A pszichológia célja a viselkedés tanulmányozása. Az attitűdök a viselkedést befolyásolják.
Az attitűd szó latin eredetű. Az „aptus” szóból származik és alkalmasságot, megfelelősséget jelent.
Az attitűdjelenségeket először az általános lélektan rögzítette a XX. század elején. ASCH megállapította, hogy egyfajta beállítódás is. ASCH és WATT kísérletei: ingersorozatokat mutattak be az egyéneknek, és alkalmanként meghatározott választ vártak. Mérték a reakcióidőt, és rögzítették a felkészülési időt. Megállapították, hogy a felkészülési időben „determináló tendencia” működik. Ez abban nyilvánul meg, hogy a kísérleti személyek reakcióideje lerövidült, ha tudták, milyen ingerre kell majd reagálniuk.
PARK szerint az attitűdnek négy kritériuma van:
  1. meghatározott irányultsága van,
  2. nem lehet teljesen automatikus és rutinos magatartás,
  3. változó intenzitású, néha uralkodik, néha hatástalan,
  4. a tapasztalatban gyökerezik, nem ösztönös.

ALLPORT attitűdfogalma:

Az attitűd tapasztalat révén szerveződött mentális és idegi készenléti állapot, mely dinamikus vagy irányító hatást gyakorol az egyén reagálására mindazon tárgyak, és helyzetek irányában, amelyekre az attitűd vonatkozik.

A „szociális attitűd fogalma körülhatároltabb. HUNYADI GYÖRGY meghatározása szerint:
A szociális attitűd rejtett hajlandóság. Nem maga a nyílt viselkedés, hanem annak élményháttere. Értékelő viszonyulás, értékelő beállítódás, amely szervezi, szabályozza a szociális valóság jelenségeinek megismerését, a rájuk irányuló viselkedést, mintegy irányt szab azoknak.   

Az attitűdöket CSEPELI GYÖRGY tárgyuk szerint két csoportba osztotta.

  1. Empirikusan kiismerhetetlen: olyan tárgyakra vonatkozik, melyek értékkel terhesek. Pl.: világnézet, hit.
  2. Empirikusan kiismerhető: olyan tárgyak, mint a pénz, hírnév.

Az attitűd szerkezete
Az attitűd szerkezetének kutatásában jelentős álláspontot képviselnek azok, akik az attitűd hármas szerkezetét hangsúlyozzák. ROSENBERG és HOVLAND szerint a benyomások szerveződésében van egy ismereti (kognitív) összetevő, egy érzelmi (affektiv) összetevő, valamint egy cselekvési vagy viselkedési (konativ) összetevő.

001

Az attitűdök kognitív összetevője arra vonatkozik, hogy az egyén miképp ítéli meg az attitűdtárgyat, milyen ismeretei vannak róla.
Az attitűd affektív összetevője (érzelmi, emocionális összetevő) a személyek az attitűdtárgyra irányuló kedvező vagy kedvezőtlen érzéseit takarja. Pl.: jó – rossz, szép – csúnya.
A GUTTMAN skála az affektiv komponenst méri.
A konativ (cselekvési vagy viselkedési) komponens a személy attitűdtárgyra vonatkozó durva viselkedési tendenciákkal kapcsolatos. Ezt a BOGARDUS skála mári.

Az attitűdszerveződés elméletei:

Funkcionális attitűdelméletek

Legjelentősebb attitűdfunkciók: alkalmazkodás, ismeret, énvédelem, értékkifejezés.
D. KATZ első funkcióként a társadalmi környezethez való alkalmazkodást jelöli meg. Ez teszi lehetővé, hogy az egyén egy társadalmi csoport tagjának érezhesse magát.
Azok az attitűdök, amelyek abban segítenek, hogy értelmet adjunk a világnak, be tudjuk fogadni a mindennapi élet sokféle információit, ismereti funkciót látnak el. ezek a sémák teszik lehetővé, hogy a sokféle információt hatékonyan dolgozzuk fel anélkül, hogy a részletekre is figyelnünk kellene.

  • Énvédő funkció: szorongástól és az önértékelésünket fenyegető veszélyektől védenek. Torzíthat is: nem azt látjuk a világban ami van, hanem azt, amit látni szeretnénk.
  • Értékkifejező funkció: értékeinket kifejező és énképünket tükröző attitűdök. Valaki pozitív attitűdöket táplálhat a homokosok iránt, mert hisz a toleranciában a és a személyes szabadságban.

Az attitűdök mérése:

Attitűdskálák

Az attitűdskálák célja objektív mérési rendszer kialakítása. Az általános technika, hogy a személyekkel fokok szerint rendezett kijelentés-sorozatot közölnek, és megkérdezik tőlük, melyeket helyeslik, melyeket nem. Az attitűdskálák a tesztek egyik változatát jelentik.

Rangsorolási skálák

A vizsgálati személyeket arra szólítják fel, hogy saját preferenciájuknak megfelelően rendezzenek el bizonyos tételeket. Pl.: nemzetiségre, etnikumra vonatkozó tételeket.
Egy másik változat megengedi, hogy a személy rangsorolja az összes választási lehetőségeit. Ilyen a BOGARDUS-skála. Ebben azt kérdezik a vizsgált személytől, hogy milyen mértékű intimitást hagyna jóvá szívesen maga és más etnikumok tagjai között.

BOGARDUS SKÁLA

Elfogadnám…

  1. közeli rokonnak házasság révén
  2. mint személyes pajtást a klubomban
  3. utcámban mint szomszédot
  4. alkalmazottnak hazámban, saját foglalkozásomban
  5. mint hazám polgárát
  6. csak, mint hazám látogatóit
  7. kizárnám hazámból

Összegző skálák

Az összegző skála egy sor tételből áll, amelyekkel kapcsolatban a vizsgálati személyek reakcióját mérik. Olyan tételeket használnak, amelyek határozottan kedvezőeknek, vagy kedvezőtlennek látszanak az attitűdtárggyal szemben és nem semlegesek. Minden válasz kap egy numerikus értéket. A kedvező válaszokat gyakran plusszal, a negatívakat mínusszal jelölik.

LIKERT-skála

Első lépés: releváns itemek összegyűjtése a mérendő attitűdtárgy szempontjából.
Második lépés: arra kérni a válaszadókat, hogy minden tételre az egyetértés vagy egyet nem értés különböző fokozatainak egységében válaszoljanak.
Harmadik lépés: a személyek által az egyes itemekre adott pontszámok összesítésével kiszámítanak egy előzetese pontszámot

LIKERT SKÁLA

Nagymértékben   Helyesli     Határozatlan      Helyteleníti      Nagymértékben
helyesli                              helyteleníti           
(5)                    (4)            (3)                      (2)               (1)
A tartós béke érdekében arra kellene törekednünk, hogy bírói úton döntsük el más nemzetekkel minden olyan nézetkülönbséget, amelyet nem tudunk a diplomácia révén rendezni.
Az olyan személynek, aki szereti az embertársait, vissza kell utasítania, hogy bármiféle háborúban részt vegyen függetlenül attól, hogy ez milyen komoly következményekkel jár az országra nézve.  
Az országunkkal szemben kell lojalitásra törekednünk, mielőtt tekintetbe vennénk a világ testvériségét.

Az Osgood-féle szemantikus differenciál skála
Az Osgood-skála, több dimenziós mérési eljárásnak tekinthető. OSGOOD felfigyelt arra, hogy a hétköznapi életben a szavak jelentése elhelyezhető az erősség és az aktivitás dimenzióiban is. A szemantikus differenciál az attitűdtárgyakat jelölő szavakkal kapcsolatos értékelések, értékítéletek feltárására alkalmas módszer. A vizsgálatis személy számára megjelöljük, hogy milyen attitűdtárggyal kapcsolatosan vagyunk kíváncsiak a véleményére. Ezután az a feladata, hogy a tulajdonságpárok között elhelyezett 7 vagy 5 fokozatú ítéletek sorozatával fejezze ki az attitűdtárgyra vonatkozó benyomását. Ez a skála az érzelmi viszonyulást ragadja meg.

OSGOOD SKÁLA:

Pl.: Milyen a munkahelyi légkör?

  • nemtörődöm - gondos
  • feszült - oldott
  • fékező - ösztönző
  • megértő - értetlen
  • következetes -következetlen
  • Igénytelen - igényes
  • szigorú - elnéző
  • kulturált - kulturálatlan
  • egymásra figyelő - közömbös
  • derűs - lehangolt
  • nem anyagias - anyagias
  • őszinte - képmutató
  • reális - túlértékelő
  • rendezetlen - rendezett
  • nehezen mozduló - lelkes