Tersánszky Józsi Jenő (1888-1969)

- Nyugat nagy nemzedékéhez soroljuk, Osvát Ernő fedezte fel tehetségét, de nem sorolható iskolához, irodalmi körhöz
- Nagybányán született, érettségizett, a művésztelep alkotóival barátkozott (àA félbolond c. regény 1942)
- 1910-ben közölte Osvát a Fiorna c. novelláját
- 1911-ben A tavasz napja c. novelláskötetét a Nyugat Könyvtár adta ki
- 1914. katonának vonulàhadiélmények: Viszontlátásra, drága (1916)
- 1918. olasz hadifogság, 1919-ben került haza
- 1921. június: öngyilkossági kísérletként leugrik az Erszébet-hídról, de kiúszik
- 1921. Kakuk Marci ifjúsága a regénysorozat első köteteként megjelenik
- 1924-ben a Nyugatban folytatásokban közölte A céda és a szűz c. kisregényétàjogi eljárás, szemérem elleni vétség miatt, 5 hét börtön a Markó utcában, 1927-ben
- ’29, ’30, ’31, ’34: Baumgarten-díj
- ’30-tól rendszeresen fellép regösegyüttesével a Nyugat-barátok rendezvényein
- szembeszállt a nyilasokkal, a Rákos-rendszerrelà’47-ben párizsi tanulmányútra küldték, ’48-ban életjáradékot kapott, ’49-ben Kossuth-díjat, ’50-től elhallgattatjákàmesejátékokat ír (Misi mókus kalandjai)
- 1955-ben tér vissza az irodalomba: A vándor c. novelláskötet
- 1962-ben Nagy árnyakról bizalmasan – elbeszéléskötet – hajdani írótársairól ironikus kép, a szentként tisztelt írókról és irodalomszervezőkről hétköznapi történeteket mesélt el

Kakukk Marci – Rónay László

- az epizódok külön-külön jelentek meg (1922-56); Ruzska Gyuriék karácsonya, K.M.ifjúsága, Az amerikai örökség stb.
- a hős E/1 köznyelvi szinten, jelzésszerűen mond el eseményeket
Hogyan lehet kibújni a predesztináció kényszerűségéből
- “A lélek egészségét csak a megrontott társadalmon kívül lehet megőrizni.” A társadalmon kívüliségàfelszabdítja a mesélőt a látszólagos logika törvényszerűségei alól - helyébe az új élet kaotikus eseményeinek engedve, spontánul. A jellemek is váratlanul alakulhatnak.
Pl. Az amerikai örökség: Kasosné az elején a ház “ura”, férje semmilyen àvégére Kasosné kezes bárány, férje hatalmaskodó
- az időben eltávolodó történetek=>egységes regényfolyam: a végén maga T.J.J. hangsúlyozza, hogy hősei visszatértek oda, ahonnan elindultak.
- nincs élő modellje, de közeg, amiben mozog, gyerekkora helyszíneiből. Azért fiatalon elhalt festőbarátja, Maticska Jenő vonásai felismerhetők benne. Egy másik barátja is hasonlít, de őt nem nevezik meg. T.J.J., a hölgyek miatt, akikkel viszonya volt. Hasonlít az íróra is K.M.: szerelem, test joga, nemek kapcsolata: nem biztos, hogy egy művelt szellemes nő hasonló férfival boldog. (Kaffka Margit - ironikus, nyugtalan + T.J.J. - kevésbé művelt, de az életben járatos.)

- “nyilvánvalóság titka”, “titok nyilvánvalósága” - az embereknek sok felesleges gátlás, hogy érzelmeit elpalástolja - K.M. is tele jellemhibával, de az igazi személyiség jegyei sugároznak róla + belőle
Ruszka gyuriék karácsonya: K.M. mint “furcsa egy szerzet”: keménykalap + zsakett + bocskor, kancsal, közel hajol ahhoz, akivel beszél, mindenki kedveli azért, főleg a nők. K.M. főleg a “más fészkébe” járt, néha össze is költözött nőivel.
- “K.M. eredetileg a rendesen tisztálkodó társadalomból származik. Igaz, hogy még nagyon kora ifjúságában búcsút mondott annak.” Csak külseje köti még a jómódúakhoz. Életformája a csavargóké. (a társadalom legalján élők~madarak: tiszták T.J.J. műveiben.)
- Régebben lenézte a cigányokat, most egyetlen vágya, hogy olyan lehessen mint ők: “de hát mit voltam én is különb náluk?”
- akik életrevalók, mint K.M., úrrá lesznek a sors nehézségein
- K.M. + társai (csavargók) annyit keresnek, hogy legyen mit enni + inni, más nem érdekli őket. Pl. K.M. lenézi a szociáldemokrácia törekvéseit, hogy érdekszervezetekbe tömörüljenek, nem hasznos tagja a társadalomnak, de romlatlan. Pl. idegenkedik Soma gátlástalanságaitól.
- “Az élet szemétdomb”
- Soma ugyanolyan háttéré, de ő gátlástalan=A váratlanság veszélye (K.M. legalább egysíkúan gondolkodik) Idősebb K.M-nál. K.M. rossz szelleme. ő akar asszimilálódni a kisvárosi előkelőségekhez. Iszákos. Kóros hazudozó. Csavaros észjárású, de az eszét mindig rosszra használja. ő nem megélni akar, hanem mindeképpen kiemelkedni az urak közé, akik ugyanolyan gátlástalanok, mint ő. “Nem kell törődni, kinek a szekerét toljuk, csak nyúljon minél mélyebbre a zsebébe.”
- “szegény embert az ág is húzza:sok hányattatás után egy ügyvéd családjánál szolgál, megbecsülik, de ekkor Zoltika, az ügyvéd fia szájába tömi K.M. bagóját, majd megfulladàkidobják. (=K.M. ifjúsága)
- Kasosnak könyvelő, mert az nem tud írni, A jegyző becsapja, kasos nem mer tenni ellene. A háznál egy mulya gyerek, amerikai örökösök sok pénzt hagynak rá, ha jól bánnak vele. Csak K.M. tudja kezelni: amikor sír, egy tűt szúr belé. Soma eláruljaàKasos kirúgja. Igazi ok: Kasos felismeri, hogy eszével + emberségével fölékerekedhet. (Amerikai örökség)
A szervezkedéseknek nem lehet eredményük: szociáldemokrácia. Csurinyák hiába agitál a munkásoknak, menekülniük kell a bányából. A háttérben anarchisták, válságok, szociális eszmék, de K.M. figyelme Csurinyák csini húgára. (K.M.a zendülők közt.)
- teljesen megismeri Somát: az ő regénye a vadászkaland: ő érti meg a szélhámosokat: ~hatalom csúcsán állók. (K.M. vadászkalandjai, K.M. kortesúton) Kisfesztőssyk: nem tragikusak, nincsenek jobb adottságok. Igazi operettfigura, énekelve is jön be.
Nagyurak közt: “Ezek kihasználnak ingyen is engem, ha nem használom ki én őket szintén” Harangozó-Tyukodi: “aljasságot művelünk, mert pénzért cserbenhagyjuk az igaz ügyet.”
- a társadalom mozgatója: a másik ember kihasználása bármi áron. Ember = tárgy.
- A politizálás értelmetlen. K. M.-t nem érdekli semmi szervezet, csak élni akar.
- K.M. a zendülők közt: a bánya naturalista leírása~Zola: Germinal. A megújuló kor iparosodása. Tehetetlen, élhetetlen arisztokrácia.
- az urak: nem dolgoznak, csak esznek-isznak, semmivel nem törődnekókisemberek. Csak majmolják a divatot, sznobok (pl. a szolgálólány kioktatja, hogy zsebibe fújja az orrát - K.M.: az urak talán okosabbak, hogy zsebre rakják a taknyot?)
A kultúra majmolása, a természetes hajlamok mesterséges elfojtásaàmegrontja az embert
- erkölcstelen az urak szerelmi élete is: az öreg Luli nagysága el akarja csábítani, meztelenül mászkál előtte
- T.J.J. gyerekkori élményei: Nagybánya, Szatmár megye - félig Magyarország, félig Erdély, félig városias, félig falusias
- ellentét a rétegek közt is: Kasos gazdagabb a jegyzőnél, mégsem adja fel
- a valóságot, a magyar világot mutatja be, anélkül, hogy társadalmi tablót rajzolna: csak amennyit K.M. tudhat. Munkásmozgalom. Megtalálni az élet tényeit, híven megjeleníteni őket, de nem csoportosít, nem késztet állásfoglalásra.
- a szegénység idilli képei is. Pl. karácsonyi jelenet a ‘Ruszka gyuriék karácsonya’-ban. A legalaposabban az ő életük van jelen a műben. Mottójuk: “tisztességessel tisztességesen kell megpróbálni, tisztességtelennel nem tisztességesen.”
Sokkal derűsebben, hasznosabban tevékenykednek. Jólelkűek.
K.M. almát lop a “bolond Erzsinek”, mert az , ha sír, otthon megverikà”felmagasztosul”. A lányok eladják testüket, de lelküket nem. Annuska csak K.M. nyakába borul szerelmesen. A szegények passzívak csak várnak + remélnek.
- humor a stílusban: k.M. minden mondaton “csavarint egyet”, érzelmeit beékelt felkiáltó mondatokban + a szegények maguk öniróniával a helyzetüket. Ellentétek a mondatokon belül: Ruzska Gyuriék a templomban: az asszony “feltápászkodott térdeltéből” (köznyelvi + választékos), “ének, áhítatos, örömteli” - emelkedett, “mintha valami trágár kocsmanótát fújna” - vulgáris
- szenvtelen előadás. Stílus: tudatos szóismétlés, felkavart szórend + poétikus is K.M.. A nyelv az élet természetességét. Élobeszéd, mesei előadásmód: “mondják”, “az a hír járja“, “azt beszélik”. Anekdotikus. Sok kérdőjeles mondat.
- párbeszédàhősök jellemzése: beszédmódjuk kihagyásos (nem műveltek)
- tájnyelvség. Hangutánzó kifejezések, hangulatfestő elemek. K.M. zavarában “hebebeb-rebebeb” beszél: “habrigyál“=hadar
- humoros hasonlatok: “elhúzza a száját vigyorgásra, mint ahogy a dinnye nyílik a késtől”
- meseszerű: a feltűnő szobalányok ~mesebeli, elvarázsolt királylányok
- diszkrét erotika: (később perbe fogják + elítélik szemérem elleni vétség miatt T.J.J-t). K. M. nem mitizálja a szerelmet: egy dolgot akar minden lánytól + megszerzi
- nem pszichologizál: nem analizálja pl. K.M. álmait
Margarétás dal (1929)
Zndrovicki - a gyáva polgár, Natasa – nevelőnő, mikor elkezdődik a háború. Bíztatja Natasát, hogy Herterich szeretője legyen = igazi romlottság + Zndrovcki felesége is könyörög neki. Natasa magában nevet, magától is odaadja magát. Natasa: bukott lány: mindig más férfit fogad + feddhetetlen úrilány a házban. Környékén. A háború idején a megszálló osztrák-magyar csapatok a házhoz, Natasa tolmácsként, szégyelli, mit jajgat a ház ura a malac miatt.
Urai még ilyenkor is a pénzt. Natasa hajtson fel új “kuncsaftokat”, de ő nem pénzért csinálja. Eltiltották Lizenkától is, akiről viszont mindenki tudja, hogy kokett. ő leplezi le Zndro-ék kétszínűségét (natasa még ehhez is túl naív)
Nagy Ferenc újságíró Natasa tulajdonságait: “vére mohóbb + buzgóbb”, mint másé, de “csupa jóság”=>Natasa megint adottan jó, csak a társadalom rontja meg: azokkal a szabályokkal, amiket a társadalom kényszerít rá=mesterséges korlátok
Von Thallódynak nem akarja csak úgy odaadni magát, mintha Herterich teljes ellátásához járna – Natasa tiltakozik a szerelem eldologiasítása ellen: a fennálló polgári rend szerint cselekszikàboldogtalanná
A mű legelején: Natasa felolvassa Ohranyin (félszeg, gátlásos diák) dolgozatából: “az emberi berendezkedés ferdeségeiről” – beteges szeméremérzés, gyávaság legszükségtelenebb érzései ellen. “Kétféle”, álszent erkölcsiség elnyomja az egészséges ösztönt
Pjotr utána – még vele is szemérmesebb, mint az egymás nyakába nyögő, kiáltozó Zndrovickiék
Von Thallódy – hadnagy, szemtelen fiú, kamaszos esetlenség. Civilben tanár. Finomsága nem illik a háborúba
A háború szörnyűségeinek hatása – Natasa reakcióként tükröződnek vissza. Herterich ideges + fecsegő lett + Natasa: életmódjuk marad, de gondolkodásban megváltozik. A front először személytelenül, mint távoli híràaztán: a front felől a véres, roncsolt, rémült sebesültekàközvetlen harcàaz emberek kivetkőznek magukból, még Von Thallódy angyali szemében is valami kegyetlen fény. Holttestek. Mindenki a percnek él.
Humor. A veszedelmes alezredes~ egy vén házaló zsidó, Babótzky némettudása~kutyaugatás
Natasa részletesen figyeli meg az embereket
Nagy Ferenc újságíró: “a fájdalom a boldogságnak egyik alkatrésze”
Natasa +Von Thallódy beteljesületlen szerelme

Szabó Dezső (1879-1945)

- klerikális reakció, antiszemitizmus – tanár közben
- Nyugat, 20. sz. Munkatársa, kritikus, publicista, szépíró
- 1917. Nincs menekvés c. regénye; 1918. Napló és elbeszélések; 1919. Mesék a kacagó emberrőlàkorai magyar próza expresszionista darabja; 1919 Az elsodort falu – a kapitalizálódással szemben vissza kell állítani a magyar falu feudális rendjét, reakciószegény
- Magyar Írók Szövetségének alapítója
- 1923 Auróra c. Lap indításaàÉlet és Irodalom cím egy évig.
- Tanulmánykötetei: Egyenes úton, Tanulmányok és jegyzetek (francia szimbolisták, magyar irodalom nagyjai), Panasz
- 1925. Segítség! – Horthy – Magyarország korruptságának, züllöttségének leleplezése
Feltámadás Makucskán (1925) – elbeszélés kötet
koncepciója:
- a magyar faj védelme, antiszemitizmus
- a magyar faj legtisztább megjelenése a magyar paraszt=>paraszti érdekek vizsgálata
- magyarság tragédiája: liberalizmus, kapitalizmus, szocializmus=a magyar faj éretlen rá
- Magyarországnak faji diktatúrára van szüksége
- Zsúfolt nyelv, ötlet és képgazdagság, stiláris expresszionizmus
- Egyéni sérelmek egész világra való kivetítése, szenvedélyes szubjektivitás
Az elsodort falu
- naturalista regény, predestináció, determinizmus (biológiai), haláltáncvíziók + faliújság, irracionális miszticizmus
- Rolland, Tolsztoj, Zola hatása, Tolnai Lajos
- Faluképe: Móricz – falusi értelmiség (Sárarany tanítója~Farcády, Galamb papné~Ilona napi összejövetel) Révész Béla – paraszti tömeg
- Városképe: Molnár Ferenc, Harsányi Kálmán, Oláh Gábor
- Vukális erő, sodró lendület, egyszerű képletű válasz és rajz a társadalom problémáira
- Magyar élet totalitásának bemutatása + eszmék világa
- Szabályos szerkezet: 3 kötet, 5-5 fejezet
- Farcády Jenő = Szabó bátyja, Farkas Miklós =Ady + Szabó Dezső, Sarkadi – Schönberger =Hatvany=>naturalista fényképezés
- Farkas és Böjthe pályafutása absztrakt, életidegen
- Parasztsággal szimpatizál, róla akar írni, de pont erről nincs mondanivalója, egy igazi paraszt sincs benne
- Epizódikus túlzsúfoltságóélettelen elvontság
Története
Böjthe János hátat fordít anygvilágnak, hazatér falujába, hazatérte nagy esemény. A lelkészi családnál vacsorázik. Tiszteletes: Farcády Jenő: alkoholista, züllött kártyás; a népben az ősi tisztaság vádját kereste, s benne helyette stólát meglopó, csavaros mondatú, messzi célú embereket, meg nem értett ellenséget talált. Legnagyobb lánya: Judit: János számára a küzdelmekre hívó piros lobogó.
Vacsorán: Sarkadi Géza, az öreg Schönberger kocsmáros úri fia; farkas miklós, rajongott és megvetett írózseni (Pestről menekült a kultúra redakciójától). Véleménye: a magyar, a maga elátkozott királyfi lelkével éretlen a demokrata versenyre.
Ferenc bácsi halála: negyvennyolcas volt, és ez maradt a főfoglalkozása. Temetése részeg orgiába fulladt haláltánc, a vezetésre hivatott középosztálytól cserbenhagyott falu haláltánca.
Idill a folyóparton: Farkas mihály házasságot ajánl juditnak, könnyed visszautasításban részesül, mint korábban János is.
Ilona nap. Kuntzné a tanító neje ünnepel. Miklós a saját és személyes sorsa felett mereng, Judit így szól meleltte: “Eljöttem, hogy aszeretőd legyek. Sarkadit már elcsábítottam. Azért tőle járt nekem ötezer korona. Krajcár nélkül nem mehetek Pestre. De kell, hogy egyszer lélek is legyen az ölelésemben.”
A jegyzőnek régóta útjában áll Farcády (ellenzéki kortes). Ilona jó szövetséges lesz, mert a pap neje vérig sértette. Kuntzné megtudta, hogy Farcády az egyház pénzéhez nyúlt, feljelenti felettesénél. Böjthe jános újra feleségül kéri Juditot, de ő Pestre szökik Sarkadi pénzével, hogy színésznő legyen. Miklós is Pestre megy. Judit, amíg van pénze, egy joghallgatóval veti magát a nagyvárosi életbe, Miklós józanítja ki. Otthon Farcády ellen folyik a vizsgálat, és a korteskedés a lemondott képviselő mandátumáért. Böjthe János arat dolgozóival. FelfedeziBarabás Máriát. Közel a háború.
Sarkadi a témára éhes íróbarátait meghívja aratásra a falujába, de azoknak a természet nem beszél, a falu nép idegen marad. Kitört a háború.
A falu népe eligazítást vár, de a képviselő háza néma, a jegyző kártyázik, a pap részeg. Mozgósítás és lelkesedés. Egyedül Páljános érzi, hogy a mezőn van dolga a családjáért. Böjthe János tartalékos hadnagy a háborús hisztériától undorodó Farkas Miklóssal búcsúzik el a lázban égő Budapestől.
Eléri a falut a honleányság divatja. Judit szépségével újra pénzt szerez Sarkaditól, majd Pesten ápolónő egy hadikórházban. Szerelemre ébred egy sebesült hadnagy iránt, Ungvárra kerülnek. Ide kerül az orosz rohamban megsebesült János is, akit Miklós látogat meg elsőként. Felolvassa neki új regényét: a századok nagy megrablottjának, Európa Hamupipőkéjének, a magyar fajnak regénye. Judit ráakad miklósraàcsalja a kis vőlegényét veleàMiklóst egy milliomos gróffalàelső lépés, hogy nagyvilági kokott legyen.
A falu: Kuntzné: jótékonykodik. Farcády: kölcsönöket kér, de Judit pénzét visszadobja. Öreg Schönberger: gazdagszik, eljut hozzá Miklós zsidóságot bíráló új könyvének, a szabad verseny átkos demokráciája ellen indított irodalmi keresztes hadjáratának híre. Miklós megérzi az öreg változását. Undorral tölti el a sorozás, öngyilkosságra gondol.
Judit egy hadimilliomos oldalán tűnik fel egy budapest feminista gyűlésen, előadó Sarkadi. Kirakatesküvőn vendég: viruló parasztlány + hadirokkant (bárói kegyből művégtagokkal). Hadimilliomost letartóztatjákàJudit is bukik.
Menekül a falu a betörő román csapatok elől. Schönberger már Pestre mentette vagyonát, Idős Böjthe pár és öreg Barabás maradnak, ők meghalnak. Miklóst Farcády cipeli magával, kitör rajta az őrület. Juditot Sarkadi és Miklós is eltaszítja.
Farkas miklós is kitaszítottàelégeti könyveit, leszámol életével. Egy zsidó fiatalember 5000 koronát ajánl, cserébe azt kéri, ne bántsa a zsidót. Vitaàkapitalizmus kritikájában találnak egymásra. Miklósban lobban újra alkotókedv, de magány a sorsa.
Románokat kiverték, frontokon dúl a harc, a faluban furcsa, új élet: Schönberger is visszatér, német tisztek, civil urak, mérnökök, rézbánya. Hazatér Böjthe János, Miklós is. János Miklósnak: “Tudod, mi ketten két Magyarország vagyunk. Én a tegnapi, a nagy pazarlások, beteg túlzás, testetlen álmok, a fényűzés és nyomor Magyarországa. Te vagy a holnap, az erős és okos, a lebírhatatlan, a megcsalhatatlan. Nekem meg kell halnom, te vagy a jövő, a folytatás.”
Farcády visszatér, de hamar nyugdíjazták, Pesten lett írnok.
Pesten nyomor. Judit: egy szerencsétlen gyermeket tart el, éjjel szerelmet árul, kálvinistaként máriához menekül. Miklós a szülei lakására viszi. Miklós egy konzervatív főúrhoz fordul, korlátotltságba ütközik.
Böjthe János az orosz frontra visszakerül, innen indul haza békekötéskor. Hazafelé tanuja egy tüntetés vérbefojtásának, egy falujabeli székely halálának. Otthon feleségül veszi Barabás Máriát. Saját fészkében akarja felépíteni az erős, okos, győző magyarok országát.

Móricz Zsigmond

- Nyugat első nemzedéke
- Parasztábrázolás a magyar irodalomban
1815 fazekas Ludas Matyijában előszöràidealizált, romantikus paraszttábor.
Jókai: mellékszereplő, kedves, kedélyes, nem egyéniségek, általános alakok
Mikszáth: központi téma, egyéniségek, romantikus báj
Móricz
- újszerű: származása; néprajzi kutatómunka, falukutatás; naturalizmus
- falukép: szegénység, nyomor, szellemi elmaradottság
- társadalmi konfliktusok ábrázolása=>falun belül is lát társadalmi tagozódást
- parasztábrázolás:
- naturalista látásmód
- lényegre törő írói leírás – kevés leírás, sok párbeszédà
népiesség (verbális stílus, tájnyelv)
hasonlatok, jelzőrendszerek
hungarológia: nehezen fordítható

Regényei : 1. korszak 1908-1919
Sárarany (1910) – rövidítés
- Arany a sárban
- Thúry Dani – értékes, új termelési módot talál ki, gazdagodik; nők iránti túlzott vonzalom – tékozol. Erzsi a felesége. Helyszín: Kiskara – református község. Gróf feleségére hajt Dani; meghalt a gróf, akitől bérelte a földet.Grófné: Helene – szerelmesek lesznek. Dani – paraszt Don Juan, bérletet kér a gróftól. Erzsi elmenekül szüleihez, de visszaküldik. Grófék elmennek, Dani bosszút esküszik, “legyen sár”. Saját apja lopja Danitól a kórótàDani a sógorától akar lopni. Dani szüleihez: nyomor, visszamaradottság. Bora: apjának akrja adni a káposztást. Kártyacsata: elnyeri Takács Gyuri vagyonát (aki nyomul Erzsikére) – az egészet Borica adja. Grófné hivatja: mindkét szerződést aláírja. Grófnét, grófot megöli Dani, Takácsot is + egy varjút. Erzsinek elmond mindent. Danit elviszik – Bora magára akar venni mindent. “Mi az élet? Sár? Ki a bűnös? Az Isten, aki nem csinált belőle semmit”
- igazi falut akarta megmutatni
- romatikus eszményítés, + naturalisztikus túlzások
- ábrázolás középpontjában: nem a tehetséges ember, hanem a vad, durva ösztönlény
- dani jelleme: túlburjánzó szexualitás, minden nő az ő szertője. Még a grófnőt is akarja. Gyiloksorozta: Karai ászló (grófnő sógora), Takács Gyuri
- cím értelmezése: civilizálatlan körülmények között a tehetség elsikkad
- Takács Erzsi: szent, mártíróférjét nem tudja boldoggá tenni

korszakohoz tartoznak: 1911: Az Isten háta mögött, 1917: A fáklya

2. korszak: ’20-as évek

- új témák: gyermekkor (Légy jó mindhalálig, Forr a bor), Történelmi múlt (Erdélyi trilógia, Tündérkert, A nagy fejedelem, A nap árnyéka)
- dzsentri világ
Úri muri (1927)
Rokonok (1932)
uralkodni tudók társadalmáról szól
Panamák lápvilága
Teljes kiábrándulás
Helyszín: Zsarátnok – képzeletbeli nagyváros
Téma: város az új főügyész, Kopjáss Isván. Nagy célok: nemzeti értékek, humanizmus, eltávolodik ezektől, szakít velük – önámító. Felesége: Lina – lelkiismeret
Megöli magát, a sorozatos megalkuvásokban elkopik az ember

3.korszak – ’30-as évek

- parasztábrázolás újra
- drámaiság, balaldai hangulat, relizmus felé
- író háttérbe szorul – objektív megfigyelő, riporter
Novellái:
Tragédia (1909)
tragikum + komikum
egyszavas cím
Kis János – úr hívja meg egy lakodalomba – ki akarja enni vagyonából – bosszú. Senki nem vette észre, hogy él.Tartalmatlan élet, mozgatórugója: éhség. Primitív: fia elől eleszi az ételt. Egyszer nevetett: amikor az apja meghalt. Minden az étel körül forog.
Cím: egyfajta szociális tragédia is
Barbárok (1931)
Juhász kutyájával beszélget. Pusztabeliek jönnek – rosszindulattal. Rézzel kivert szíjat akarják megvásárolni, Bodri juhász ezt magának csinálta. Megölik az apát, fiút, kutyát és elássák.
Fekete asszony 10 napra rá jön. Veres juhász tagad. Népmesék ritmikus fordulatai (ment...ment...ment) Leesik a hó – hazamegy. Kuvasszal újra kimegy. Augusztusban a puli talál rá a sírra. Férjének a nyakán a rézveretes szíjàSzögedébe
Vizsgálóbiztos vallatása. Drámai párbeszéd. Veres ezt nem akarja bevallani – sejti, hogy ez a legaljasabb műve. Bíró a kilincsre teszi azsíjat.. mikor a Juhász meglátja, ledermed, szája habot ver – beismeri – barbár: ősriadalom
- Cím: mindenkire utal – emberekhez nem méltó viszonyok, híradás a pusztáról. Társadalmon kívül élnek. Szíj szerepe: mindhárom felvonásban szerepe van:
-gyilkosság ürügye, halálok; Bodri lelke, gazdák szimbóluma
-veres juhász lelkifurdalása – bizonyíték
-jel az asszonynak

Czine Mihály nyomán: Az Isten háta mögött

- 1911. Jolsván hallotta a történetet, magyar Bováryné sors
bogaras figurákàfelfedezi Magyarország sivárságát
itt nem a nő anatkozása, hanem “sárarany” volta: energiája céltalanul, meddó
Veres tanító átindul a túlsó oldalra, feleségét keresi. Útját állja egy kocsi, mosolyog. Közben sok ember. Trafikosné, kortársa, új albíró. Feleségével haza. – Veres tanító~bovary testi-lelki szánalmassága + város: főgond, hogy ki hogyan tudja megsérteni a másikat. A tanító vadászpuskával, a hentes mintha a vicclapokból lépett volna elő. Csak veres tanító ifjú felesége nem ilyen: “nem olyan nagy nő a kisvárosban.” Az itteni józanság, szimpla élet, unalmas monotonságàlehetetlenné az életet.
Veresné nem válik Bovarynévé, Magyaroszág nem Franciaország. Veresné: “Primitív, szűk gondolatai, hihetetlen tágas testi érzések.”
Veresné~Bovaryné – mindketten szerelem utáni vággyal, szépséggel kiemelkednek. De más sors. B. Azért rövid időre kiszakadhatott ebből (postakocsi, bálok, szeretők)ó Veresné: nem, mikor az albíró megadhatná neki ezt: nyílik az ajtó: az unokaöccs jön lámpával, a diákszoba üres, a diák máshová ment. “Egy telejsen megvénült asszony mered rá a tükörből...Vége a regénynek! – gondolta magában.” Az albíró a megszakítás után a másik hervadt, szenvedő nőjéhez, a közjegyzőnéhez. A férj jötteàkiugrik az ablakonàtörött lábbal kórházbaàVeresné is kiugrik ennek hallatára, de semmi baja.
Homais (Flaubert) marad a színtéren ~ Veres. Az értékes emberek megszégyenültek; mindenki más marad: trafikosné, borbély, csizmadiané, vadászpuskás tanító
Veres: “No, csakhogy a feleségemnek nincs baja, ...Kár azért a fiatalemberért...Bizisten a nevét nem tudom. ő sem tudja az enyémet. Minidg valami Bovári úrnak szólított.”
Az ilosvai sívárságba nem szabad beletörődni: Veres Laci, a diák, kicsaphatnák, de őt az érettséginél fontosabb dolgok érdeklik: megveti a nőt, a szárazföldet, “és az éterbe vágyik... Ismeretlenebb siekreket! őrületet! Mert megöl a valóság...Megfúl!”
Nyelvezete egyszerűbb, “nyugodtabb”, mint a ‘Sárarany’, nincs körülírása
A fáklya (1917)
- háborút megelőző idők, “a vér + acélözön előtti magyar élet” képévé
- a főhős: a magyar Vátesz, a magyar Raszkolnyikov, a magyar Messiás
- 1910. Szatmár megyében bál egy csűrben, tüzet fogott, sokan meghaltak. Móricz az urakat okolta egy cikkéban
- Matolcsy Miklós, a debreceni református teológia jeles diákja. Szatmár megyei parókiára. Fáklyája akar lenni a népének. De nincs ereje hozzá. Tanulmányírásba: szeretet, életét betöltő igazság utáni sóvárgás. Vallás csak kiindulópont: állam, egyház, dualizmus, választói jog, a Lét titkaàa társadalom bajainak felismeréséig jut. Maga kálváriája is.
- Tűzvészàmost feláldozhatja magát a népért, mikor megmenti az embereket. Majd tüdőgyulladás miatt hal meg. “Elvégeztetett, de semmi nem tisztázott.’=>a szeretet nem váltja meg a világot.
- Matolcsy=Messiás, de népe “elvesznek a sötétségben”Hiába lobog. ~Ady:’A magyar Messiások’. De ő nem tudja, mit is akar. Sorsa a félénk, + bizonytalan + passzív emberek tragikuma. Tehetségtelensége, teológikus kultúrája. Nincs táfogó eszméje, csak a meglévő tragédiája.
- Matolcsy nem tud teljesen szakítani a múlttal + azonosulni a jövővelàvívódó hős 1 Turi Dani. A lázadva vívódók helyeslése a rezignált okosságú kiábrándultak. (Kopjáss)
Móricz elítéli a vívódásból előre nem jutókat. Matolcsy vívódása = meddőség.
egészen lírai, mikor az öregek családjukat keresik a hamuban, többször is: “Pongó Ferenc huszár fiam, hol vagy?” . a népé, Móriczé, az 1919 előtti világ fájdalma

- 1918 magyar polgári forradalom Móricz számára = az ember felszabadulása
- a Pefőfi Társaság ellenzéke: Babits, Palágyi Menyhért, Móricz, Kabos Ede: fiatalok kellenek. - Vörösmarty Akadémia elnöke is. Számára a demokratizmus = elegendő kenyér, teljes emberi felszabadulás, szocializmusban. Népi nemzeti követelései, bízott a Tanácsköztársaságban: nemzeti függetlenséget, a szabadságot, egyenlőséget. ‘Néplap’ szerkesztője. ‘Világszabadság’, ‘A vörös lobogó’, ‘Ifjú proletár’
-A forradalom ideje: a magyar irodalomnak: modern vers, novella, új magyar regény – nem csak Móricz eszméi semmisültek meg.