Az epigrammát az elégiával közös származás és forma (disztichon), sôt tartalom jellemzi. Eredetileg sírkövekre, mûemlékekre, isteneknek szánt tárgyakra, épületre vésték (epigramma=felirat), s ezért tartalmában igen tömör és terjedelmében rövid volt. Késôbb mint könyvepigramma veszített tömörségébôl, rövidségébôl is. Ma bölcs gondolatot, szellemes gúnyt, fontos igazságot tömören összefoglaló, gyakran csattanóval végzôdô, viszonylag rövid versek neve, a disztichonforma már nem feltétlen követelmény.