Kosztolányi Dezső (1885-1936)

  • nyugat első nemzedéke
  • alkotás függetlenségét értelmetlennek tartotta. hirdeti àközéleti költészet
  • hangulatokról ír
  • homo aesteticus: - nincs politika, esztétikum védelme, l’art por l’art; de morális tettnek is számított
  • Bácskai Hírlap, Szeged és Vidéke, Budapesti Napló, Négyessy-szeminárium „stílusgyakorlata”: Babits, Juhász, Rilkére felfigyel
  • 1. kötet: Négy fal között 1907; Ady bírálja, szembekerülnek
  • Ars poeticája: a lehetetlent kísérli meg; lét kapuin dörömböl; a halál érdekli ~ Heidegger „autentikus lét”: halálhoz mért lét
  • cél: nyomot hagyni magunk után
  • élet ~ kimeríthetetlen csoda ~ gyermeki rácsodálkozás
  • nyelvezete: bravúros rímtechnika, könnyedség, játékosság ó forma ó súlyos mondanivaló
  • nihilizmus ~ Dosztojevszkij, Nietzsche. Ki kell lépni a semmiből, ehhez meg kell találni az utat egy másik emberhez. Vonzódik a megalázottakhoz.
  • Szegény kisgyermek panaszai (1910), A Kenyér és bor (1920), Bús férfi panaszai (1924), Mesztelenül (1928), Számadás(1935)
  • Freud hatása à ő használta először
  • Ady bírálat: Az írástudatlanok lázadása
  • A szegény kisgyermek panaszai

  • gyermeki nézőpont & felnőtt egyszerre
  • Freud hatása
  • szakadék a gyermek és felnőttkor között
  • gyermekkor: kettős: fantázia, teljesség + félelem, rémálmok
  • felnőttkor: értékvesztés, lelki elszegényedés, mélabú
  • szereplíra egy fajtája
  • Mostan színes tintákról álmodom

  • halálközeli élmény kapcsán
  • montázst látunk magunk előtt
  • Kenyér és bor (1920)

  • gyermeki tisztaság helyett a felnőtt… àlehetőségek beszűkülnek
  • középkorú férfi
  • Boldog, szomorú dal

  • ~ Bessenyei
    „itthon vagyok itt e világban,
    s már nem vagyok otthon az égben”
  • anyagi értékek, család à külvilág számára értékes
  • sikereket elérni à részek elfeledtessék az egészet, arra jó ez
  • Bús férfi panaszai (1924)

  • Önsajnálattal teli, rövid jellemképek, hangulatképek
  • Mesztelenül (1928)

  • kísérletek a szabadverssel
  • harsány & elégikus egyszerre
  • részvét + szeretet
  • halál a központi téma
  • őszi reggeli

  • Gazdagságó elmúlás; csöndes rezignáció
  • Marcus Aurelius

  • ars poetica szerű
  • semmi, ami barbár, nem kell nekem”
  • csak a bátor, büszke, az kell nekem
  • szobor ihlette ~ Rilke, Keats
  • M.A. – császár + koldus imperátor = nagyság + magány
  • Sztoicizmus + saját filozófiája. Kell: sztoikus bölcsesség, valóság átlátása
  • Krisztusi vonás: odadobja magát a halálnak, de ez nem okoz boldogságot
  • Megoldás: képzeletbe merül, gyermeki ámulatba => tragikus & idilli
  • Halotti beszéd

  • retorikai szabályok alakítják a verset
  • a lét érték ~ minden életben megtestesül
  • hétköznapiság + hitetlenség egyszerre
  • tényleg halált, oszló testet ábrázol
  • először: „akárkiről” => konkrét személyig
  • mesei formula => lét: meseszerű, csodavilág
  • Hajnali részegség

  • miért születni, miért élni? - Vajda kérdésére ad választ.
  • Érzelmek, gondolatok építése
  • Vibrálása alakítja a formát
  • Köznapi stílus – bizalmas baráthoz fordul
  • Lírai én nem oktat, T/1 à sorsközösség
  • Földről-égre, gyermekkorà szájtátó gesztus , vendég-lét-tudat
  • Esti Kornél élete
    „légy, mint minden,
    semmi”
    „A céda életet…!”
    „Légy üres te, s könnyű!”
  • Babitshoz fűződő viszonya későbbi mint az Esti Kornél
  • Testi-szellemi lény, szerepeivel az élet lehetőségeit próbálgatja
  • Játékosság, szeszélyesség, eszme nélküliség
  • A hős át tud lépni a halálon is
  • Tragikus gondolatok a mélyben: „az élet tovaszáll”
  • Színész feladata a játék, nem kell állást foglalni, mély dolgokat el lehet fedni
  • vendég-lét-tudat: Isten vendégei vagyunk
  • vallásbeli megtérés
  • Esti Kornél

  • személyiség-elméletek
  • paradoxonok
  • Jung: víz alatti, víz feletti, jéghegy (álca)
  • Három fő téma: szerep és személyiség kapcsolata; élet és halál; élet és irodalom
  • Élet: valóság≠valóság; irodalomban: a megtörténhető ábrázolása
  • Halál: élet része, az élet egy nagy kaland
  • Az utazás toposz: tapasztalatokat szerez, jelleme fejlődik, utazás~ élet
  • A bolgár kalauz: reagál, helyesel
  • Édes Anna

  • téma: kettős gyilkosság, mögötte lelki erők a középpontban, lelkifurdalás nincs
  • keret: Kun Béla, kommün bukása 1919. július 31. Távol tartja magát a rendszerektől, a cselekmény szempontjából nincs jelentősége
  • ironikusan szemléli az eseményeket. Utolsó párbeszéd egy zöld kerítéses ház előtt:… háza. Vajon ő vörös, vagy fehér terrorista volt-e.
  • nem társadalmi regény, emberi sorskérdéseket vet fel pl. kiszolgáltatottság, közöny, részvét, szánalom hiánya
  • Ficsor – házmester, rokon; ő ajánlja Annát; vörös, kommunista
  • Druma…- fiatal ügyvéd, a ház lakója
  • Moviszter – doki, beteg ó könnyen lehet irgalmas
  • Vizyné: cseléd-kérdés: monománia minden cselédet gyűlöl; kislányuk Piroska 6 évesen meghalt
  • Anna: 19 éves, mindent vállal, keveset eszik; nyári napon érkezik,; szép; minden durvaságtól visszariad; keveset beszél, rejtélyes; zárt lélek.
  • Szaglás: rossz szag van a lakásban (kámfor)
  • Első pillanatban el akar rohanni, de nincs hova menni. Családra vágyik, előző helyén Bandika. 8 hónapot tölt Vizyéknél. Báthory úr kéri meg a kezét. Anna megváltozik, megcsúnyul. Patikárius csábítja, Jancsi csak játszott vele. Vizy államtitkár lett. Látja, hogy Jancsi megcsókolja Moviszter feleségét: csalódás. Bíróság elnöke sejti, hogy valami van mögötte. Főbb megaláztatások: sütemény; házasság nem lesz, magzatelhajtás; eltöri a tükröt.

 

Gerold László: Konfliktushelyzetek az Édes Annában

Olvasható-e drámaként?
Drámai, végzet-dráma: osztályellentétekből adódó cselédlány-úrnő szembesítés és azt betetőző gyilkosság
Devecseri szerint Vizyné megölette magát Annával. A tettesből lett áldozat, az öli meg, akit ő akart teljesen kisajátítani, elszemélyteleníteni, bekeríteni. Vizyné magányossága miatt lehetséges a váltás, ugyanolyan magányos mint a cseléd.
Harag György két választási jelenetet épít be. Vizyné választja Annát, Anna választja Vizy Angélát.
Három felvonásra osztható.
Az első Anna munkába állásával végződik.
A második azzal az elhatározással zárul, hogy nem fogadja el a kéményseprő Báthory ajánlatát és Vizyéknél marad.
Tragédiába csúcsosodó harmadik felvonás
+ utójáték a bírósági epizód
- jelenetei konfliktus köré rendeződnek

 

Németh G. Béla : A szerep jelentősége Kosztolányi Számadásában

  • szerep a középpontban: viszonyszerep, állapot-szerep, életszerepek à világból felismerni a neki megfelelő szerepet
  • szerepek számbavétele, amik a halállal szembenéznek
  • Számadás: pl. álarc, játék, színház
  • Halál 3 értelemben
  • fizikai + szenvedés à alkotással még fenn tudja tartani magát
  • lehetőségek elvesztése à alkotással még fenn tudja tartani magát
  • nem létbe való süllyedés
  • 4 szerep lehetséges
  • lét intenzitásának felfokozása pl. Hajnali részegség, őszi reggeli, Esti éneke
  • halál előrejelző szenvedésnek férfias tudomásulvétele pl. Marcus Aurélius „hős kell nekem”
  • álomba, gyermeki védett világba átlépés pl. Szeptemberi áhitat
  • közös lét válallása pl. Halotti beszéd, Ének a semmiről „bírjuk mi is, ha ők kibírják
  • szenvedélyes ragaszkodás az élethez. A meghalás módját befolyásolhatjuk, transzcendencia, mintha, hátha

 

Juhász Erzsébet: A hiány szerepe és jelentése A Néró a véres költő című regényében

  • értelmezendő pontok
  • minden és semmi
  • csönd és kiáltás
  • hallgatás és beszéd
  • hiány
  • történelmi sík: Kosztolányi tagadta a történelmi kapcsolatot. Használt fel tényeket, de másként hangsúlyoz. Néró művészvoltára összpontosít, legfontosabb személyiségjegye az alkotásvágy. Claudius váratlan halála tudatosítja az alkotásvágyat, mint egyedüli értelmes teendőt a halállal szemben.
  • Halál: a létet átmenetivé, bizonytalanná, zagyvává minősíti, pusztító erő, ami az eddig értelmesnek hitt rendet felborítja. Csöndet szül.
  • Egyedüli érték: írás, művészi alkotás, „varázslat”, melynek hatására „az út megnyílik az ismeretlen, megfoghatatlan életbe, mely értelmet nyert”. Az írás kétszeres megjelenése: Nérónál végzetes hiány, Senecánál a tehetségben.
  • Minden: hatalom által birtokolható. Semmi: a művészet mindent jelentő sejtelmes titka
  • Néró törekvése, hogy valamilyen varázslatot találjon a maga számára, ez ismétlődik végig. Egy költő kiszámíthatatlan szeszélye él benne.
  • Seneca kisszerű, megkésett
  • A megjelenített világ merő látványosság


Angyalosi Gergely: A narrátor nézőpont-változatai Kosztolányi novellisztikájában

  • különböző személyek lényegi azonosságáról, egy és ugyanazon személyiség titokzatos megkettőződéséről, vagy két szereplő közötti személyiség-cseréről szól talán a legtöbb Kosztolányi novella
  • Kosztolányi általában nem a narratív struktúrák felforgatásával, hanem a szokatlan elemek beépítésével bontja meg, vagy bizonytalanítja el az egysíkúságot
  • ok: filozófiai háttér;
    pl. A kövér bíró (1908): narrátor T/1, mint általában akkor, mikor Kosztolányi a gyerekkor világát idézi.
  1. közhelyszerű gondolatból (Bon mot-ból) kerekedik a novella: mindenki megérdemli a tapintatot és a szánalmat, ha másért nem, azért, mert neki is volt anyukája.
  2. A gyerekek világának kollektív énje azért fordul a kövér bíró ellen, mert Szokatlanul csúnya
  • A csillagász fia (1908)

  • elbeszélője kollektív én.
  • a szokatlanság abból fakad, hogy a főszereplő viselkedését a narrátor képtelen megmagyarázni
  • a csillagász fia olyan titkokat tud, amelyeket képtelen átadni a többi gyereknek, őket viszont pont titokzatossága vonzza ideig-óráig
  • a „titok”: az élet a részletek, az egymástól elszakadó élmények és benyomások végtelen sora à bármely ponton megszakítható
  • Komédia

  • korai párbeszédes műve: csak kávéházi időtöltésként játssza el egymás életét a házasember és az agglegény, hogy a végén megvilágosuljon előttük a közös emberi sors, a boldogtalanság fátuma
  • Lidérc (1911)

  • elbeszélője lidércnyomásként, nyomasztó álomként éli át ezt a lehetőséget
  • Az az ember (1925)

  • személyiség-megkettőzés bravúros példája
  • a narrátor mindenütt látja ugyanazt az embert, s mikor elmondja ismerőseinek, azt mondják, ők is szokták látni mindig. ő mindenütt látja, és mindenki látja.
  • Fánika (1935)

  • első mondata Kosztolányi tömörítő-technikájának iskolapéldája: „Sétálok anyámmal, otthon, vidéken”àazonosul a narrátorral
  • nem mindenttudó az elbeszélő
  • meg sem kísérli kitalálni, hogy mi játszódhat le a koldusasszony lelkében
  • az író-hősnek azért kellett menekülnie, mert túl sok mindennek az elvesztését idézte fel benne a vak asszony érintése

 

Bodnár György: Regény és lélektani regény

  • a századelő modern írója az új lélektan hatására szembe találta magát a léttelàtémavilág kiszélesedése
  • a realizmus hosszmetszeti ábrázolása helyett à keresztmetszet
  • fejlődésregény helyett állapotregény
  • oktalanság provokatív vállalása
  • Néró: egyaránt beépíti a korrajzot és a lélekrajzot; kezdettől fogva hiányzik az oksági hitelesítés
  • Pacsirta: rejtőzködő mű – társadalmi regénytechnika
  • Aranysárkány: válasz: vegetáció, halál=>”A halott Novákot körülálló kollégák mindegyike mást és mást vádolt. Mindenki azt hitte, hogy neki van igaza” …”Mindenkinek egyszerre volt igaza”
  • Édes Anna: cáfolja a gyilkosság közvetlen okait. Egy tettet nem lehet megmagyarázni se egy okkal, se többel, ott van mögötte az ember egész élete.

Szegedy-Maszák Mihály: Körkörösség és transzcendecia a Pacsirtában

  • az idővel és az idő többértelműségével is foglalkozik
  • külső, objektív idő pontos megjelölése (Pacsirta elutazása és megérkezése)
  • állomástól hazafelé Vajkay Á. : sajtó belső ideje + a múlt foglalkoztatja = értékmérő (tarokk). Halálán kívül nem vár mást a jövőtől (háza falán lógó képek is erre utalnak). Álmában megjelenik Pacsirta halála.
  • 9. fejezet: annyira telítődik belső történéssel a cselekmény, hogy a nap története szétfeszíti a fejezet keretét.
  • 10. fejezet: nézőpontváltás – Vajkayné
  • irónia: regény zárlata a körkörösség győzelméről szól. A szó nem a gondolat kifejezésére, hanem elhallgatására szolgál. A tekintet jobban tükrözi azt, ami a tudatban végbe megy, mint a nyelv.
  • lélektani regény = belső nézőpont következetes használata. Itt azért más a helyzet, nem szünteti meg a szereplők viszonylagos szabadságát, lebegteti jellemüket
  • humor
  • Nietzsche fejlődés bírálata
  • hiányoznak a fejlődő jellemek
  • Krisztus képének megjelenése – örökké létező időtlen

 

Rónay László: Az Aranysárkányról

  • vitalizmus – halálban kiteljesedő élet
  • öngyilkosság – emberi passzivitás igazolása, „rejtély elől rejtélybe való meghátrálás”
  • az élet „siralomvölgy”
  • a felfokozott életkedv halálkedv is egyszerre
  • tudathasadásos állapot a bevezető sorokban: a kirándulók lerombolják a természetet, Vilmos szöges cipőben
  • széles epikus modorban indul a mű, érzékletes szecessziós leírások
  • iskola: rossz hangulat, a diákok elveszítik személyiségüket
  • kivétel: Novák Antal
  • a halál itt még ironikus – elutasítja magától
  • iktatószám, hetedik fizetési osztály
  • motívumismétlés: a regény elején 3 tanár lépked, 3 tanár megy a halottaskocsi után tűzoltóbanda
  • halál: felkészületlen, váratlan; mint az élet kiteljesedése

 

Bori Imre: Az Édes Anna egy lehetséges nézőpontjáról

Az a nézőpont, amelyben együtt van író és hőseinek világa – az írói nézőpont éppen szövegszinten materializálódik

 

Gerold László. Konfliktushelyzetek az Édes Annában

Drámaként olvasni