04. Babits Mihály versei. Babits prózája: A gólyakalifa; Tímár Virgil fia; Halálfiai. - 3.7 out of 5 based on 9 votes

Olvasóink értékelése: 4 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag inaktív
 
Rába György: Babits Mihály
 
  • Babits 1911-ben megy Újpestre. Támadják előnyös áthelyezése miatt. Barátja csak Schöpflin, Tóth Árpád, és Móricz.
  • 1912. Május 23 Rákospalotán – a „véres csütörtök”
  • A főváros kapitalizmusa, panamái tanítottákà válságtudat à az ÉN kietlen alakváltozataiként
  • Jelenés: a mindennapi életet ellentéteivel, abszurditásával megsokszorozó műforma A gólyakalifa
  • A gólyakalifa – fantasztikus, Tímár Virgil fiai – lélektani, a Kártyavár – társadalmi szatíra, Halálfiai – családregény, Elza Pilóta – utópia, Hatholdas rózsakert – anekdotázó, humoros regény

Gólyakalifa

16 éves jótanuló úrifiú, Tábory Elemér vidám majálison: furcsa érzet: ez itt mind csak egy kép! Mögötte kell keresnie önmagát + az igazságot. Álmában: megkínzott asztalosinas, mestere a majálison látott ismerős ismeretlen. Nappal: úri fiú. Végén: a sikkasztó díjnok megfojt egy utcalányt, reggel öngyilkosság – Etelkával kötendő eljegyzése napján lőtt sebbel a fején találják.

  • ~ Doppelganger (alakmás) – motívum ~ Dorian Gray
  • Személyiség-megoszlás: a könyvben dr. Freud könyvét ajánlja
  • Hanff mesenovellájának címe is ez, mely maga is az 1001 éjszaka egyik regényében a kalifa nem tud visszaváltozni gólyából, mert elfelejtette a varázsigét ~ Elemér nem tud végleg felébredni. Egy lélek két testben
  • Babits ifjúkori élményei: pl. félt a sötéttől, nem mert elaludniSchopenhauer: „az álom egy darabka halál”, a nappalokon is uralkodik. Bergson: álmunkban néha különb személyként jelenünk meg. 
  • A tapasztalat határain túllépve lehetséges, vagy lappangó énjeit bocsátotta szellemi kalandra
  • Néhány hely, figura Babits életéből
  • A környezetétől elidegenedő, vagy életképtelen személyiség a századelő regényeinek gyakori tárgya ~ Ambrus: Midas király, Bródy: A nap lovagja
  • A személyiségbomlás oka az akarathiány
  • Elemek: „vágyott arra, amit én utálok” => Babitsot is vonzza mindaz, ami testies, viszolyogtató (~ Kosztolányi: Esti Kornél)
  • Szociális kisközösség rajzai: pl. vértolulásos, basáskodó irodavezető; az iszákos, disznóvicceket mesélő családapa; hencegő, lump báró; protekciós jogász sarj à félfeudális ország tipikus csoportképe
  • Elemér + Etelka velencei díszletei + szerelme à tehetősebb réteg
  • A „tékozló fiú” hazajötte a szekszárdi, idilli környezetbe à vidéki birtokos réteg zsánerképe
  • Öngyilkosság – odaillő, a többi „jelenés” nem logikus ~ Atlantisz, Vakok a hídon versek

Tímár Virgil fia (1922)

  • Kettősség: Tímár Virgil, a paptanár, szigorú erkölcsű, latinos műveltségű, stb. Első a kötelesség, utána a szeretet – mégis elmélyül szeretete az árván maradt Vágner Pista iránt
  • Felindulás: szimbolikus jelei vannak – természeti jelenségek, nyári hőség, hirtelen vihar, stb. 
  • Zárt világba hirtelen tóluló érzelmek. Ellenpontja: Vitányi Vilmos – újságíró, világfi, felületes műveltségű, cinikus figura – aforizmák, szecessziós eszmény megtestesülése – felszínesség, mindenben járatos, de semmiben sem igazán
  • Botrány: Ignotus magára veszi a Vitányi alakjában megtestesülő kritikát – hisz Vitányi alakjában erős a gúny – több cikk a Nyugatban – tény: Vitányi nem egy az egyben Ignotus tükörképe, de sok hasonló vonásuk van. àszembenállás oka is (Rába György szerint) a közvélemény értékrendje Tímárékhoz áll közel – s a Vitányi felé megnyilvánuló ellenszenv a Nyugat felé is érezhető volt akkoriban – minden újért, újításért támadnakàVirgil (beszélő név) – kedvenc olvasmányának egy része Babits kedvelt olvasmánya is: Vergilius, Ágoston. Azonosítani nem lehet sem Babitsot Tímárral, sem Ignotust Vitányival. Továbbá: Sót vázlatos rajza – sóti figurák (nem olyan árnyaltak, mint a Halálfiaiban. 
  • A Babitsot alapvetően foglalkoztató indulatok lecsapódása + freudizmus – elfolytott szeretetvágy feltörése – majd szükségszerű kudarca

Németh G. Béla: Erósz teljességének vágya – Tisztázó vallomás Babits Tímár Virgil fia c. regényében

  • Azonos módszerrel dolgozik a szerző, mint a Halálfiaiban, csak a társadalmi rajz hiányzik
  • Babits-epika: csak személyes élményből táplálkozó történetet tud feldolgozni igazi élménnyé – objektivitás igénye fontos nála- életsorshoz való kötődés
  • Szerinte sem lehet alteregónak tekinteni Tímár Virgilt – s a regényt sem közvetlen vallomásnak – de: Saját életének válságát – szemléletmódjának változását, tisztázását írja meg – allegórikus értelmezési lehetőség àvallomásosság – átcsúszik 3. személyű elbeszélésből általános alanyba àbizonyos életkor után az ember akkor él, ha másért él – Virgil apai érzése (Babits és az ifjú Komjáthy Aladár kapcsolata)
  • Égi és földi Erósszal való eltelés középútja ≠ Pista döntésével – a fiú ifjúsága, lázadása, új, ismeretlen iránti vágya + vérségi kötődés vágya
  • Tímár elégikusan veszi tudomásul, hogy eddigi élete milyen kudarcot rejt )ßszeretet)
  • Vitányi számára a múlt üres – de neki ott a lehetőség a feltöltődésreà a kötődés fontossága, szándékolt előtérbe állítása

A Halálfiai

  • Nemzeti + családregény: 1880-1910 játszódik
  • Egy halálraítélt világ rajza; a magyar középosztály végzete; a századforduló társadalmi tudata. Család sorsa 1 ország sorsa
  • Tragédiával kezdődik: a cselekmény társadalmi emblémája: egy mulatságon lefordul a székről a házigazda, Rácz Józsi à család bomlása 
  • A középpontban özvegy Cenci
  • Új korszakasz: Tisza Kálmán érája
  • …lányát feleségül Sátordy Mihály, a fiatal bíró, Sáton. Az úri becsület megtestesítője, Kant jogrendszerének + Maculay társadalom felfogásának tisztelője, „Egy Deák Ferenc, egyszerű, szabad, bátor, igaz férfi”
  • Légkör: előítéletek, henye életmód, protekció
  • Felbolygatja életét: Hintáss Gyula, a bíró ex-lakótársa, felesége Erzsi, és két lányuk. 
  • Hintáss: „zseniális”, nincs belső tartása. Ómódi, ábrándos lelkek kritikátlansága à bizonytalanság az életben.
  • Nelli fia, Imruska: Nelli nem lesz tevékenykedő, nevelő anya. Hintássékkal jár bálokba, torokra. Sátordy örül felesége kivirulásának. 
  • Cenci idősebb fiai meghal: Döme pedig keresztapai szeretetét most Imrusra teszi át
  • Hintáss-lányok nemzedéke: Gitta: szellemi + társadalmi önállóság, Noémi: élveteg „kismacska”
  • Csörge-tói kirándulás: ítéletidő, Hintáss rossz vonattal, Nellivel Velencébe (előtte játékból megkérte a nő kezét a férjétől). Nelli fél a botránytól, mindenféle hülyeséget csinál: új anyaság, kettős válás, hozzámegy Hintásshoz. Cigányélet, végül magány egy szállodában, végül hazaszökik. 
  • Erzsi tanítónőnek. Gitta eszes, férfigyűlölő, Noémi ösztönösen nőies
  • Imrust azonban apja -> a felnőtt férfi életidegen elvontsága, liberális szellemben + Döme: az új kor elleni zsörtölődései mellett
  • Nelli vissza – nincs ugyanolyan helyzet senkivel
  • Apja halála után Imre Döme bácsihoz. Pesti BTK-ra à mozgalmas diákélt. Lapírás. Hintáss váltóhamisításba hajszolja. Cenci + Jozsó megmenti. Imrus az eldugott Erdővárra tanítani
  • Vége: Nelli temetése: Döme + Cenci a homályban, hátul (ők a két legkeményebb jellem)
  • Imrus öngyilkossági kísérlete nem sikerül. Imrus: „De hát milyen életet folytattok itt? Hol itt a kultúra? …Halálfiai vagytok mindannyian, ha nem is sejtitek.” Bukásában ő is az lesz. Oka: nem nőttek fel az élet követelményeihez. Passzivitás. Főleg Nelli. Pl. fiát imádja, de még nem beszélget vele igazán soha. 
  • Jolán: örök várakozás: férjre, mulatságra, anyagiakra. 
  • Jozsó: anyja miatt ment jogra, a házasságba is majd belefúl. 
  • Sátordy: iskolázott. Tragédiája: megvesztegethetetlen jelleme. Egyén szabadsága + liberális erkölcsi magatartása (esőben megfázik egy temetésen, de betegen is hivatalba megy)
  • Hintáss: félművelt, ’moral insanity’
  • Imrus: nem tud érvényesülni ebben a miliőben
  • Cenci: régebbi társadalmi forma: szőlő, összetartani a családot. Mitikus figura: földből nyert ereje
  • Döme: elvhűség, visszhangtalan dörmögés, szereti családját. A megyerendszerben gyökerező függetlenségi eszméi már meddők. Tragédia: elhordják a fiatalok a vagyont. 
  • Gőzsy Pepik: epizódfigurák. Babits nem a dzsentrit ábrázolja
  • Babits: a tragédia oka a decentralizálódó megyerendszer patriarkális egységét felváltó, bürokratikusan elszemélytelenedett államgépezet. 
  • Recepció: Ignotus + Kassák: a téma túl passzív, körülhatárolt, „vidéki eset”, egyesek szerint antiszemita
  • Szimbolikája: - íráskonvenció: nagybetű, ritkított sorkiemelés
  • Visszatérő motívumok: Cenci botja – mindig nála van, ha megy el = öregasszonyt földhöz kötő kapocs; Dictionnaire – soha nem nyitják ki = Nelli ábrándozásba fulladó tehetetlenség
  • Stílusa: verseken nevelkedett próza: dekoratív jelzők, metaforák, pátosz, tájleírás. Egyéni szóhasználat.