Vajda János (1827, Pest-1897)

  • Ellentmondásosan írtak róla:
  • ő tette a magyar költészet témájává a metafizikát - filozófiai nézetei gyermetegek
  • Költészete a népiességben gyökerezik - kellő becsére szállította le a népiesség elemét
  • Petőfi hagyományait folytatja - Vörösmarty romantikájának örököse
  • Politikai éleslátását méltatták - elmarasztalták politikai szélkakasságát
  • Üldözött és üldöző
  • Legvígabb világgyűlölő
  • Nagyobb lírai egyéniség, mint amekkora lírai költő

Életútja

  • váli erdészházban élnek, 8 éves koráig elszigetelt paradicsomban - természetben felnőtt vadember perspektívájából néz a világra.
  • Vál, Székesfehérvár, 12 évesen Pest
  • Pesten individualizmus bűvköre, tudatában van tehetségének, de nem tudja, katona legyen, vagy költő
  • 1844. Petőfi zajos fogadtatása - vándorszínésznek áll 14 hónapra (koplalás)
  • 1846-tól Alcsúton mintagazdaságban gyakornok, de hamar Pestre megy
  • Lisznyai az „ifjú óriások” tagjává avatja
  • 1847. okt. Kossuth mellett korteskedik
  • 1848. ott van a forradalomnál, tagja a bécsi küldöttségnek, aug-ban honvéd lesz, majd tiszt.
  • Katasztrófa után bujkál, feladja magát, közlegény lesz büntetésként Lombardiában.
  • Hazatérés után: új osztrák mintájú telekkönyvi rendszert tanítja az Alföldön, az elmaradottság megdöbbenti
  • 1854. hivatalát otthagyja, egyre több írása jelenik meg, 1855 Béla királyfi kötet. Magyar Sajtó segédszerkesztője
  • äKratochwill Georgina iránti szerelem: az ambíció választja el őket. Gina gr.Esterházy Mihály szeretője lesz, Bécsben „kap” házat (Kárhozat helyén c. vers). Gina pártfogója halála után cirkuszi vállalkozásba társul, de lehanyatlik pályája
  • Vajda szerelme szélesedik, mélyül, csalódása elhatalmasodik verseiben (Költemények c. kötet - 1856-ban, Sirámok/Sirályok ciklus, Szerelem-átka ciklus); novellába is beviszi, de ott az elbeszélés kereteit szétfeszíti; Ildikó c. drámában történeti téma: szép burgundi királylány a bosszú és a kereszténység oltalmazása jegyében eljut az őt eszeveszetten szerető hun király, Etele meggyilkolásáig.
  • Ildikó c. darabját hazaárulónak bélyegzik (bosszú a szinikritikákért)
  • 1857 elejétől a Nővilág c. ismeretterjesztő hetilapot szerkeszti, sokakat megharagít, kötetét elutasítják
  • 1860-61 politikai ambíciói ébrednek, irodalmi-politikai lap: Csatár
  • 1863 ismét a Magyar Sajtót szerkeszti, közben élclapok céltáblája lesz. Hivataláról lemond, Marienbadba megy, szülei maghalnak, Nővilágot betiltják, kölcsönkérelmét elutasítják.
  • Bécsben sajtóiroda alkalmazottja
  • 1865 Mo. Magyar Újság főmunkatársa (szélsőbal), rövid ideig.
  • 1870 Kisfaludy Társaság tagja lesz, támogatják a Kisebb költemények c. kötet kiadását. Vasárnapi Újság munkatársa lesz.
  • Alfréd regénye - verses regény: irodalmi konvenciókkal szakít, Franklinnál jelenik meg 1876-ban.
  • Találkozások c. verses regény
  • 1878. Hitágazatok c. politikai röpirat, Quintus álnév
  • 1880. feleségül veszi Bartos Rózát, viharos házasság, a cselédlány leányanya volt, 1886-ban válnak
  • Összes költeményei c. kötet 2 kötetben 1881-ben, Dal és beszély 1884-ben Homonnai Béla álnéven, 1887-ben Újabb munkái, 1892-ben Költemények, 1895-ben költeményei.
  • Megélhetés miatt: A jó egészség és a hosszú élet titka c. tanköltemény (1886), Szerelem szótára és kalauza, verses mesék a Jó könyvek c. sorozatba: Törzsök Jankó vagy a három erős ember c.
  • 1894-től évdíjat kap
  • betegsége miatt 1897 januárjában gyakorlatilag éhen halt.

Költészete

  • lírai költő, drámáiban, novelláiban, elbeszélő költeményeiben is a líra az értékes
  • indulása a romantika népies irányzatához kapcsolja
  • vitalitás, élmény, szubjektivizmus
  • a pozitivizmus erősödésekor szubjektivista, ezért egyedi
  • bölcseleti ihletettségű versek (pl. Végtelenség): a természettudományok megvesztegető objektivizmusa kioltotta istenhitét. A megélt élményben feltáruló világ valódisága cáfolta számára a tudomány állításait. Romantika örökségét vállalja. Ironikus beállítással megadja a fantasztikus látomással szembeni kételynek azt, ami jár neki. (Alfréd regényében)
  • világképe: örökkévalóság képzetét megőrzi a vallásos szemléletből, de az anyagmegmaradás törvényének materialista tézise színezi át. A természet szent könyv. A szerelmi élmény szakralizálódik, a beteljesülés üdvözülés, a beteljesületlenség a kárhozat. Halál: az élmény visszahozhatatlan elmulasztása; a testhez kötött szellem a sírban továbbél.
  • Művészi feladat: a költői képnek meg kell bénítania, a vershangulatnak el kell tompítania az örökkön éber és mindent kétségessé tevő öntudatot.
  • Gina emléke XXXII, A kárhozat helyén, Vége van, Kísértetek c. költeményekben: a sodró erejű költői látomások az értelmet elnémítják A vaáli erdőben, Nádas tavon: a zenei hatás kábít el Húsz év múlva: látomások+zenei hatás együtt Az üstökös, Tünemények: Szimbolikus látásmódhoz közelít
  • Fölszámolja a hagyományos műfajokat, a lírai helyzetet elvonttá teszi

Reviczky Gyula (1855, Vitkóc-1889)

  • modern magyar költészet leghatásosabb előkészítője
  • törvénytelen gyermek, igazi neve Bálek Gyula. Pozsonyi gimnázium.
  • tehetségéből és tudásából akar megélni a kiegyezés utáni Bp-en:
  • esszéi: korszerű esztétika körvonalait rejtik. Visszhangtalanok
  • versei: a divatos epigonizmus népnemzeti hangvételével szakítottak. Nem kapnak helyet.
  • Kozmopolitizmus bélyegét kapja, amiért a provincializmusból ki akar szakadni (felvállalja ezt, Arannyal nyíltan szembefordul, pedig tiszteli)
  • vidékre kényszerül, házitanítóságot vállal (Dentán). Nagy szerelem: Bakalovich Emma (művelt úrilány, érzéseit nem utasítja el, de helyzetét igen)àköltészetének alaphangja: társadalmi, megélhetési, szerelmi reménytelenségek
  • Schopenhauer-féle pesszimista filozófiára érzékeny (de világmegvetésében nem osztozik)
  • újra Bp 1877-ben; ír a Hon c. napilapban, Pesti Hírlap
  • közben: Apai örökség c. regény: önéletrajzi elemekkel az első modern magyar regény, mégis visszhang nélküli (Turgenyevvel rokon)
  • nagyvárosi költő: a megszomorítottak felé keresztényi szeretettel fordul, szomorú és szomorúságot vállal. „Legyenek áldva mind, akik szívemet összetépték” – azokat is szereti, akik ártottak neki  „Ki szomorú nem volt, az mind pogány” Pán halála Dallamos szomorúság: tanúvallomás, amely vádol.
  • Perdita-ciklus
  • újságnál dolgozik, megjelennek irodalmi cikkei, kritikái, versei, kötete sikeres! A fiatal költők szellemi vezérnek tekintik. Kritikusként a hivatalossággal szembenálló „ellenkánon”-t formálja, dicséri Vajdát, Mikszáthot, Peteleit, Tolnai Lajost; szidja Gyulait, Szász Károlyt.
  • Tüdővész, mindent megpróbálnak a barátai, de nem tudnak segíteni
  • Nagy szerelem: Jászai Mari – szenvedélyes és hűtlen. Ibsent fordítanak együtt (Babaotthon=Nóra)
  • Jászai Mari a legnagyobb betegségben elhagyja (Szomory Dezsőért), kórházban hal meg.

Esszéi

  • A századforduló új, szélesebb látókörű kritikájának előkészítője
  • Humor fogalma: felülemelkedés, megértő szelíd bánat. Jézus az emberiség nagy humoristája. A humor „a pesszimizmusban tisztult emberekkel kacagva sír”. àHumor pszichológiája c. dolgozat.                
  • Esszékötet: Az eszmék országából címmel

Prózai epikája

  • nem éri el a kor legmagasabb művészi átlagát, de a XX. sz. regényeinek lélektani és társadalmi szempontjaihoz kapcsolódik

Költészete

  • lírai költő, személyes, vallomásos. Kisemmizett, leszorított ember védekező magatartásából és szomorúságából (szentimentalizmussal rokon)
  • elégikus hangnem jellemzi
  • hangulatot zenei hangzással testesíti meg (A cigaretről, Altató)
  • modern dal: a beszélőről csak annyit tudunk, hogy mereng, nincs konkrét hely és idő (ősz felé, Hangulat, Dal, Magammal évődöm).
  • Példázatai révén néhány óvatos lépés a szimbolizmus felé: Pálma a Hortobágyon, A tenger-patakról, A meteorkő (de könnyen megfejthetőek). Nála a dolgok mögött felfedezhető az illúzió.
  • közkeletű hiedelem: modern hangvételű, meghitt, szívhez szóló hangú lírikus, költői képek nélkül.
  • De: pl. Pán halála c. vers színpompás, szemléletes. Imakönyvem c. vers képszeren idéz gyermekkori emlékeket. Arany és Ady után érezzük képszegénynek, nála az érzés, bánat, megértés a fontos.
  • ’70-es évek versei: élete tanulságait fogalmazza meg (Schopenhauer olvasása közben, Túlélek én minden csalódást, Sátán): ellentét a panaszos boldogságvágy és a lemondás rezignált öröme között. 
  • Magamról c. vers (1883): Kölcsey Vanitatum vanitas versére játszik rá, az ellentmondó élettapasztalatokat az egyén hangulati ingadozásaiként értelmezi: „Hát ne fordulj vak hevedben A világ rendje ellen… Úgy tekints az emberekre, Hogy a föld se jó, se ferde; Se gyönyör, se bú tanyája, Csak magadnak képe, mása.Ki sóhajtoz, ki mulat. A világ csak – hangulat.”
  • Pán halála c. vers (1889): lírai-drámai elbeszélő költemény. Plutarkhosz mondájából indul ki: Thamusz híradása Pán haláláról. Pán: kecskelábú és kecskeszarvú pásztoristen, aki vidám dalaival szokta szórakoztatni a nimfákat. Későbbi felfogás szerint Pán a világegyetem főistene, a többi istent magába foglalja. Halála tehát: a játszi kicsapongó isten halála, a kereszténység győzelme. A vers nosztalgiával idézi a hajdani görög derűt, sztoikus belenyugvással veszi tudomásul, hogy a szenvedők bírják e földet, a világot a keresztény aszketizmus formálja.
  • Perdita-ciklus (1884): őszinte együttérzés a „züllött” nőt a képmutató és szívtelen társadalom fölé emeli
  • Számlálgatom c. vers (1889): halál előtti borzadály, élet rajongó szeretete.
  • Ifjúságom (1883): Lajka-versek, Emma-versek, érzékiségmentes, kissé wertheri, fontos az álom szerepe, ifjúi álomàmenekülés, pótlék
  • Magány (1889): illúziói szertefoszlanak, gyakran ír szatírikus hangon
  • Hatása: hazai kabaréköltészet őt folytatja és Ady is, de a nagyvárosi líra is (Heltai, Makai)

Kiss József (1843-1921)

  • 1890-1908 a Hét: csak az érdekesség kedvéért közölt politikai cikkeket, a nagyvárosi művelt értelmiséghez szólt, európaibb életet akart
  • Gyakran ír olyan verses elbeszéléseket, melyek témája nagyvárosi, nyelve és előadása is szakít a népies iránnyal: De profundis, Mese a varrógépről, Jehova, Legendák nagyapámról
  • válasz az orosz-zsidó bevándorlás elleni klerikális unitásra

Komjáthy Jenő (Szécsény, 1858-1895)

  • Selmec, Esztergom középiskola, tanári oklevél, Balassagyarmaton tanár, felfüggesztik (diákjával való szerelme miatt, elveszi végül a lányt 2. variáció: beavatkozott egy szerelmi konfliktusba, ahol öngyilkos lett végül az asszony)
  • 1887-ben Szenicre helyezik, elszakad Pesttől, ebben a magányban bontakozik ki
  • Egyetlen kötet: A homályból (1895)

Költészete

  • szimbolista alkotásmód, de még nincs zárt jelképrendszer, csak jelképek sora
  • irracionalista, misztikus szabadságeszme jegyében lázadt fel a fennálló rend kötöttségei ellen, filozófiai költő (az eszmék adta szenvedés vezet a lélek gyönyörűségéhez)
  • titokzatos örömérzet és boldogságeszme a versekben
  • önszemlélete: a költő „magánya zordon szirtfokán áll”, süket haboknak énekelve; szellemhazában él a világ fölött, hétköznapoktól távol. Lelke a napba öltözött, Illés prófétaként tűzszekér ragadja az égbe, a költészet egébe:

Ki látott engem tűzszekéren
Mint a prófétát egykoron?
Illést se látta minden ember,
Csak az, ki lelkében rokon.
Kő sebzi, tüske vérzi lábát,
Ki mindig fölfelé tekint;
És lábaim a földet érik,
Bár fejem az éterbe ring.                                (Csak tartsatok…)

  • új Messiássá magasztosul, kozmikus szabadságban él
  • A homályból c. vers (1894): fény felé törés magányból közösség felé vágyódás, lelkek tengerében való feloldódás óhaja
  • Hatott rá Palágyi Menyhért, Madách Aladár és Reviczky, valamint Schopenhauer filozófiája (de ő életigenlő)
  • Tételes vallásnak ellensége, de sóvárogva keresi az Istent
  • Idegenkedett a szocialistajövőtől, falansztert gyanított bennük
  • Forradalmi mozgalmat igényelt, ami a megalázottakat kivezeti az elszomorító világból
  • Nietzsche hat rá: a hagyományos istenképzettel való szakítást nem vállalja fel, a görög mitológia isteneire zúdítja indulatait. Gnózis: személyiség belső fejlődésének végső csúcsa a felemelkedés, végpont az istennel való egyesülés (unio mistica), Isten és a világ kettősségének feloldódása a végső Egységben. Ember útja: homályból a fénybe.
  • Schopenhauer hatása: igazi egyéniség elutasítja a vak életösztönt. Életundor hatalmasodik el rajta: (Az élet kéje, Ki hozta ránk
  • testi szerelemtől viszolygás)
  • Eloa
  • ciklus: feleségéhez írta. Alfred de Vignytől kölcsönözte. A Jézus könnyéből született angyal odaadja magát a Sátánnak, hogy megváltsa szerelmével.

Czóbel Minka (1854-1943)

  • modern magyar költészet előfutára. Magyarul, németül, angolul, franciául verselt, nyugati nyelvekre fordított magyar klasszikusokat, magyarra fordított, franciás dekadencia hangján szólalt meg, és ő írt szabadverseket elsőként
  • Orczy Lőrinc dédunokája, felvilágosodás hagyományait örökölte a család; Sógora Mednyányzky László festő
  • Ifjúkorától fogva verselt, fordítgatott. Verseit Mednyánszky mutatta meg Jókainak;
  • barátság Justh Zsigmonddal. Dekadencia: hanyatlás, a hagyományos polgári világ vége (Verlaine-t elsőként Czóbel Minka fordított magyarra, Az ember tragédiáját lefordította németre, Petőfit angolra)

Költészete

  • festőien színes, zenei (festészet az impresszionizmusból, hangzás árnyalatai a francia dekadensektől)
  • elmúlás érzelemvilága
  • felszabadított ritmika Whitmantől
  • szecesszionista jellemzők, szimbolista, impresszionista jegyek
  • versciklusain végigvonuló gondolati alapfogalmak és tematikai képzetek koncentrikus körei elsősorban az ornamentikus funkciójú elemeket integrálják.
  • Álommotívum, halál képzete (Psyche), „félig reális, félig metafizikus hóesés”.
  • A fehér színképzet hangszimbolikus funkcióval bír, a vágytalan boldogság álommotívumát olvasztja magába (Uj Héloise).
  • Köd, fény, sugár, hold, éj, kozmosz
  • élmény: magány, kivetettség, bizonytalanság (Az üvegfal, Tört sugárban)
  • Szecessziós álomlátás (Baglyok)