A gyermek eleve adott szociális kapcsolatai:

  • anya-gyermek kapcsolat
  • család: anya – gyermek - apa kapcsolat
  • fontos szempont a családban:
  • fizikailag ép állapot rendben legyen a gyermeknél
  • a testi-és mozgásfejlődés van a központban
  • ha ezek mind rendben vannak, akkor háttérbe is szorulnak

Fizikai sérülés esetén:

  • fokozott figyelem irányul a sérülésre
  • más, fontos tényezők szorulnak háttérbe   ( pl. szociális kapcsolatok )
  • fontos szempont a családban, h. hogyan lehet kompenzálni ill. fejleszteni a sérült funkciót
  • a normális egyensúly eltolódik
  • ikerpár vizsgálata, ahol az egyik sérült:
    • a sérült gyermek felé kevesebb a korlát
    • kevesebb szabálynak, feladatnak kell megfelelnie
    • több türelem jut neki – jobban tolerálják viselkedését
  • következmény:
    • a sérült gyermek szociális fejlődése nem vesz megfelelő irányt
    • sérül a szocializáció folyamata
    • ezek a gyermekek nincsenek kitéve a szocializációs hatásoknak
    • zavart a kortársközösségbe való bekerülésük
    • nincs, vagy hiányos a szociális készségük
    • kevés tapasztalattal rendelkeznek
    • a társak negatív előítéleteivel találkoznak

Önkéntesen felvett szociális kapcsolatok:

  • a fizikai sérülésnek KÖZVETETT  hatásai:
    • kapcsolatteremtő hatás                      
    • kommunikáció zavara                                                     
    • verbális, nonverbális
  • a fizikai sérülésnek KÖZVETLEN hatásai:
    • asszociációs hatás, társítjuk a jegyeket:
      • szépség - jóság
      • csúnya-gonosz
  • → ez azt jelentené, hogy a fogyatékosság jellembeli hibával is társul?

Kép-preferencia teszt:

  • 9-11 év közötti gyerekek körében történt vizsgálat
  • 10 képet kapnak, u.a. a kisfiú van mindegyiken, csak más-más fogyatékossággal, + egy ép fiú képe
  • feladat: preferencia-sorrend kialakítása, ki a legszimpatikusabb fiú
  • eredmény:
    • az a gyermek, akinek preferencia-eredménye leginkább egyezett a társadalom többi tagjának eredményével → ő központi figura a csoportban  -  vagyis: a társadalmi normákat leginkább ő sajátította el
    • az a gyermek, akinek eredménye a legkevésbé egyezett a többségével → ő peremhelyzetben lévő gyermek – vagyis: ők azok, akik leginkább barátkoznak fogyatékos gyermekekkel

Felnőttek kérdőíves vizsgálata:

  • fogyatékosokkal szembeni viselkedésüket vizsgálták
  • többségük nem szívesen létesít kapcsolatot fogyatékos személlyel
  • félnek a fokozott függőségtől
  • a fogyatékos személyek – kötelezettséget jelentenek számukra
    • domináns személyek:
    • szeretik, ha mások függenek tőlük
    • u. akkor nem szívesen barátkoznak fogyatékosokkal
    • peremhelyzetben lévők:
    • testi ügyesség terén gyengébbek
    • ők szívesebben barátkoznak fogyatékosokkal

Akadályozottak kapcsolatkezdése:

  • félnek a kapcsolatok kezdeményezésétől
  • mellőzöttnek, visszautasítottnak érzik magukat
  • úgy érzik, h. az épek viselkedése mesterkélt
  • szeretik eltüntetni a fogyatékosokra jellemző stigmát
  • interneten szeretnek ismerkedni, mert akkor elsősorban a belső jegyeiket adják ki, utána a külsőt

DAVIS – kapcsolatalakulásának szakaszai:     

/ ép személy kapcsolatalakulása fogyatékos személlyel /

  • látszólagos elfogadás: társadalmi norma miatt fogadja el a fogyatékost
  • áthatolás: a személyes jellemvonásokra összpontosít, nem törődik a fogyatékossággal
  • kapcsolat jobbítása: az ép személy az egész személyiséget látja - kompletten a fogyatékos személy pozitív és negatív tulajdonságait
  • Serdülőknél:
    • fiúk: a fizikai funkciók elváltozásait utasítják el jobban
    • lányok: a kozmetikai elváltozásokat utasítják el jobban