Anya-gyermek kapcsolat:

  • mindkét fél számára ösztönhelyzet
  • veleszületett, ösztönös eredete van
  • megnyilvánulási formája:
  • gyermek részéről: sírás, szopási tevékenység
  • anya részéről: szoptatás, megnyugtatás, karbavétel
  • ha kettejük kapcsolata jól működik → feszültségoldó hatása van
  • ha zavar van kettejük kapcsolatában → annak hatása mindkettőjüknél megnyilvánul
  • a korai anya-gyermek kapcsolatban a nem verbális elemek játszanak fontos szerepet
  • ANYA  → metakommunikatív jelzésekkel tudja közölni a gyermekkel saját érzelmi állapotát
  • GYERMEK → reagál ezekre a jelzésekre
  • ha az anya kiegyensúlyozott, nyugodt → gyermeke is az lesz
  • ha az anya feszült, zaklatott → gyermeke is az lesz
                                          ↓  
  • probléma esetén megváltoznak a viselkedésárnyalatok
  • pl. anyai beszéd hangszíne  → melyet jól érzékel a gyermek

Anya-gyermek kapcsolat fogyatékos gyermeknél:

  • alapjaiban megzavarja az ösztönhelyzetet
  • anomáliákat okoz kapcsolatukban
  • az anya konfliktushelyzetbe kerül:
  • két ellenirányú erő áll egymással szemben
  • a sérült gyermek elutasítást vált ki az anyában, nem tudja elfogadni gyermekét - ami gyakran nem tudatos DE:
    • mégis szeretnie kell, mert „egy anyának ez a dolga”

Megzavart anyai viselkedés konfliktushelyzete:

1.→           ←3.
ANYA     GYERMEK
2.→           ←4.

  1. / szeretnie kell a gyermekét, ez saját elvárás az anyától, mert így szocializálódott
  2. / szeretnie kell a gyermekét, ez a közösségi norma, a közösség elvárása
  3. / nem tudja szeretni gyermekét, mert nem ilyenre vágyott
  4. / nem tudja szeretni gyermekét, mert a társadalom sem fogadja be megfelelő módon

A helyzetnek  3 megoldási módja van:

  • nyílt elutasítás: az ellenoldali erő győz
  • elhagyja, intézetbe adja gyermekét
  • elfogadás: „szeretet-erő” győz
  • rejtett erőtartalékai vannak az anyának
  • családi háttér, apai támasz, eszmék, hit, vallás
  • szakember segítsége – rehabilitációs konzultáns
  • a spontán elfogadás ritka
  • rejtett elutasítás: egyik erő sem elég erős
  • úgy tesz, mintha elfogadná a gyermeket, de megmarad a belső elutasítás – mely nem tudatos
  • ezt a gyermek megérzi → tüneteket produkál
  • az anya -  elhárító mechanizmusokat alkalmaz – hogy ezen érzéseit eltussolja

Elhárító mechanizmusok:

  • gyermek fogyatékosságának eltagadása:
    • a sérülés fokától függ, h. ez mennyire kivitelezhető
    • nem hajlandó szembesülni a gyermek fogyatékosságával
    • formái:
      • teljes eltagadás
      • részleges eltagadás:
        • elbagatellizálja a problémát
        • „majd kinövi”
        • kevésbé látja súlyosnak a problémát
    • Th: az elfogadásra kell koncentrálni, szakember segítsége szükséges
  • felelősség másra hárítása:
    • az anya célja az önbecsülés fenntartása
    • ennek az az ára, h. más ember önbecsülését leszállítja → apa v. orvos hibáztatása, felelősség rájuk hárítása
  • gyermek felruházása, nem létező képességekkel:
    • mozgatórugója az anya önmaga értékének féltése
    • észleli a fogyatékosságot, de megpróbálja enyhíteni a következményeit
  • reakcióképzés:
    • az elfojtott tudattartalmat – nem megfelelő viselkedéssel reagálja le
    • ez valódi megoldást nem nyújt
    • cél: önbecsülés védelme
    • drága ajándékokkal halmozza el a gyermeket
  • önbüntető életstílus:
    • a reakcióképzés szélsőséges, súlyos formája
    • életstratégiává válik a reakcióképzés
    • az anya bünteti magát, mert fogyatékos a gyermeke
      • lemond élete fontos dolgairól
      • nem jár társaságba, emberek közé, csakhogy a gyermekkel lehessen 

Ezen elhárító mechanizmusok létrejöhetnek:

  • ha az elsőszülött gyermek fogyatékos
  • ha az elsőszülött gyermek ép → a második gyermek fogyatékos

Sérült gyermeket nevelő családban az apa és testvérek helyzete:

  • apáknál is észlelhetők ilyen tünetek, csak enyhébb formában, kisebb intenzitással  ( ez az apa és anya eltérő attitűdjéből adódik  - eltérő a viszonyulásuk )
  • testvérek:
  • kortárscsoportokhoz való ragaszkodásuk
  • el szeretnének szigetelődni a családtól
  • kicsúfolják őket a testvéreik miatt
  • félnek attól, h. nekik kell majd ápolniuk testvérüket
  • Th: családterápia, pszichoterápia
  • az anyának nyújtott segítség PREVENCIÓ a gyermek számára – általa indirekt segítünk a gyermeknek

A szülők házassága:

  • harmonikus a kapcsolatuk a gyermek születése előtt:
  • fogy. Gyermek születése után még erősebbé válik a házastársi kötelék
  • erősíti kapcsolatukat a közös problémamegoldás
  • nem harmonikus a kapcsolatuk a gyermek születése előtt:
  • menekülnek a problémák elöl
  • vádaskodás
  • házasság megromlása → válás
  • munkába menekülés
  • Th: házasságápolás = preventív gyermekvédelem
  • a gyermeknek  nagyon fontos, h. a szülők is szeressék egymást, ne csak külön-külön a gyermeket szeressék, mert ez kevés lenne önmagában

Dr. Hídvégi Márta vizsgálata 2002-ben:

Értelmi sérült gyermekek családi helyzetét  vizsgálta:

  • 60 családot vizsgált
  • gyógypedagógusokat, gyp.-hallgatókat
  • kollégiumi nevelőtanárokat
  • tanítókat, tanárokat
  • szülőket, gyermekeket ért hatásokat
  • korai szocializációt
  •  szülői reakciómódokat, előítéletességet

Ki észlelte a fogyatékosságot  ( 42% szülők, 37% orvos, 17% pedagógus ):

Környezet reakciói, családtípusok:

  • befelé típusú: beengedi a külső környezeti hatásokat, fontos számukra, alkalmazkodnak a negatív véleményekhez ( nem szerencsés típus )
  • kifelé típusú: elhatárolódik küső környezetétől, nem engedi be a negatív külső hatásokat, nem fontos számukra a környezet reakciója

Házasság alakulása:

  • 46% u.olyan maradt a házasság
  • 24% megerősödött a házasság
  • 30% megromlott a házasság
  • 5% válás

Szülők elhárító mechanizmusai:

  • eltagadás volt a leggyakoribb
  • TANAK-os családban jellemzőek e mechanizmusok

Pedagógusok előítéletessége:

  • legelőítéletesebbek: ált. iskolai tanítók
  • leginkább nem előítéletesek: gyp. Hallgatók

Konkrét javaslatok:

  • felnőttsége, munkába állása
  • hogyan lesz családja
  • fogyatékosság tényének közlése
  • feldolgozhatatlan trauma a család számára