A személyiségfejlesztés főbb területei

  • Az önismeret fejlesztése
  • Az identitás kialakulásának segítése
  • Az empátiás képesség fejlesztése

Az önismeret: a Johary ablak

Magam által

 
Ismert
Ismeretelen
Ismert 
NYÍLT
VAK
ismeretlen
REJTETT
TUDATTALAN

Az identitás:

  • Az identitás a szocializáció során kialakuló én-azonosság tudata: ki vagyok?
  • Az én és a nem-én közötti dialektikus kapcsolaton alapul.
  • Erikson: az identitás-érzés egész életen át való fenntartására irányuló törekvés a személyiségfejlődés fontos motívuma.
  • Az identitás-hipotézis nagy valószínűséggel beteljesíti önmagát.

Az identitás összetevői:

  • Társadalmi identitás: a nagycsoportok között önmagunkat az ismerősség-idegenség dimenziójában határozzuk meg.
  • Személyes identitás: azonosságtudat révén a személy megteremti a maga változatlanságának fikcióját.
  • Kulturális identitás: a kultúra és az önazonosság kollektív elképzelése.

Speciális identitások:

  • Paradox identitás: ellentmondásokon alapul.
  • Meghasadt identitás: skizofrénia.
  • Negatív identitás: a „ki nem vagyok,” a hangsúlyozott.
  • Virtuális identitás: a személyközi és a társadalmi azonosságtudat elmosódhat – szabadságérzés.

Empátiás képesség:

  • Beleélőképesség a másik ember érzelmi állapotába.
  • Affektív folyamat: nonverbális jelzések felfogása.
  • Az érzelmi intelligencia része.
  • Kognitív folyamat: az észlelés értelmezése.
  • Attitűd (Rogers): a másik személyiségének feltétel nélküli elfogadása és annak kinyilvánítása.

Az empátia fejlesztése:

  • Lebegő figyelem.
  • Az érzelmi ráhangolódás nyomán a saját érzelmeink által felszínre hozott ismerettartalmak önreflexiója.
  • Nonverbális jelzések felfogásának és megértésének fejlesztése.
  • Szerepcsere (pszichodráma, Jene Elliot kísérlete)