A görög-római irodalomból vezették le. XVII.században,Franciaországban fejlôdött ki igazán. Teljesen a józan észen alapszik. A mûveket már felvonásokra tagolták, és az új racionalista felfogás szerint elképzelhetetlen, hogy a szünet alatt hosszabb idô teljen el. Arisztotelész Poetika c. mûvet félreértelmezve Nicolas Boileau kötelezôvé tette benne a hármas egységet. A szereplôk jelleme az idô múlásával nem változik, az elôzményekre dialógusok vagy monológok utalnak vissza, mivel a mû csak a konfliktus kirobbanasát mutatja be. Kötelezô szabály a mértéktartás, a durva dolgokat számûzték, és éppen ezért a nôi szerepeket már nôk is játszhatták.