A barokk hatás az irodalomban mindenekelôtt a mûvek stílusán és szerkezetén figyelhetô meg. A barokk számára nélkülözhetetlen meghökkentés, lenyûgözô hatás, leginkább formai külsôségekkel érhetô el. A barokk költészet kedvelte a virtuóz rímtechnikát, a merész gondolattársításokon alapuló, újszerû költôi képek bôségét (fôleg metaforákat), a meglepô ellentétektôl feszülô hasonlatokat s ezek eredményeképpen az ünnepélyességet kifejezô patetikus stílust. Különösen kedvelte a bonyolult összetételû, de áttekinthetô körmondatokat, a rokon értelmû mondatok, szavak halmozását, az erôs érzelmi tartalmú kifejezéseket, olykor a drasztikusabb népiességet is a légies könnyedség, a kecses finomság társaságában. Nagymértékben továbbfejlesztette az irodalom nyelvi lehetôségeit. A barokk új mûfajokat hozott létre pld.: barokk eposz. Barokk írók: Cervantes, Lope de Vega, Gongóra, Calderon, Tasso, Marino, Milton, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós