Gozsdu Elek (Ercsi, 1849-1919)

  • Macedón-román-szerb keverék család
  • Iskolák: Temesvár, Pest ref.gimn, Jog, Ügyvéd
  • Filozófiai ihletettség jellemzi
  • Rokonszenvezik a nihilizmussal, világnézete egyre pesszimistább
  • 1885 Fehértemplomba költözik: vidéki csönd
  • 1888-89 törés a pályáján: indul a képviselőválasztáson és megbukik
  • Élete végén beleszeret Weisz Lajos temesvári kereskedő feleségébe, Annába – szellemi partner

 

Az aranyszájú asszony (1880)

Első regénye, romantikus. Hőse a meg-nem-értett-asszony. Unaloműzésből csalja az urát, és akaratlanul hajszolja a férjet és két udvarlóját is a szerencsétlenségbe.

Tartalom:

Odor Ernő beleszeret Emináhba, akivel férje Kompolthy Imre durván bánik. Eminah a szeretője lesz, válást halasztgatja, pedig Ernő elvenné. Hermin reménytelenül szerelmes Odorba, ezért felfedi a viszonyt. A férj hidegen veszi tudomásul felszarvazottságát, Odor Eminah másik kedvesével vívott párbajban elesik. Hermin megszereti férjét, az aranyhajú asszony pedig más férfi társaságában keres és lel vigaszt.

Váltogatja benne a levélformát és a szabad elbeszélést, néhány mellékszereplőt jól jellemez, megkapó a férfi hős és anyjának viszonya. A levélforma miatt egymást jellemzik a vetélytársak.
A két főszereplőnő megnemértettségét a helytelen leánynevelésben látja: nem készítik elő az ábrándos fiatal lelket az élet valóságára. Reisz Mihály szerint viszont Eminah léhasága és kacérsága a temperamentumából és nyugtalan véréből következik.
Odor Ernő lelkitusáját festi meg leginkább, azt, hogy hogyan hat rá Eminah kacérsága. A férfi jelleme szánalmas lesz.
Alszeghy Zsolt szerint: a regény Pascalt igazolja. Az embert a véletlen helyzet teszi angyallá, ördöggé.

 

Köd (1882)

Realista regény, hőse romantikus.

Tartalom:

Olgának, a fiatal özvegynek két férfi udvarol: a világfi Baán Viktor (ravasz, könnyelmű, ért az udvarláshoz, felesége van, Márta, aki Olga féltestvére; de ő meghal, részben szeretteinek árulása is sietteti halálát), és a falusi nemes, Tar Iván (becsületes, műveletlen, nehézkes). Iván tanulni próbál, minden kis kudarc leveri, bánatában elmulatja vagyonát. Viktor megcsalja Olgát, Iván megöli ezért, és öngyilkos lesz.

Iván elzüllésének és összeroppanásának rajza pszichológiai esemény.
A cselekményen az emberi szenvedélyek vigasztalan voltának súlyossága hatalmasodik el, misztikus és különös köd ül rajta. Pusztulás és végzet köde, turgenyevi borongással.
A valódi szerelem titok, mint az élet, vagy a halál; köd nehezedik a lelkekre.
Viktor alakja nincs elég következetesen megalkotva, Olga is kissé elmosódott.
Epizódszereplők: Bahó Sámuel (kántortanító), Lukács (cseléd, fogatlan), Marci (kocsis) hús-vér alakok
Kérdés: egyéni tragédia, vagy nemességünk pusztulása? Talán magyar Oblomov, a magyar gentry tragédiája.

 

Tantalus (1886)

Hangban, világlátásban, tematikában egységes elbeszéléskötet.
Természettudományos, darwinista bölcselet jelentkezik egy álmodozó művész képzeletén át.
A lehangoló vonásokat emeli ki az új világszemléletből, mert ezekkel tudja pesszimizmusát, borongását igazolni.
Hősei nem akarhatják elérni a gyümölcsöt, fölismerik végzetüket, és ekkor abbahagyják a küzdést, elfogadják sorsukat, engedik érvényesülni az élet törvényeit.
Legtöbb novellahőse gyónó beszélgetésben fejti ki világnézetét és szerencsétlenségét.
Férfinovellák, nőknek alig jut szerep. A szerelembeli vereség csak a sors teljességéért fontos.
Szereplői többnyire áldozatok.
Darwinizmus átértésében és irodalmi hasznosításában élen jár, alakjai ismerik, olvassák, tanítják Darwint. Az élet legkülönbözőbb jelenségeit, a magyar világot a darwinizmussal értelmezi.

 

Egy néma apostol

Kaszinózó társaság megvetése a műveltség iránt. Hőse darwinista filozófus. Különcsége és egy színésznővel való együttélése miatt tanári állását elveszíti. Gyermekét nem akarja megkeresztelni, hogy ne legyen vallása, hanem ember legyen. Végül kedvese is elhagyja, egyedül marad. Szidja az emberiséget, amiért 4000 év óta nem haladt.

 

Egy falusi misantroph

A vidéki választások megvesztegetései. Pakaszky Pál szidja a megyei korrupciót. A tisztviselőket a varjakhoz hasonlítja (egymást védik). A feleségét elcsábító felettesét sikkasztásért feljelenti, hivataltársai ezért elfordulnak tőle. Elkeseredett embergyűlölő lesz.
Nemes rozsda:
gentryszemlélet, ami a hivatali munkában a végső megaláztatást látja

 

Étlen farkas

A fiatalembert a struggle for life taposta el, vallomása a különb ember keserve, aki a modern élet becstelen összeesküvésében nem találja a helyét. Hőse kisváli Ordas Gida, neve az egyetlen öröksége. A tót származású Paták Márton miniszteri tanácsos ostoba fia mellé kell nevelőnek állnia. Tétlenül szemléli a korrupciót, a hivatalnokok uralmát a földesurakéhoz hasonlítja. A megaláztatás, szegénység, elkeseredés tönkreteszi, szeretője, egy szobalány tartja el. Terve: lopni.

 

Nirvána

Egy fiatal gróf fejti ki anyjának a maga élvezetteóriáját, s minden nemes érzést tagadó világszemléletét. A gentry pusztulása. Falusi korcsmában unatkozik Hüke Pali és Csekmez Dani. Szidják a világot, és kártyatársat várnak. Bazsó Feri érkezik, akinek birtoka elúszott, sértett büszkesége miatt hivatalt nem kap. Besötétedik, isznak, kártyáznak, Bazsó elveszti maradék vagyonát. Hangulatkép történés nélkül.

 

A mártír

Diniszén Andria vagyonos gazda volt. A szerb gazdaságért áldozta fel minden vagyonát. Fia, Péter szerb Desmoulins Camillenak képzelte magát, apostolnak. Körútra indult, hogy a népet felrázza, ébredése keserű. Vagyonukat uzsoráskodásra használták el, a népnek nem kellett a szabadság, kinevetik. Koplalás évei után a főispán alkalmazta. Kérdésére, hogy volt-e ilyen fantaszta a magyarok közt, mint ő, a főispán felelete:
„Legyen nyugodt, vagyunk elegen.”

 

Ultima ratio

Hőse egy teremőr, akinek sose voltak álmai. Semmi nem foglalkoztatja, csak hogy a koporsó nélkül eltemetett testek utálatosak.
  ABudapesti Szemle kritikusa szerint a Tantalus elhibázott, Gozsdu sötétenlátása erőltetett, személyeinek csak neve magyar.<=> Szana Tamás szerint alakjai itthoniak.

Tantalus utáni novellák a Hétben jelentek meg (1891-1907): pl. Országúton, A Sámson madara, Czeczil.

Országúton

Hőse ulánustiszt volt, a Theresianum neveltje. Tiszt volt, nem engedelmeskedett, lefokozták, megaláztatások érték, a fogházban bántak jól vele, ott nyugodott meg. Országutak vándoraként megvan a lelki békéje, koldul. Nem tudjuk meg, hogy miért tört meg a tiszti pálya.

Novellák hirtelen lélektani fordulattal:

A kosár

Jenő és Ágota már régen jegyesek. Egy évvel ezelőtt egyszer felbomlott a jegyesség, most újra létrejött. Boldogok. Ágota az egy évről kérdezi Jenőt. A fiú egy öreg tábornok fiatal feleségéről beszél, akit megszeretett, de nem történt köztük semmi. Ágota mégis megsebződött, visszaadja a gyűrűt. Nem értjük, miért áradozik Jenő a tábornoknéról.

 

Gritti

Életunt Orbán Arisztid megszereti Grittit, feleségül akarja venni. Orbán azonban megtudja, hogy a lány mást szeret, akihez nem mehet hozzá. Gritti nem tagadja, de hozzá teszi, hogy hű feleség lett volna. A férfinak nincs joga többet kívánni addig, míg e titkos baj nem okoz neki gondot.

 

Márta

Samos Berti évekig tartó dorbézolások után alapít családot. Évek múltán, fia születésétől lesz boldog. A fia mindene, de megtudja, hogy nem az övé, összeomlik boldogsága.

 

Magdolna

Hősnője Mária hideg, gőgös, meggondolt lány. Kérőjének bevallja, hogy már nem tiszta, a kérő nem hagyja el.

 

Eliz

Levélnovella. Péter megkomolyodik, házasodni akar, húgát kéri meg, hogy nézze meg jövendőbelijét. A testvér szerint nem illik a társaságba Eliz, a menyasszony, Eliz is érzi ezt önmagáról, és ez a lelki finomság a testvért mégis arra ösztönzi, hogy sürgesse a házasságot.

 

Czeczil

Cecil utcalány volt, míg Tamást, az orvost meg nem ismerte. Azt látja, hogy kedvese csak a testét szereti, nem a szívét. Öngyilkos lesz, a férfit értesítik, rohan hozzá, de már a boncterembe vitték, ahol ő fogja boncolni, ahogy azt a lány megjövendölte. Az öngyilkosság nincs kellőképpen megindokolva.

 

Mea culpa

Kelemen indulatában majdnem agyonvert egy rajtakapott orvvadászt. Fogházba kerül, mindenkivel goromba: a felügyelőt szembeköpi, nejét gyalázza. Az egyik felügyelő bikacsökkel megveri. Megnyugszik, mert megkapta a kicsikart büntetést, a verést, ahogy ő verte a vadászt.

 

A pünkösdi királynő

Sablonos kurtizán történet. Boriska visszagondol kis falujába, ahol boldogan élt, visszavágyik. Faluja Kartal, csábítója Baán Viktor.

 

Sámson madara

A becsületes, faragatlan fűszerkereskedőt elhagyja üresfejű, léha neje. A bolt tönkremegy, az asszony évek múlva visszatér, hogy ura karjai közt haljon meg.

 

Az arany páva

Péter gróf és Lizi grófnő szerelmesek, kerülgetik egymást, félnek elárulni szerelmüket. Péter külföldre készül, búcsúznak, érzéseiket nem merik feltárni. Lizi elájul, mikor Péter elmegy. Indokolatlan a hallgatásuk, így évek múlva A napraforgó címmel újraírja: Lizi magához tér, és az inast Péter után küldi.

Színdarabok:

Félistenek

Giorgione művészgőgjében megsérti kedvesét, Cecíliát. Az asszony elhagyja, és ő nem tud alkotni többé.
Szecesszió művészetközpontisága, játék a bűnös szerelemmel, halál és öngyilkosság emelkedő pátosza.
Tanulmányszerű színpadképleírás vezeti be a darabot

 

Karrier (1911)

tantalus gondolatköréhez tér vissza. Az életben csak tisztességtelen eszközökkel lehet karriert csinálni, de ha a karrieristára rábizonyították becstelenségét, már beszennyezett marad. Földosztás körüli viták. Egy képviselő becsületi és szerelmi konfliktusa is belekerül. Reisz Mihály szerint 3 döntő tényező: hivatala, korának világnézete, orosz irodalom.

  • Hivatali tevékenységét pontosan végzi, fejődését ez visszaveti.
  • Századvég világnézete: darwinizmus, materializmus: a szereplőket csak a szerelem és dicsőség, vagy a hatalom, gazdagság utáni vágy motiválhatja. Önmagukkal meghasonlott, öngyilkosságra hajlamos lelkek. Szabadkőműves volt.
  • Orosz irodalom: főleg Turgenyev hatása, rokon lelki alkat; céljukat el nem érő, akadályok előtt megtorpanó hősök. Szereplők beszéltetése is hasonló.

Petelei István (1852-1910)

  • Az „erdélyi udvarházak költője”
  • Nyomasztó író, búskomorság hatja át, meggyötri olvasóját, de közben felemeli a lelket
  • Családja: erdélyi örmény-székely keverék család, Marosvásárhelyen. Kereskedtek, magas kulturális színvonalon éltek. 
  • Filozófiai és teológiai problémák izgatják, papnak készül, de végül Pesten a Műegyetemre iratkozik be építészmérnöknek. 
  • Marosvásárhelyre megy, itt jelennek meg első írásai. Először siker, majd támadják:
  • Szokatlan hang, rövid novellák, amikben végigcsipkedi a város személyiségeit, és mindenki magára ismer. Pl. A szomszédom; A Majom Anti karácsonya
  • Novellái, és regénye, a Fülemile: komor, reménytelen, de teljes körkép a világtól elmaradt, embertelenségekkel teljes vidéki városi világról. 
  • Elmerül a székely népköltészetben, a balladákat, énekeket leírjaàbeszédeknek nevezi őket; a külső történetekről mindinkább a belső történetekre esik a hangsúly
  • Balladisztikus novellaàbelső monológ
  • Tematikáját is egyre inkább a kisvárosból meríti: A nagyapó
  • 1880-1890 válságos évtized? Pesszimizmus, idegbaj; gyógyulása utáni kötetek: Getti, Felhők, Vidéki emberek, Az élet
  • Az egyén sorsát kutatja a determinisztikusan felfogott világban
  • Idősen lesz szerelmes, megnősül, neje türelmes lesz mellette idegbetegségében is. 
  • Kolozsvárott az erdélyi irodalmi közélet vezéralakja
  • 58 évesen elmegyógyintézetben halt meg

A balladaszerű novella megjelenése Petelei Istvánnál – Györke Ildikó

  • Kortárs német próza- Keller, Storm hatása
  • Arany hatása
  • A novella elmesél egy-egy balladába illő történetet vagy széles epikus keretben indokol
  • Tájábrázolás, mint a balladai hangulat közvetítője
  • Hangulati szféra: fehér, fekete és vörös színek
  • Balladaszerű előadásmód: hosszú monológ, vagy töredékes párbeszéd
  • Felépítésük: az elején rendszerint párbeszéd, mely előrejelzi a tragédiát
  • Ismétlés
  • A szereplő gyakran nő
  • A sorstragédiák – bűn és bűnhődés

 

Bródy Sándor (1863-1924)

  • Egri zsidó foltozószabó fia
  • Prózai művei előkészítették A nap lovagját (légvárak, álmok, szerelmek lovagja)
  • Dina – 1 regénye – a realista irodalom kezdete Mo-n. Szókimondással, nyíltszájú igazságszeretettel.
  • Vele kezdődik a hazai Naturalizmus: Jókai + Zola stílusa


Kaméliás hölgy

Borzas, nagylábú varrónő kokottá szépülő szerelmes nő + 1 nyomorult szegény diákfiú. A nő otthagyja érte gazdag kitartóját, eltartja a fiút, miközben a fiú látja, mit eszik az éhes város: krumplileves, kávé. Pesthez a Hevesből az Alföldre érkezik. A fiút az álmai kötik. Az első nagyvárosi regények egyike: városi élet vonzása, bűvölete + keserve. Új, felfedezésekre érdemes gyönyörűségek + gyötrelmek tárháza.

 

Don Quijote kisasszony

 A társadalmi hátteret is: a gazdaságok üresen, végrehajtó pecsét az ajtón. Csak a takarékpénztár nő. A kisvárosi szűkösség miatt mindenki a fővárosba megy boldogulni. „A kicsiny Amerika varázsával vonja már ez a mi BP-ünk a pusztító megyét.”

  • Szociografikus hitelességgel: utcák, likőrraktárak, modern színházak, a kéj újmódi leányai. Szolid Erzsébetváros + Angyalföld: a „nyomor kedvenc mezeje”
  • Színészvér: néhány évvel később: Ecsedi István már büszke gyönyörrel nézi a fejlődés ütemét
  • földhöz ragadt, szennyes, fotografikus naturalizmus + különös poézis: impresszionizmus
  • 19-20. sz. emberének magányossága már jelen van
  • Ember embernek farkasa. „Struggle for life” törvényszerűsége
  • központi problémája: érvényesülés lehetősége, és az ennek útjában álló buktatók – karrierregény (~pikareszk regény: Tom Jones)
  • Stendhal, Balzac, Maupassant után 50évvel jut el a karrierregény Mo-ra: a megkésett polgárosodás csak a század végén teremti meg a polg-paraszti érvényesülés igényét + lehetőségét.
  • hősei: ~ a Szépfiú Georges Duroy (alantas motivációk), nem Julien Sorel (vmi nemes)
  • 19. sz-i karrierek: nincs vállalkozás bátorsága, nincs önkéntesség, nincs kitörés, hanem bentmaradásért való küzdelem, az elúszott birtok visszaszerzése (Mikszáth Noszty fiú)

Don Quijote kisasszony
Vass Tarri ~ Becky Sharp: asszonyi fegyvereivel + a férfiak szellemi monopóliumával: irodalmi babérra, vagyonra vágyik.
Hidegszívű, mégis szenvedélyes, álmodozó, de mások álmait letipró – naturalista + romantikus hősnő
Balzac már korábban elvesztette az illúziókat Párizsban – nálunk ez is később.
Pesti irodalmi szalonok, kávéházak: lenézik Jókait, Keményt, Kazinczyt, Kölcseyt, pályavesztett egzisztenciák, tehetségtelenek, erények nélkül. ~ Krúdy: Napraforgó
Színészvér (1891), Az ezüst kecske (1897)
…. (1902): a romantikából a realizmus felé
Ecsedi Béla + Boér Anna beszélgetése:
„ – Melyik irodalmi iskolának a híve?
-A realisztikusnak.
- S a poézis?
- Az nincs.”                 Romantika tagadása
Ecsedi kisvárosból Pestre szegényen jön, megváltoztatja a nevét. Kis-bilkei előnév ~ Lucien Chardon -> Rubempré névhez.
Ecsedi nem felemelkedésre, csak megélhetésre vágyik (szülei halála nélkül továbbélte volna langyos életét). Ha állást kapna, minden álmáról lemondana (még a költészetről is), hátha akkor feleségül veheti Annát.
2 nő: Boér Anna – Pestre, úrilány, szegényen elérhetetlen.
Vertán Szera – nyomdászlány: a ’színészvér”, „vmivé lenni”, szép, de tehetségtelen, áldozatos szerető ~ Nana (Zola naturalizmusa).
~ Jókai: hősies magányos terhessége. Anna mellett komorna szerep.
Sebők Dénes gépmester ~ Jókai hősök: felajánlja nevét Szerának. Végtelen szerelmében magát öli meg, nem a lányt. Nem árnyalt jellem, csak védangyal szerepe.
Ecsedi – realista
Az ezüst kecske
Robin Sándor már voltaképpen karrier.
Robin Sándor is vidékről a fővárosi diáktanyára, őt is a szerelem köti le. ő elveszi Piroskát, de csak egy barátja adja össze őket. Jön a baba. Robin nem az irodalommal, hanem ügyvédként próbál előrejutni.
Itt is a hősnő és Robin szakítása előtt Piroska szerelmes, lovagja: festőművész.
Robin csábítója: Hanna (zsidólány): hívja a fiút a gazdag világba, később követeli = társadalmi felemelkedés + erkölcsi züllés.
Passzív: nem ő akarja ~ Rubempré, Lucien mögött Vautrin
Passzivitása: Robin inkább áldozat mint Julien Sorel
De Bródy nem viszi végig a regényében, hogy Robin bukásáért a társadalmi mechanizmus a felelős. Megtörik a realista szál. Romantikus elem: Piroska dajkaságba adott gyermeke megkerül, a festőművész meghal, hogy ne álljon útjába a szerelmeseknek.
Lucien de Rubempré öngyilkossága, a szépfiú groteszk diadala = megsemmisülés óBródy hőse rádöbben, hogy bűnös, lelép az útról. Piroskával kispolgári boldogságban él, a szimbolikus sétapálca, az ezüst kecske is megkerül.

 

A nap lovagja

Alcím: „Új erkölcsök A nap lovagja” – Ignotusnak ajánlva.
Asztalos Aurél (papszabó + lenézett bábaasszony fia): már jómódú, de be akar törni az úriemberek világába, egyre feljebb. Ehhez nem szabad válogatni az eszközökben. De ő erényeiben és vétkeiben is kisember. Jelentéktelensége mégsem naturalisztikus, inkább klasszikus realizmus.
2 nő: hercegi szerető + szerelmes komtesz (Annie) – már nem olyan ellentétes jellemek.
Juli: (színésznőből Pompadour) indítja el asztalost. Asztalos nem képes szeretni.
Végzetes párbaj – de nem a becsületéért (Rómeó, Cid, Faust), csak számítás fűzi a hercegi szeretőhöz, akiért vív. Peche miatt hal meg.
Sorsa: a magyar kapitalizmus karrierjének lehetetlensége.
Nincsenek ellenségei, csak egy, aki többször feltűnik: Helynélküli János 7 az író erkölcsi intelmei, patetikus. Narrátor: „csak másokért, a nagy sokaságért kell komolyan, a magunkét tréfásan, mókásan venni.”

  • Zolai regényciklust tervezett
  • Balzaci Emberi komédia hazai változatát
  • Faust orvos (1888, szerelmi história, misztikum), Két szőke asszony (1891), Hófehérke (1894), Tündér Ilona, Ádám Anna (anti-Bovaryné),
 

A villamos (1907)

Éhbérért dolgozó munkások, állást keresők kiszolgáltatottsága. Modern valóságként. Jelenségek fókuszában egy proletár hős, aki nem izomkolosszus, de nem is elnyomorodott, hanem mindenkivel egyenrangú gondolkodó lény. Nem felfelé tör, hanem a maga szintjén emberekhez méltó életet akar.

János János= „villamos”: munkáltatói megfosztják nagybetűs nevétől, de ez a „villamos” még nem süllyed le a gépek szintjére, hanem alkotó ember marad: fantáziájával egy új gépet alkot, ami megelőzné a baleseteket.
Hiba megint: mindezen társadalmi viszonyok csak szexuális viszonyok tükrében.
Éva Zsófia: a volt prostit ostromolja az elnök, de ő próbál ellenállni -> sok túl bonyolult fantasztikus fordulat
Giccs: a haldokló gyermek anyjától szerelmet zsaroló orvos, a halálos ágy melletti szerelmi aktus.

Novellái (Nyomor c. novelláskötet):

Bródy tárta először szélesre a városi tematika ajtaját, hogy a polgári olvasó a tőle legtávolabbi nyomorba is belelásson (utcaseprő, nyomdászlány, külvárosi tánciskola, hetibér).
Főszereplője a nyomor, az emberi szenvedés, részvét, erkölcsi nyomorúság.

 

A mosóné lányai

Proletár Rómeó és Júlia.

A tragédia

Garibangyi utcaseprő, életében kuporgatott, hogy egy disznót vághasson. Önfeláldozóan neveli fel Krinolint, a disznót. De a nagy nap előtt részegen ráfekszik, az állat meghal => életcélja semmisül meg, ő is meghal a disznóval.

 

Nyomor

Éles szakítás Mikszáthtal, Jókaival: nincs érzelmes elbeszélő hang, morális igazságnak alárendelt költői igazság.

Húsevők

Realizmus + szimbolizmus, „falunk, és felfalatunk”= létért vívott harc.

 

Kendővásár

Drámaiság újfajta alkalmazása: egyetlen képbe sűríti a drámát. Háborús textilhiány, a piacon egy lány + egy fiú, „alighanem most folyó szörnyű pör következménye, hogy az a lány azé a fiúé. Az öregasszony hátáról leveszik menyecskekendőjét, nem tiltakozhat, kell a fiának a műlábára a pénz.” Romantikától eltávolodik a naturalizmus, realizmus felé.

Ambrus Zoltán (Debrecen,1861-1932)

  • Tanult Párizsban, 1885-ben tért haza (Taine, és Renan pozitivista-racionális tanítása)
  • Kiss József maga mellé hívta a Hét megalapításakor, Bródy a Jövendő szerkesztéséhez hívta meg (Gárdonyival így ők hárman), Gyulai Pál a Budapesti Szemléhez hívta
  • Az alpáriságot, ízléstelenséget, szellemi igénytelenséget, semmitmondó közhelyek szajkózóit vetette meg
  • Bp jogi kar, majd tisztviselő a Földintézetnél (ahol Arany László az igazgató, és felfedezte Ambrust, bevezette az irodalmi életbe, gondoskodott róla, Párizsba küldte irodalomelméletet, esztétikát, filozófiát, kultúrtörténetet tanulni)
  • Taine és Renan hatása: ténytisztelet, ésszerűségkultusz, választékos szóhasználat, világos stílus
  • Flaubert és Maupassant: lélektani indokok kutatása
  • Zola: részletek leltárba vételének irodalmi becsülete
  • Anatole France: kultúra egészének tanúságul idézése az emberi lényeg keresésében


Midas király

Újságfolytatásban jelent meg először. Művészregény. Bíró Jenő az alulról jött, művészi céljaiért elszánt harcot vívó festő mindent elér, csak a boldogságot és önbecsülést nem. A dicsőségben elvész az eszmény. A szerelem idillel kezdődik, tragédiába torkol.

  • Öngyilkos lesz az irigyelt művész.
  • Pszichológiai regény, és társadalomkritika.
  • Szerkezete laza, elbeszélő módja sokszor fárasztó.


Álomvilág

Szecessziós hullámzás, messzi korok, egzotikus tájak, de ritkán bízza magát saját álmaira, érzelmeire – marad az intellektuális síkon.

Novellái:

  • Fiatalkoriakban sok a kultúrtörténeti ihletés, jellemző az irónia pl. Ninive pusztulása – France hatása
  • Kései novellái elmélyültebbek, gyakran gyermekkori emlékekből táplálkoznak pl Tóparti gyilkosság, Fületlen ember (Deofe-ról, és a Robinson keletkezéséről)

Esztéta, kritikus, ismeretterjesztő:

  • Szerkesztette a Klasszikus regénytárat: világirodalom népszerűsítése, Ambrus sokat fordít hozzá, és előszavakat ír
  • Színikritikák
  • 1917-től Nemzeti Színház igazgatója 1922-ig, közben politikán felül álló művészként minden fordulatot tudomásul vesz
  • Visszavonul, Bajor Gizi iránt reménytelen szerelem, magány. Olvas és a Pesti Naplóba megírja, amit olvasott

Papp Dániel (1865-1900)

  • Jogászkodik, közjegyzőnél dolgozik, majd pszichopatológiai tanulmányokat ír
  • Névtelelnül küldi el tárcáit a Pesti Naplónak, budapesti Napló létrehozása
  • Novelláskötetei: Marcellus, Utolsó szerelem és egyéb elbeszélések, Tündérlak Magyarhonban
  • Első novellák szokásos fővárosi figurák, dezillúzió. Az illúzióvesztés ellen nem fatalizmussal, hanem iróniával védekezik
  • A kolostori dogmák ellen a maguk módján lázadó szerzetesek (Marcellus, Nikánor fogsága)
  • Észak-Olaszországba utazikàCsempészbecsület, Don Lorenzo sógorasszonya

Tömörkény István (1866-1917)

  • Eredeti neve Steingassner
  • 1- 2 témát vagy kompozíciót variál
  • Szegedi segédpatikus: pályakezdőként még sok téma, kompozíció
  • Boszniai katonáskodása: fordulópont: együtt szenvedett paraszt katonatársaival.
  • Megöltek egy legényt ~ Jókai: Sárga rózsa
  • Későromantika, népies, természetes heroizmus
  • Paraszti ősindulat (~Rousseau) a városi embert bámító egzotikus szó, gesztuskincsben, archaikus pusztai jelrendszerben, mikor Bélteki Mihály felvonul állataival a kocsmába, hogy megtorolja, amiért nem hívták meg a disznótorba.
  • Terefere a csárdában: népballada
  • Fecskék: unalmas szimbolika (a katonák a fagyottnak hitt madarakat felmelegítve újjáélesztik)
  • 1895 igazi váltás Thurzó útja: Thurzó a tisztes tanyai gazda reggelre meghal. Mindenki siratja, felidézik a szép emlékeket. Ám a halottaskocsi kísérése mellett már azt számolják, mit mennyiért tudnak eladni.
  • További művek: Elesett ember, Csőszhalál, Faragó János megégett, Így volt rendelve
  • 1894: megházasodott -> a tréfálkozó, mókás fiatal helyére eszmélkedő, a létére jobban odafigyelő emberré vált. Megismerte a tanyavilágot (gazdag apósa)
  • 1895: eddigi írásaihoz képest ezek nem történetek, hanem történetesek: az egyetemes, emberi történelem ősi nagy folyamának mozzanatai, egy-egy egyedi esetre bontva, az egyetemes egész lényegét sugározzák.
  • Nincs líra, nincs személyesség
  • Leírás: etnográfiai, etnológiai, szociográfiai vidékleírás, tűnőben lévő életmódról. - Sokat dalolnak, táncolnak, köszöntőznek, siratóznak, mesélgetnek a hősei.
  • Egy közös életfolyamat más-más alkalmú példázatú leírásai. Egyedi variációi ennek a folyamatnak. Az ön- és fajfenntartás ösztöne, a mulandóság elfogadása – hogyan dolgozza fel, hogy az egyed meghal, de „faja”, környezete továbbél. (nincs erotikus parasztösztön)
  • Nem túl olvasott Tömörkény Pl. Agyaghordás: lexikonszerű leírás arról, hogyan készül a … Utána nyárhajnali út leírása, amin Gál Mátyás boldogan, iskolás fiával + szomszédjával, Ernyei Mihállyal az agyagbánya felé tart. Vidám munka, hirtelen földcsuszamlás, Mátyás alákerül, már nem tudnak segíteni. Mátyás tanácsokat ad fiának, Mihálytól segítséget kér az otthoniakra, de a mondat felé megszakad. Mihály ásni kezdi a holtat, a gyereknek mondja: „Későn érünk ma haza. Az ásót is ki kell ásni.”
  • Főleg parasztokról írt. Mire az élet? A polgárságban üres pénzt, affektálást látott Az élet mindig kettős: derű + ború…
  • Írásait egy-egy szokásrendi tény, egy-egy viselkedésfajta szigorúan tárgyias művelődéstörténeti szociográfikus leírásával kezdi. Belép a személyes érdekeltsége: egy emlékező és egy parabolás történés, vagy egy ironikus reflexió vagy egy lírai sóhaj vagy fabulátori közbeszólás formájában. Figyelő emberként van jelen az író is.
  • Faragó János megégett: reggeli tanyán jön Kisbörcsök Imre, a szomszéd. 10 sor a reggeli + köszönés leírása. 20 sor a helyi bortermelésről. Az átkötő szó: „bizonyos” à az „bizonyos, hogy Faragó János megégött.” Útra kelnek, az író is (E/1). Faragó életéről à emberi élet kiszámíthatatlansága. „Nem szólt sönkihez sömmit, ha az úton elhaladt. De jó embör volt, az ártatlan.” „No, ha itt vagyunk, nézzük már meg Jánost.” – nem tudni, az író, vagy a szereplők mondják, az olvasó is részesévé vált a beszélgetésnek.
  • Állandósult a szegények szegénységének, elnyomottságának, emberi kiszolgáltatottságának érzete ~ Zola naturalizmus
  • Tömörkény alakjai sem erkölcsi értékért, igazságért, hanem a betevő falatért, a kicsit elviselhetőbb életért küzdenek
  • Nincs nála puszta szocio-naturális, nem dokumentációs céllal
  • Földragasztás irányában: birtokos paraszt és a földre áhító semmitlen napszámos szembenállása
  • Munkások, Sztrájktanyán: parasztokkal összefogó munkások dacos ellenállása az „urak” ellen
  • Ferkó: megfagyott kiskanász sorsában a nagyra hivatott népi tehetség kilátástalansága
  • Főzés: „drága reggeli”: fél kanál zsír, három krumpli, egy hagyma, só, paprika, kenyér. A tanyai szegénység apró örömeit mosolyos együttérzéssel örökíti meg, a parasztéletet teljességében ábrázolta
  • A parasztok szemével néz (akár Tolsztoj), velük lázong, de a fennálló társadalmi rendet nem tagadja meg
  • Jegenyék alatt (1897): második novelláskötete, tanyavilágról
  • Móra Ferenc szerint mindvégig újságírónak tekintette magát, novellái tárcák, rajzok, irodalmi riportok
  • Juhász Gyula szerint az emberi szolidaritást szolgálja minden sora


Tömörkény és a századvégi népiesség néhány kérdése – Kispéter András

 

  • a népiesség irodalmunkat Faluditól napjainkig végigkíséri
  • a népiesség nem elsődlegesen esztétikai kategória, de mégis azzá válhat
  • a programszerű népiesség lényege: létrejöttének, fogantatásának körülményei. Fáradt, kiábrándult korok költői fordulnak a néphez.
  • világirodalomban: Vergilius a császárságot vajúdó római köztársaságban, Rousseau a végnapjait élő fényűző francia királyság idején; század végén a fáradt fin de siecle és a XX. sz. első felének paraszti, falusi élethez menekülése (Francis Jammes)
  • a magyar századvég népies írói nem ragaszkodnak a külsőleges népies formákhoz, hanem egyszerűségre, a népi gondolkodásmód, életforma bemutatására törekednek
  • Nyugat írói felfigyelnek arra, hogy a magyar századvég, századforduló népies irodalma rokon Francis Jammes népiességével
  • Babits: a „Készakart népiességet” mindig valami „kultúrcsömör” eredményezi – igaz ez annyiban, hogy a néphez, népi élethez fordulás mindig valami oppozíciót jelent. Védekezés az atomizálódó embertelenedő világgal szemben, elidegenedéssel szemben.
  • Magyar kapitalizmus fejlődése 1867 után rohamosan megy végbe, felkészületlenek az emberek a hirtelen átalakulásra. Minden üzletté vált: szerelem, politika, művészet. Korábbi értékrendek felbomlottak.
  • A századvég írója vidékre menekül, Bp a „modern Babilon”, az élet fertője, idegen a nemzet testétől. Tiltakoznak a kultúra, művészet tömegcikké, áruvá válása ellen
  • A népi élethez fordulás is kivonulás, tiltakozás. Eszményképet keresnek a „természet egyszerű fiainál”
  • Móricz és a népi írók népiessége: szociális indítéka is van a népi élet ábrázolásának ó a századvég íróinál etikai kérdés a néphez fordulás (a szociális problémák megjelennek, de nem azokon van a hangsúly)
  • Tömörkény ebben:
  • szinte kizárólag a népéletről ír
  • a népélet számára kifejezési eszköz is
  • az élet elviselhetetlensége ellen úgy védekezik, hogy nem vesz róla tudomást, és oda menekül, ahol a természetes emberi érzések még nem veszítették el jelentőségüket
  • Móra szerint a valóság párnáján álmodott
  • Népiességének értéke abban van, hogy új eddig, ismeretlen területet hódított meg, és azt olyan átéltető erővel formálta meg, mint előtte senki