folyamatban elfoglalt helye szerint:
    • belépő /elhelyező értékelés: a teljesítmény a folyamat kezdetén jelenik meg
      belépő: célja, hogy megállapítsa, hogy kik kezdetik meg (pl. a felvételi vizsgánál)
      elhelyező: ha a tanulási folyamatban különböző csoportokra bontjuk a populációt, pl. elővégzettség szerint, akkor ki melyik nívócsoportba kerüljön (pl. nyelviskola: kezdő, középhaladó vagy haladó): különböző tananyag, más tempó – ha valakit rosszul sorolunk be, akkor azt abszolút hátrányos helyzetbe hozzuk. Tehát mi az az előzetes tudás, amit feltételként megszabunk (pl. előző félévi jegyek)
    • formatív értékelés: a teljesítési folyamat közben jelenik meg. Másként segítő-formáló értékelésnek is hívjuk.
      Célja, hogy a tanulónak és a tanárnak a lehető leggyorsabban visszajelezzen arról, hogy hol tart a diák a folyamatban, de anélkül, hogy a diák negatív visszajelzést kapna. Tehát mellőzni kell a negatív megfogalmazást, elmarasztalást. Csak akkor van hatása, ha alaposan elemezzük a folyamat hibáit, és megtaláljuk a nem-teljesítés okait, és egyidejűleg tanácsokkal is szolgálunk.
    • diagnosztikus értékelés: a teljesítési folyamat közben történik. Célja a nagyobb nehézség okának feltárása és ha van kompetenciánk, akkor megoldási javaslattal szolgálni. (Pl. szakképzésnél a szóbeli feleletei jók, de írásban rossz: írási nehézséggel küszködik, vagy az értő olvasással vannak gondjai: diagnosztizálni tudja, de korrigálni már szakembernek kell).
    • Szummatív értékelés: a tanulási folyamat egy nagyobb szakaszának lezárásakor, összegző, lezáró értékelés
      Célja, hogy képet adjon egy hosszabb tanulási folyamat végén az egyén milyen teljesítményt ért el. (pl: szigorlat, lezáró értékelés, záróvizsga).
  3. A terjedelem: mire terjed ki az értékelés (értékelés terjedelme):
    • holisztikus: a teljes személyiséget vizsgálja és a tanulás eredményeinek megjelenését a teljes személyiségben és a személy tudásrendszerében.
    • analitikus: egy-egy motívumát ragadja ki a teljesítménynek
      a kettő akár együtt is megjelenhet.
      Pl. ápolóképzés:
      holisztikus: minden a mosolygástól a sebkötözésig
      analitikus: csak azt nézi, hogy mennyire szakszerűen köti át a sebet
  4. Eredmények értelmezésének módja szerint:
    • kritérium alapú értékelés: előre megadjuk a sikeres teljesítmény jellemzőit és utána megnézzük, hogy az egyének teljesítménye ehhez hogyan viszonyul.(Pl: nyelvvizsga, hány ponttól hármas vagy négyes).
      Előre, mielőtt láttam volna a konkrét teljesítményeket. Nehézségei, hogy ha nem ismerem a populációt, akkor az előre meghatározott érték esetleg nem lesz reális (túl magasra vagy túl alacsonyra rakom a mércét). Megoldás lehet, ha reprezentatív populáción kipróbálom a vizsgát. A Gauss-görbén (normál eloszlás görbén) megnézem, hogy hol sűrűsödnek az eredmények, általában az lesz a középérték, és ahhoz képest adom meg a többit.
    • norma alapú értékelés: egy adott csoporton belül a teljesítményeket egymáshoz viszonyítjuk, és aszerint, hogy ebben a sorban ki hol helyezkedik el, fogjuk minősíteni az értékelendőket. Hátrányai: erős csoport vagy gyenge csoport nem ugyanazt a normát fogja kiadni.