Gyűjtemények bibliográfiai leírása:

  • Gyűjtemény:
    • Írók gyűjteményes kiadásai
    • Emlékkönyvek
    • Válogatások
  • Szerzői gyűjtemény: egy szerző műveit tartalmazza.
    • Közös főcím nélküli: a címoldalon a gyűjteményben szereplő összes mű címét felsorolja. A műcímeket együttesen tekintjük főcímnek és a leírás 1. adatcsoportjában írjuk le.
      A címeket pontosvesszővel választjuk el egymástól.
      Egyszerűsített leírásban elég az első három mű címét leírni és a többit elhagyással jelölve el lehet hagyni.
      Ha minden műre vonatkozó közös alcím van, akkor ezt az összes mű felsorolása után írjuk le.
      Ha az egyes műveknek külön alcíme van, akkor a hozzá tartozó főcím után írjuk le.
    • Közös főcímmel rendelkező: címoldalon közös főcím van és tartalmazza a gyűjteményben lévő művek címét.
      • A közös főcímet főcímként, a művek címét alcímként írom le
      • A közös főcímet az 1. adatcsoportba főcímként, a művek címét megjegyzésbe, mindet pontosvesszővel elválasztva írom le
  • Vegyes gyűjtemények: több szerző műveit tartalmazzák
    • Közös főcím nélküli: a címoldalon nincs közös főcím, hanem minden mű címe és szerzősége fel van sorolva. Ilyenkor az 1. adatcsoportja a következő:
      Első mű főcíme / első mű szerzősége . Második mű főcíme / második mű szerzősége . stb.
      Az összetartozó adatokat együtt írjuk le (mű főcíme, alcíme, szerzője)
      Ha a gyűjteménynek az összes műre vonatkozó közös alcíme, vagy szerzőségi adata is van, ezeket a művek és a hozzájuk tartozó szerzőségi adatok felsorolása után kell leírni.
    • Közös főcímmel rendelkező: ha a különböző szerzők műveit tartalmazó gyűjteménynek közös főcímük is van, és a gyűjteményben szereplő művek címe is a címoldalon van, ilyenkor főcímként a közös főcímet kell leírni (közös szerzőségi adatokkal), a művek címét a hozzájuk tartozó szerzőségi adatokkal együtt a megjegyzésben soroljuk fel.

Gyűjtőkötetek (kolligátumok) bibliográfiai leírása:

Gyűjtőkötet: az önállóan kiadott művek utólagos összekötésével jön létre. A gyűjtőkötetben szereplő minden könyvről külön-külön kell bibliográfiai leírást készíteni, és a megjegyzésben kell utalni a kolligálás tényére. Arab számmal kell jelölni, hogy a mű hányadik a gyűjtőkötetben. Pl. . – Koll. 3.

Többkötetes könyvek bibliográfiai leírása:

  • A könyveket két vagy több kötetben jelennek meg. Tartalmazhat
    • Egyetlen terjedelmes művet több részletben
    • Különböző típusú gyűjtemények több, különálló kötetben
  • Mindig van közös főcímük, esetleg egyéb adataik
  • Az egyes kötetek maguk is rendelkeznek saját megjelöléssel, címmel és saját adatokkal
  • Kötetadatok, a részek saját adatai
  • A kötetadatokat és a közös adatokat a leírásban jól el kell különíteni
  • Az adatok főforrása a címoldal, ez lehet többes címoldal
  • Leírása lehet:
    • Egylépcsős leírás: ugyanazok az adatcsoportok tartalmazzák a többkötetes könyv egészére jellemző közös adatokat és az egyes kötetekre jellemző kötetadatokat.
      • Összefoglaló szintű: a könyv közös adataival azonos adatcsoportban kell leírni a kötetjelzést, kötetcímet, sorozati számot. A többi adatelemben a közös adatokat adjuk meg, a könyv saját kiadásjelzését, megjelenési adatait megjegyzésben adhatjuk meg.
      • Monografikus szintű: az egy kötetre vonatkozó adatok.
    • Többlépcsős leírás: a közös adatokat és a kötetadatokat külön adatcsoportba rendezi.
      Először a közös adatokból összeállított adatcsoportot írjuk le, és ezután az egyes kötetek adataiból összeállított adatcsoportokat írjuk le kötetenkénti csoportosításban.
      • Összefoglaló szintű: a könyv egészére vagy köteteire vonatkozó leírás. Leírom a közös adatokat, majd a kötetenkénti adatokat.
      • Monografikus szintű: egy kötetre vonatkozik, annyiszor írom le, ahány kötet van, és mindig az adott kötet adataival.

A leírás egyezményes jelei:

Megegyeznek az egykötetes könyvek leírásának kötelező jeleivel, de vannak új jelek is:

  • Kötetjelzés, kötetcím előtt egylépcsősben . (pont)
    többlépcsősben új bekezdés
  • Ha a kötetjelzés után a kötetcímet is leírjuk, akkor vessző áll a kötetcím előtt
  • A kötetek száma után az oldalszámot kerek zárójelbe kell tenni
  • Az összevont formában leírt adatokat kötőjellel kell összekapcsolni
  • Nyitott adatok után kötőjel és szóköz következik

A leírás általános szabálya:

A könyv egészére vonatkozó adatok nem ismételhetők meg a kötetadatok között
Az adatok akkor írhatók le kötetadatonként, ha csak az adott kötetre vonatkoznak és eltérnek a közös adatoktól

Alkötetekből álló többkötetes könyv leírása:

Egy többkötetes könyv egyes kötetei további alkötetekből állnak.

  • Többlépcsős leírása:
    • A leírás kötetenként több lépcsőre tagolódik
    • 1.rész: a könyv egészére vonatkozó közös adatok
    • 2.rész: a kötet közös adatai
    • 3.rész: az adott kötetek alköteteinek adatai
  • Egylépcsős leírása:
    A leírás 1. adatcsoportja: a könyv egészére vonatkozó közös cím- és szerzőségi adatok után kötetenként csoportosítva a kötet közös cím- és szerzőségi adatai, majd az alkötetek saját cím- és szerzőségi adatai következnek.

Könyvek analitikus bibliográfiai leírása:

Analitikus leírás egy könyv fizikailag el nem különülő részéről készül.

Adatcsoportjai: (8)

  • 1.adatcsoport: a könyv leírandó részére vonatkozó cím- és szerőségi közlés
    • a könyv adott részének főcíme
    • = a könyv adott részének párhuzamos címe
    • : a könyv adott részének alcíme, egyéb címadata
    • / a könyv adott részére vonatkozó szerzőségi közlés
  • 2. adatcsoport: a könyvre vonatkozó cím és szerzőségi közlés
    • . – In: a könyv főcíme
    • = a könyv párhuzamos címe
    • : a könyv alcíme, egyéb címadata
    • / a könyvre vonatkozó szerzőségi közlés
  • 3.adatcsoport: kiadás
    • . – a könyv kiadásának jelzése
    • / adott kiadásra vonatkozó szerzőségi közlés
  • 4.adatcsoport: megjelenés
    • . – a könyv megjelenési helye
    • : a könyv kiadójának neve
    • , a könyv kiadási éve
  • 5.adatcsoport: terjedelem
    • . – a könyv leírandó részének oldalszáma
    • : a könyv leírandó részének illusztrációja
    • + a könyv leírandó részének melléklete
  • 6.adatcsoport: sorozat (a teljes leírásban sem kötelező)
  • 7.adatcsoport: megjegyzések
    • . – megjegyzés a könyv leírandó részéről
    • . – megjegyzés a könyvről
  • 8.adatcsoport: terjesztési adatok
    • . – a könyv ISBN száma

Ha többkötetes könyv egy kötetének részéről készítünk analitikus leírást, akkor a 2. adatcsoport az adott kötet kötetjelzése vagy kötetcímével bővül.
A 3-4., 6. és 8. adatcsoportba az adott kötetnek megfelelő adatait írjuk le.

Adatok főforrása:

A könyv egésze főforrásnak minősül. Minden adat, amely a könyv egészéről származik, szögletes zárójel nélkül írható le.
[ ] akkor kell, ha az adat nem szerepel a könyvben.

Kiegészítő szabályok:

  • A névelemek sorrendje felcserélhető
  • A csonka neveket a leírásban ki lehet egészíteni
  • Sajtóhiba esetén leírható a helyes adat
  • Ha a leírandó résznek saját oldalszámozása van, akkor a leírásban a könyv folyamatos oldalszámozását kell megadni.