Grodon W. Allport szerint:
A szociálpszichológia feladata annak a meghatározása, hogyan befolyásolja az egyén gondolkodását, érzelmeit, viselkedését mások tényleges, képzetes vagy mögöttes jelenléte.

Fontosabb tématerületei:

1. Szocializáció:

Az embernek a társas létformához való vonzódása öröklött ösztön. A szociális közeg szükséges az ember fejlődéséhez. Jó példa erre KAMALA esete. 1920-ban, dr. Sing egy farkasveremben talált két kislányt. A kisebbik kb. két éves volt, hamar meghalt. A másik, Kamala még 10 évig élt. Az orvos részletesen leírta gyermek fejlődését, aki későn került be az emberi környezetbe. Kamala kezér és a lábára támaszkodva járt. Lefetyelve ivott, a földről evett, éjszakánként üvöltözött, félt az erős fénytől, nappal aludt és éjszaka volt fönn. Két év alatt tanul meg állni, hat év alatt járni. 12 éves korára egy 4 éves gyerek szintjén volt. Ez az eset azt igazolja, hogy ha a korai gyermekkorban nincs meg az emberi társas környezet, akkor a későbbi szocializáció már komoly nehézséget jelent.
A szociálpszichológia tehát vizsgálja a társas környezet hatását a fejlődésre, és ennek részleges vagy teljes hiányában fellépő szociális depriváció következményeit.

2. Társadalmi megismerés és értékelés:

BRUNER és POSTMAN egy kísérletében pénzérmék átmérőjét becsültette meg gyerekekkel. A szegényebb rétegekből származó gyerekek a nagyságokat szignifikánsabban nagyobbnak észlelték, mint a középosztálybeliek. Ez a kísérlet arra utal, hogy észlelésünk egyben társadalmi értékelés is: a szegényebbek számára a pénznek nagyobb az értéke, ami a nagyságban is megjelenik.

3. Társas kölcsönhatások:

A hatékonyság növelésének érdekében a társadalmi munkamegosztás során szervezetek alakultak ki. A szervezetek olyan rendszerek, amelyek működése az emberi cselekvéseken keresztül valósul meg. Az emberek pedig olyan szervezetekhez csatlakoznak (pl.: munkahely), amelyek elősegítik egyéni céljaik megvalósulását. A társas kölcsönhatások lehetnek informális és formális kapcsolatok, amelyek egymással kölcsönhatásban vannak.

4. Identitáskutatás:

Az identitás lényeges közvetítő konstrukció az egyén és a társadalom között, amely az én és a nem-én elkülönítő-egyesítő viszonyára épül. Az identitás azonosságtudatot eredményez, s megszünteti a bizonytalanság érzését az identitásélmény. Azt jelenti, hogy tartozunk valahová.

Az Internet egy olyan személyközi és társadalmi azonosságtudatot elmosódó közeg, mely korlátlan szabadságot ad a csoportok megválasztására. Az elfogadás élménye, a különböző arculatok kipróbálásának a szabadsága a szociális tanulás eszköze. A virtuális térben kockázat nélkül lehet különböző viselkedésformákat kipróbálni, egy választott nick mögé bújva, új személyiséget lehet ölteni. Veszélye, hogy kialakulhat a netfüggőség.

5. Értékkutatás:

Az érték, mint pszichés képződmény, a viselkedést motívumképző funkcióján keresztül befolyásolja. Az értékközvetítés a szocializáció folyamatában valósul meg.

6. Attitűdvizsgálatok:

Bővebben a 10. és 11. tételben.