szocialpszichologiamodszerek

A kutatás során felvett adatok és ezek által nyert következtetések lényeges jellemzője a megbízhatóság és az érvényesség.
A megbízhatóság arról ad információt, hogy mennyire lehetünk biztosak abban, hogy egy következő vizsgálat során is hasonlóak lesznek az eredmények. Azaz vizsgálatunk jellemzője a következetesség és a megismételhetőség.

A megbízhatóság területei:

  • Belső konzisztencia: a jelenség ugyanazon aspektusaira vonatkozó eredmények következetességét mutatja. 
  • Az értékelő megbízhatósága: akkor teljesül megfelelően, ha más kutatók ugyanazzal a mérőeszközzel is hasonló eredményre jutnak. 
  • Időbeli megbízhatóság: a jelenség állandóságának, változatlanságának jelzője.
    Az érvényesség kifejezi, hogy amit a megfigyelések során mérünk, az megegyezik-e azzal, amit mérni szeretnénk.

Az érvényesség dimenziói:

  • Fogalmi érvényesség: azt mutatja meg, hogy az elméleti fogalmaink milyen pontosan fedhetők le a dimenzionálás során létrehozott változókkal, és az operacionalizálás eredményeként kapott adatokkal.
  • Előre jelző érvényesség: megmutatja, hogy milyen mértékben következik be a mérés által várható viselkedés a valóságban.
  • Terjedelmi érvényesség: azt jelzi, hogy következtetéseink milyen méretű szélesebb jelenségtartományra terjeszthetők ki.

Módszerek:

Mintavétel:

A kutatás eredményeként feltárt törvényszerűségek egy adott populációra vonatkoznak. Hogy következtetéseink megbízhatóak legyenek, a teljes népességet meg kellene vizsgálni, azonban ez nem kivitelezhető. Ilyenkor az adott embersokaságnak egy olyan részhalmazát alkotjuk meg, ami reprezentálja a teljes sokaságot.

Mintavételi eljárások:

  • Egyszerű véletlen mintavételezés: azt jelenti, hogy a célcsoport minden tagja egyforma valószínűséggel kerülhet be a mintába.
  • Többlépcsős rétegzett mintavétel: akkor alkalmazzuk, ha a teljes populáció a kutatás számára nem elérhető. Először kiválasztunk az adott sokaságból egy jellemzőnek ítélt „mixet”, majd a 2. lépcsőben kiválasztjuk közülük a megkérdezett személyeket. Ez a technika pontatlanabb, mint az egyszerű véletlen mintavételezés.
  • Kvóta szerinti mintavétel: itt csak bizonyos alapkritériumokat ismerünk. Ezen összetevők összes kombinációját figyelembe véve úgy választjuk ki a vizsgálandó személyeket, hogy a teljes sokaságra nézve arányosan forduljon elő minden kombináció a mintában.

Megfigyeléses módszerek:

Általában természetes körülmények között figyeljük meg a vizsgált jelenséget. Közvetett megfigyelésnél gyakran alkalmazunk technikai eszközöket, pl. kamerát. Nem beavatkozó módszernek tekintjük a megfigyelést, ha a megfigyelő nem vesz részt a folyamatban. A terepkutatás során viszont már igen.
Gyakran alkalmazzák az esettanulmányt. Ez részletes leírása történetnek, élettörténetnek.

Explorációs (feltáró) módszerek:

  • Célzott beszélgetés, kikérdezés: ilyenkor a vizsgálati személy önkéntelenül is kapcsolatfelvételt és információkérést lát a kérdezési helyzetben. Érthető, rövid, nyitott kérdéseket érdemes feltenni. Ügyelni kell arra, hogy egyszerre csak egy dologra kérdezzünk. 
  • Kérdőíves módszer: ez a szociálpszichológiai kutatásoknál az elsődleges tájokozódási módszer. Itt sem a kérdezett tartalom, sem a feltett kérdések nincsenek összhangban a kérdezett egyén természetes beszédhelyzetének sémájával.

A postán visszaküldött kérdőívek nem alkalmasak általánosítható következtetések levonására. Legjobb a személyes megkérdezés. Névtelenség ígérete esetén a válaszadó vagy elhiszi a névtelenséget és felelőtlenül, őszintén válaszolhat, vagy nem hiszi el és konform válaszokat ad.
A kérdőívben feltett kérdések lehetnek direkt vagy indirekt, illetve más szempont alapján nyílt vagy zárt kérdések.
Direkt kérdéseknél a kérdés megadja a válaszoló személy számára a válaszkészlet határait. Eldöntendő kérdéseket tesz fel.
Indirekt kérdéseknél a válaszoló a kérdést a maga igényei szerint formálhatja. Kifejtendő kérdések.
Nyílt kérdéseknél a válaszkészlet határait a kérdezett egyénre bízzuk, vagyis a saját szavaival válaszol.
Zárt kérdéseknél a válaszok zöme adott.

Kísérletek:

A kísérletek folyhatnak laboratóriumban, ez a laboratóriumi vagy természetes környezetben. Ez a terepkísérlet.

Szociometria:

Létrehozása Jakob Levy MORENO nevéhez fűződik. Az első jelentős szociometriai vizsgálatot 1933-ban New York államban a Hudson Leánynevelő Intézetben végezte el. Az intézet lakói olyan 13-18 éves lányok voltak, akik ide kerültek átnevelésre. 5-600 lány élt 16 pavilonban. A vizsgálat idején 505 lány volt a telepen. Elmondta neki, hogy új lakásbeosztás készül. Arra kérte, hogy írják fej fontossági sorrendben annak az 5 lánynak a nevét, akivel együtt szeretnének lakni. A 387lány a szociogramon egy összefüggő hálózatot alkotott, amelyben kisebb-nagyobb csoportok körvonalazódtak. Moreno ezt a hálót információs csatornaként kezelte. A hírközlés a bizalom egyik kifejezője.
Magyarországon MÉREI Ferenc által továbbfejlesztett változata a többszempontú indokoltatott szociometria terjedt el.

Kérdőívén háromféle kérdés szerepel:

  • Rokonszenvi választásra készetető kérdések.
  • Közösségi rátermettségre, funkcióra való alkalmasságra és népszerűségre vonatkozó kérdések.
  • Egyéni tulajdonságra, valamilyen értékre vonatkozó kérdések.

A vizsgálat első szakasza a kérdőív elkészítése.
A második lépésben készítjük el a kölcsönösségi mátrixot és a szociogramot.

A szociogramban megjelenő tipikus pozíciók:

A sztár, aki sok kölcsönös választással rendelkezik, a peremfigura, akit senki sem választ és a kettő között helyezkedik el a kapcsolatokra nyitott személy.
Tipikus szerkezeti alakzatok:
Mikrocsoport, a kikk és a pár.
A harmadik szakasz a gyakorisági táblázat elkészítése.