• Ady (1877-1919)
  • Szerb Antal: „ő volt, akiben teljes lett az idő, akinek elébe jutottak az előfutárok, aki kimondta a szót, amit ki kell mondani.”
  • Áttörés: - behozta a magyar irodalom fél évszázados lemaradását
  • Eszme újító (modern áramlatok), de hat rá a romantika (népzene, forradalmiság, nép-nemzeti öntudat)
  • Elődei: Vajda, Reviczky, Komjáthy; követi a francia szimbolistákat
    • Életrajzi „számok”:
      • 1900 Debrecen
      • 1899 Versek c. kötet; Nagyvárad, Léda
      • 1903 Még egyszer. Nietzsche: én-kultusz, dionüszoszi ember
      • 1906 Új versek (vallomás, célratörő)
      • 1907 Vér és arany (versek)
      • 1909 Illés szekerén (forradalmi, Istenes versek)
      • 1910 Szeretném, ha szeretnének
      • 1911 Minden titkok versei
      • 1912 Menekülő élet
      • 1913 Magunk szerelme
      • 1914 Ki látott engem
      • 1918 Halottak élén
      • 1923 Posztomusz kötet: Az utolsó hajók
      • Kötet kompozíció:
        • Címe verscím
        • Címadó vers a kötet közepén
        • 3 részből áll a cím általában
        • Rendező elv tudatos
        • Tematikai fokozódás -> költői én küzdelme
        • Ciklusokban gondolkozik

 

1. szakasza (1905-12) Vér és arany korszaka, Léda

  • Szimbolizmus – szecesszió – romantika
  • Szimbolizmus: fogalmakat, szimbólumokat emel énje körül, mitológiai rendszer
  • Szecesszió: művészeti érzékenység, hangulati túlfűtöttség; bizarr, erotikus, egzotikus témák; betegség, halál témája (megszépítve)
  • Romantika: népnemzeti öntudat; forradalmiság; érzékenység
  • Nyelvezete: archaizál helyenként (Károlyi-Biblia, XVI. Sz-i erdélyi írók, kuruc népdalok hatása)

 

2. szakasza (1912-19) Menekülő korszak, Csinszka

  • Fáradtság, megtörtség, nyugalom iránti vágy
  • Gondolatiság a lényeg (ó képszerűség)
  • Letisztult nyelvezet
  • Magyarság iránt érzett felelősség a központban à világháború előérzete, halálfélelmek
    tematikák
  • Én-versek, ars poetica
  • Góg és Magóg: Új versek program adó verse
  • Új és ősi értékek összekapcsolása ~ Arany Toldi estéje
  • Szimbolizmus: Góg és Magóg: bibliai; pogány népek fejedelmei; érckapukkal zárattak el; - Verecke: ősmagyar jelképe, honfoglalás; Pusztaszer: vezérek vérszerződése; mégis-morál: dacosság, tudatos újságíró
    Új vizeken járok: Záródarabja
    „Nem kellenek a megálmodott álmok”
    „Én nem leszek szürkék hegedőse”
  • Tenger: ismeretlen világ, szabadság, veszély
  • Hajó: saját költészete
  • Klisék ellen tiltakozik
    Hunn, új legenda – 2. korszak programadója (1914)
    „nekem beszédes költőpéldák némák”
    „én nem …. , de mindennek jöttem”
    „én voltam az úr, a nem csak cifra szolga”
  • ő a fontos géniusz, Hatvany Lajosnak ajánlja
  • Elutasít minden kritikát – mert nem értik őt
  • Nincsenek gyökerei

 

A szerelmi költészete

  • 19. sz. szerelmi költészete: Petőfi – biedermeier szerelem: ártatlan, erotika nincsen, eszményített
  • Ezt Vajda áttöri, a nő = dúvad, démon – harcolni kell; erotika
  • Ady:
    Én menyasszonyom: lázadás
  • Hús-vér szerelem
  • Nem baj, akármilyen
  • Léda-versek
    Mert engem szeretsz – önmagát szereti a nőben is
    Héja nász az avaron:
    „Egymás húsába beletépünk”
  • A szerelem felemészti az életet
  • Végén: mozdulatkor vége szakad: „lehullunk”
    Lédával a bálban: fekete pár; fiatalok szemszöge; dekadens életérzés hordozói
    Áldásadás a … - szép szavakkal bocsátja el
    Elbocsátó szép üzenet: gyönyörű szavaival megalázza Lédát
    Valaki útravált belőlünk : „érte voltunk jók, ha jók voltunk”
    És most sírva megözvegyültünk” : nosztalgia
  • Csinszka: 1912-19
  • Nincs örök harc, letisztultabb
  • Embertelen világban oltalmat keres
    őrizem a szemed; Nézz, drágám, kincseimre
    És mégis megvártalak: vallomás és számvetés is, a lemondó ember hangja ~Lázár

 

Tájköltészet: magyar ugarról

  • Új fajta nemzet fogalom: ostorozó
  • Koraiakban még ott van a táj, pl. Alföld, Hortobágy
  • 2. felében már nincs táj, már csak közvetítő; nemzetkritika
  • Táj: elátkozott vidék, lelkek temetője
    pl. Hortobágy poétája, Lelkek a pányván: ideszületett ember nyomorúsága, elmaradottság
    magyar táj ó Párizs pl. Párizs az én Bakonyom 
  • Egzotikus tájak felé fordul pl. Tisza parton
    A magyar Ugaron: kibontakoztatható termékenység (buja föld) + kopár valóság. A gaz lehúz, altat, befed

 

Pénz versek: elsőször költői téma


Lázár a palota előtt
Harc a Nagyúrral: lét-nem lét a pénz függvénye; a Nagyúrnak vágyai nincsenek (Adynak vannak)
Vér és arany (1907): mulandóságot túléli, minden= vér + arany

 

Halál versek

Ambivalens: óhajtja, és fél tőle
A meghívott halál
A halál rokona
Párizsban járt az ősz
Fekete zongora
Temetés a tengeren
Fiam bölcsőjénél ködből vagy és sose valál

 

Istenes versek ~ Balassi

  • Perlekedik, kételkedik
  • Nem hisz az egyházban à személyes kapcsolat Istennel
  • Sok arc istene az övé – Babits. Oltalmazó – bosszúálló
    Álmom: az Isten
    Imádság háború után
    A Sion-hegy alatt:jó volt, kedves volt az öreg”: találkozás a rég elfeledett Istennel, nem ismeri fel az Istent, kommunikációjuk egyoldalú (Isten nem beszélt)
    Hiszek hitetlenül Istenben
    Istenhez hanyatló árnyék
  • A háború alatt kerül közelebb Istenhez, és a háború után lesz igazán hívő

 

Forradalmi költészete

  • Szereptudat
    Dózsa György unokája
    Magyar jakobinus dala
    Csák Máté
    Rohanunk a forradalomba
    Nekünk Mohács kell
  • Magyarság-versek
  • Kritikus nemzetszemlélet, „érted haragszom, nem ellened” – hazaszeretet
  • Herder: nemzethalál
  • Jelzők:
    keserű – A Tisza parton
    igaz – Föl, földobott kő
    fekete – Fajtám sorsa, Az idő rostája
    szomorú – kuruc versek, Pimasz, szép arccal
    büszke – Ond vezér unokája
    átkozott – Nekünk Mohács kell
    véres – A magyar Messiások, Fordított himnusz, büntetést kér Istentől, szenvedés után lehet megtisztulni
  • Kuruc-versek
  • Szerep-, helyzetdalok, 17-18. sz-i hang imitálása
    Dózsa György unokája, Bujdosó kuruc rigmusa, Ezse Tamás komája.
  • Magyaros verselés, régies nyelvezet

 

Világháborús költészete

  • Expresszionizmus
  • Pusztulás iszonyata
  • Idő-élet-jövő fogalmai a középpontban
  • Apokaliptikus világlátás
  • Látomásos képalkotás
  • Biblikus hangnem – sirámok, próféciák hatása
    Az eltévedt lovas
    Ember az embertelenségben
  • Keserűsége gyászos bánattá mélyült
  • Ostorozása kétségbeeséssé vált
  • Középpontban a föltámadott halott képe: mégis-morál:
    „S megint élek, kiáltok másként:
    Ember az embertelenségben”
    „Újból élő és makacs halott”
    Mag hó alatt
    Emlékezés egy nyár éjszakára
    Intés az őrzőkhöz

 

Gintli Tibor: A Minden-élmény jelentősége Ady lírájában

  • Az Ady-líra egységét a Minden-élmény elérésére való törekvés biztosítjaà Minden-titkok versei, A menekülő élet c. kötetekben tudatosul
  • A menekülő élet: minden-élmény felismert elérhetetlenségének tudata = végpont
  • Háborús versek: nem csak a külső valóságra adott reakciók, hanem belső, átélt pusztulásra ítéltség
  • 1906 Vér és arany: Minden = élet
  • Elérhetőségek lehetősége: mámor, szerelem, pénz, alkohol à irracionális jellegű, passzív magatartás. A teremtés gesztusa teljesen hiányzik
  • Szerelem szerepe: általa az én elnyerje azt az érzésképességet, amellyel befogadja a mindenség, feloldódásvágy. DE: csömör van utána
  • Halál-motívum: én feladásával elnyerhető tökéletes teljesség, beteljesületlen vágy
  • Isten-élmény: csömör elkerülhetőségét jelenti, kiiktatja az érzékiséget a Mindenhez vezető úton => tökéletesebb élmény, passzivitás
  • Pénz: a mámort adó szerek birtoklásának lehetőségét jelenti
  • Forradalmas versek, magyarságversek: általános jellegű társadalomra vonatkozó nézetek; szövegek mitizáltsága, túlforrósodott hangja => forradalmi tematikában újabb lehetőség a mámor megnyilatkozására
  • Lírai és belsó konfliktusát énen kívül próbálja feloldani
  • Származás-mítosz = a végtelen énben való testet-öltés
  • Pillanat középpontba állítása: pillanat ≠ jelen; pillanat = a misztikus idő, a Minden-élmény jelenvalóságának ideje
  • Végletes ellentétek a motívumok között, és azokon belül is
  • Hitkeresés: az utat és hitének tárgyát is kutatja
  • Én-Minden viszonyának megoldása:
  • Én abszolutizálás
  • Én kereteinek feloldása (misztika)
  • Nietzsche, DE Ady sose jut el arra a szintre. Minden az Elsődleges. Az énben nyilatkozik meg a Minden, passzivitás
    DE a feloldódást nem meri végigvinni Ady.
    Ok: nem ismeri a teljesség egyedüli letéteményesét. Műalkotás önértékének tagadása: csak eszköz a minden elérésére

 

Hévizi Ottó: Egy „elböcsült” poéta hívősége

  • Utolsó évek: nem hit, hanem hívőség
  • Hit: participáció, hit megvallása, hit gyakorlása: a hit mindig beszédes
    ó hívőség: szó és némaság hatámezsgyéje, belső dialógus folytonossága, hit önnön vigasztaló erejének kérdésességébe vetett: hit kinyilvánításának ironikus gesztusai Adynál
  • Nincs valami válasz hit és hitetlenség „kérdésére”, önmaga kérdésességének kinyilvánítása: a hit belátott alaptalansága + kiszolgáltatott belátás: ezzel mit sem lehet kezdeni
  • Magunk szerelme + Ki látott engem?: apokaliptikus hangnem à miért nem ez lett kései énjének szervező elve:
  • Ok: „szavakkal vigasztalni nem tudó” megrendülés => hívőség alapja
  • Értelmetlenség bénító ereje, magában a történésben van jelen
  • Értelmetlenség érinti: „Ady-bizonyosság” devalválódását à kiszolgáltatottság. Ok: nincs rezignált belátás, ami megszüntetné ráutaltságát
  • Háború: nagy próbatétel Ady elrendelés-hitének, változás az Istennel való viszonyban
  • Háború előtt: „nem kellett törődni a jóval”, minden természetes volt
  • Minden = az ember sorsalakításának lehetőségébe vetett remény
  • „Koldus-hívés”: az eljövendő, ujjongó hitek idején is el fogja némítani a szégyen
    DE: Ady végig próbálja fönntartani a hitet az elkeseredéssel szemben, és az eszményben megmarad a hit játéktere
  • Értelmetlen = külön lét eltöröltetése à önértelmezés megrendülése
  • „Hitetés versei” (A nagy Hitető, Hiszek hitetlenül Istenben): a hit igenlése és a hittárgy valóságának kétségbevonása
  • Irónia megmarad, De a „hitetéssel” a hit nem maradhat a belső dialógus tétj
  • Poéta: Isten megjelenése
  • Ady Krisztusa a hitetlen remény, a bizodalom kinyilvánítója

 

Németh G. Béla: A tragikum vállalása

  • Ady expresszionizmusa
    Ady és utódai viszonya
    vélekedések: 1. Ady irányának nem volt utóda, társa továbbmunkálója 2. Hatása egyetemes karakterű – ez egy kicsit ellentmondásos
  • Miért az expresszionizmus?
  • A haldokló szimbolizmust követően ez az első igazán jelentős irányzat
  • Ady expresszionizmusáról beszélni aligha lehet, kései műveiben és ciklusaiban azonban a szimbolista vonás mellé az expresszionista lépett
  • Az expresszionizmust az avantgardba sorolni történetietlen és külsődleges
  • Hajtóháza a Rajna és Volga közti terület
  • Utolsó irányzat a polgári világban, amely mögött koherens szemlélet és magatartás áll
  • Adynál inkább expresszionista jegyek mutatkoznak, mint bármi más a többi avantgárd irányzat mögül
  • Leszámol a szimbolizmussal, de sokat át is vesz belőle
  • A társadalom kompromisszumos szemlélete ellen lázad
    Brecht: kétféle eredete lehet minden formalizmusnak
    1. új tartalmat kívánnak régi formával kifejezni
    2. új tartalom nélkül kísérelnek meg új formát teremteni
    De új történelemszemlélet és értékvonatkoztatás kell. Nem maradt az ember számára egyéb érték, mint a megfogalmazás akarása. 
  • Metaforikus, de nemcsak a kiáltás, a túlkiáltás művészete is 
  • Egyetemes érvényű kijelentéseket akartak kimondani a lehető legnagyobb nyelvi energiával

 

Ézsaiás könyvének margójára

  • Egyik legegységesebb hangnemű ciklusa a kötetnek
  • Háború félelme – lélekállapota rokon az expresszionizmussal. Ez nála nem átvett forma, endogén fejlődés eredménye
  • Az expresszionisták a tragédián való átjutást tekintették befejezett ténynek. Ady menekülése a tragédiavállalásig fut, nem átugorva, vagy megkerülve
    A halottak élén, Ézsaiás könyvének margójára
  • A végigvitt tragikummal esztétikai műve szervezett élmény fölébe emeli az embert az etikátlan elfogadásnak