Zolnai Béla: Kosztolányi, Nietzsche, Juhász. In:It. 1958

Kosztolányi levele Nietzscheről (1906. 08. 24.)
- gratulálás Juhász zsurnalisztikai tevékenységéhez (Szeged és Vidéké hasábjain ír Juhász), kifejezi egyetértését
„A tudománytalan Szabadgondolat korában mindenkinek össze kell tartani a tudományos konzervativizmus s a nietzschei reakcionarizmus jegyében
- dicséri, hogy védi a magyarság jogait
- Zolnai erről:
Kosztolányi 21 éves, Juhász 23, még nincs kötetük a nyilvánosság előtt
Fiatalemberként dicséri a „tudományos konzervativizmust”, negyvenes éveiben: „tudományban, művészetben végletekig szabadelvű vagyok”; purista mozgalomhoz csatlakozott + legszebb idegen szavakat használta költeményeiben; tudományos konzervativizmusa: „tudományos” alapon legyünk konzervatív politikusok
- Keletkezési háttér: 1905. 01. 26. a szabadelvű párt megbukott, a függetlenségi koalíció győzött, Tisza lemond, Fejérváry Géza parlamenten kívüli kormányt alakít, belügyminisztere, Kristóffy József előáll az általános választójog eszméjével; megyék ellenállnak; Európa: Norvégia Svédország perszonáluniója megszűnik, Szerbia nyílt monarchia-ellenes politikát folytat. Ápr. 8.: Magyarországon koalíciós kormány. Franciaországban hőskorát éli a szakszervezeti mozgalom: 1905 egyesülnek a szociáldemokrata pártok.
- 1906. Magyarország: Ignotus aforizmái, az Olvasás közben, Ady Új versek. 1905. 05. 28. óta Apáthy István elnökletével: Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesülete
- Nietzsche európai visszhangja
Nietzsche: jövőt áhítozta, „nyáj-ember” legyőzésével arisztokratizmust, szélsőséges individualizmust hirdetettàa „hatalomhoz való akaratot” államelvvé emelő, az önkényt dicsőítő nácizmus eszményképe lesz

- Kosztolányinál a „nietzschei reakcionarizmus”antiplebejus magatartás.
- Hatások: haladás és modernség mindenfajta híveire hatott: Stefan George, Arcübasev, Strindberg, G.hAuptmann, D’Annuzio, Brandes. Franciaországban ír róla: Julius Wilhelm, Henri Lichtenberger, Pierre Lasserre; hatás pozitív, dekadens irányban is a tradícionalistákra, racionalistákra: Léon Daudet, monarchista Charles Maurras-ra, Sorel hatalom-filozófiájára. Hatás a morál-filozófia területén, szépirodalmi formában: Andre Gide
- Bartók György szerint Nietzsche: „az emberiség szellemi és szociális válságának prófétai meglátója”
- Kereszténységgel való szembefordulása: elfogadta a darwinizmust; öröm vallása; anyagelvűség àúj morál, új kultúra, válságból kivezető remény esztéta evangéliuma. „Isten halott”, megszabadulás a Megváltótól, friss levegőt a templomoknak, az ember magasabbrendű ember, híd az Übermensch felé. Hit a tökéletesedésben, haladásban, gyűlölködő szembefordulás a múlttal, Állam lerombolása, Élet mítosza.
Nietzsche Magyarországon
- 20. sz. elején: a haladó szellemek – a Huszadik Század és köre, a Galilei-kör fiataljai olvassák. Az élen járó Hét (Kiss József lapja) közli verseit; fordítják műveit; egyetemen Nietzsche-kollégiumok; kultusza mellett kritika is megjelenik.
- Ady
Új magyar lírában költői „mítosz” hiányaàNietzsche adta a „holnap” poézisének élményeit, a szimbolikus zeneiségnek, az újromantika dagályának példáit + új Kelet-élmény, aminek Ady az apostola. Új versek kötetben: vígak messiását áhítozza, új istenekről ír, pártütő istennek nevezi magát; Nietzschei világ inspirációi jelennek meg.
- Benedek Marcell írja róla: Nietzschetől megtanulta az Übermensch és a „túl jón és rosszon” fogalmát; a régi értékek átértékelésének tanításával felbátorította a „régi, ezeréves holmi” lerombolásának hirdetésére Németország ostorozásával és francia-kultuszával példát adott arra, hogy hazájának is megmondhatja az igazat az ember. Ady Nietzsche nyomán képzeli el az apollói erkölcsök és a krisztusi rabszolga-morál ellentétét
- Révai József az Ady-Nietzsche viszonyról: kiválasztottak felsőbbrendűségének ideológiája, lázongás a kapitalista hétköznapiság ellen, utálta a burzsoázia iránt, Adynál negatívum, ami Nietzschénél pozitívum: kiválasztottak elszakadása a néptől, „felsőbbrendűek” tömeg fölé emelkedése. Nietzsche Én-kultusza Adynál barbár, nőies, gyáva. Ady: szeretettel megváltani az emberiséget: reakciós utópia. Az arisztokratikus koncepcióba beépül a demokratizmus.
- Ady nietzschei individualizmusát és arisztokratizmusát ellensúlyozza demokratikus forradalmisága

- Juhász Gyula
Schiller kultusz c. cikk: „igazi szabadelvűségért” száll síkra, utal a közösségi szellemre, jövő szocializmusára. Schiller kultuszát a szabadság és igazság kultuszának nevezi.
Tolnai Gábor a századeleji fiatalokról: Nietzschét olvasnak, szavai egy nagy önműveléssel kifejlődő emberi réteg uralmát hirdették számukra. Juhász Gyulát érdekli a szociális tendenciájú irodalom és élénk figyelemmel kíséri a Szegedi Társadalomtudományi Társaság munkáját.
Válogatott versek (1956) előszavában Péter László Juhász inspirátoraiként nevezi meg. Zola naturalizmusa, Ibsen társadalomfilozófiája, Nietzsche heroizmust hirdető erőbölcselete, Schopenhauer pesszimizmusa
Kosztolányi 1905. 08. 31-én írt levelében Zarathustra Gyulának nevezi
Virágfakadás-ban megjelenő Juhász cikk Nietzschéről: antifeminizmusát emeli ki. A fiatal Juhász mintha keresztény színezet felé idealizálná Zarathusztrát. Másik ugyanitt megjelenő cikkben boldog pogánynak nevezi Nietzschét, szemben a szomorú keresztény Reviczkyvel (forrásuk közös: Schopenhauer). Rengeteg nietzschei reminiszcenciát olvashatunk nála. Nyomot hagyott verseiben is.
- Kosztolányi és Nietzsche
Kosztolányi múltbanéző ember, legértékesebb művei a jelent ragadják meg, a Holnap hőse legföljebb a megújuló esztétikum szempontjából akart lenni. A konzervativizmus nála talán kissé dandyzmus, szenvelgés, gentry-póz. Költészet öncélúságában hitt, de azért ez is politikai állásfoglalás. Arisztokratikus attitüd fedezhető fel nála. Az Esti Kornél Kosztolányi esztétizmus és politikum között ingadozó habitusáról árulkodik. Megérintette Nietzsche forradalmisága.

Tóth Árpád

Sőtér István : Az inga lassú fénye In: Új Írás 1986/11

- látszati egyhangúság alatt lényeges átalakulások mennek végbe költői pályája során
- visszatérő motívumok: inga, jelzői: Bús, méla; hangulatképe általános
- a forma tartja meg költészetét időszerűnek és romlatlannak
- Tóth Árpád és a Nyugat első korszakában legfontosabb: angol költészet + francia Parnasse + szimbolizmus hagyománya; Tóth Árpád a Parnasse dekoratív, olvatag fénydús látványához áll közel, ami összeillik Csokonai, Berzsenyi hagyományával. A szimbolizmus révén a másféle költészet lehetőségét ismeri meg.
- Stilizálás igénye (a forma igényéből fakad): élet nyomorúságát, lélek elesettségét, gondolat sebezhetőségét stilizálja; „lomha, furcsa, bágyadt” szív
- A póz kísértését a nyíltság és őszinteség hárítja el
- Első korszakát a stilizált látomás, a „méla bánat” jellemzi. Dekadencia a Nyugat értelmezésében: kifinomultság, érzékenység- Fájdalmának reálisak, társadalmiak az okai.
- Konkrét és köznapi utalásokat villant fel
- Szegénység költészete szólal meg; formájának magasrendűségével fényt, méltóságot, költőiséget ruház a szegényekre
- Formája lágysága mindvégig megmarad, a mondanivaló, a vers lelkülete változik. Kezdetben elégiák, ’20-as évektől ódák is.
- Nagy versei és ódái a forradalmak előtt és után születnek: béke vágya, borzadás a háborútól, majd forradalmi reménység. Nagy költői korszak nagy történelmi korszakkal párosul a Nyugat költőinél. - A költő vágyai találkoznak a népek vágyaival, a reményei a korszak reményeivel.
- Forradalmi verse. Március: dithirambusos lendület, ódai emelkedettség; a forradalmi újjászületés képe emfázis nélkül, egy hétköznapi utcai képből idézi fel a tavaszt és a forradalmat.
Arany János ünnepére(1917): a félelmetes világ a költészet prosperói szigetével szembesítve. Nem férhet össze költészet és háború, de él a remény, hogy a költészetnek lesz igaza. Béke óhajtása, forradalom várása mellett kialakul egy eszmei kép a költészetről: már nem irodalom, hanem a lélek és társadalom állapota. . A költészet egy jobb, emberibb világ hordozója pl. őszi szántás
- szigorodik és tömörödik a forma
Új isten: himnusz, lírai vallomás, átfogja a szenvedés elmúlt korszakát, reményt nyit a jövő felé
Az öröm illan: rezignáció, elveszett remények korszakának kezdőverse; költői érettség korszakát nyitja meg. A stilizáltság és a „dekadensnek” minősíthető mélabú megszűnik. A fájdalom egyértelművé válik, a reménység megmarad. Különös képzeletvilág alakul ki: álomszerű utópia, béke és szelídség szigetéről, melyen a költészet uralkodik, az élet kontemplációvá változik.
Elégia egy rekettyebokorhoz: óda és elégia. Ember utáni csend utópiája.
Teljessé válik a hasadás a költészet és a korcs világ közt
Körúti hajnal: stíluskorszakot zár. Háttérbe szorul a hangulatiság, sokatmondó köznapiság lép a dekoratív képek, metaforák helyébe. Leegyszerűsödés, stílusváltás következik. Direktté és drámaivá válik lírája.
Lélektől lélekig: feloldhatatlan magány ténye, ellágyulás nélkül.
Hegyi beszédek felé: stílus és érzelem változásának tudatosságát tükrözi. Védettség titkos sejtelme bukkan fel.
Jó éjszakát: az utolsó korszak legjelentősebb verse, inga mozgása tagolja, a költészet értelmét újra és újra kétségbe vonja.
Május éjén régi bor: boldog bizonyság költeménye; Új tavaszig vagy a halálig: béke és bizakodás
Isten oltó-kése(1928): protestáns elfogadással visszaköveteli, magáénak vallja életét és költészetét
Elkoptam…(1928): elfogadás verse, szenvedések és vereségek elfogadása
Útja: a nagy reménység-verseket követő vereségérzetből megszületett a háborítatlanság, az elvonatkoztatottság Nirvána-szigeté majd a felismerés az elfogadás és biztonságtudat felszabadult, titkos érzéséhez.
Szubjektív lírai alkat; mély, rejtett indulatokkal viaskodó költő, a forradalmak idején szenvedélyes hanggal. Melankólikus verseinek is szociális az értékük. Költészetének lényege az igazság keresése. Tisztább valóságban hisz, a lélek magasabb állapotában, ahova a költészet vezethet el. Precíz és intellektuális költő, akinél az érzelem gondolattá alakul.

Németh G. Béla: A csendes tűnődés költője

- kiemelten domináns szerepet tölt be Tóth Árpád költészetében az adjektivum és az adverbium. A tulajdonságjelzői vagy tulajdonságállítói névszói állítmányi szerepű melléknév s a mód- és állapothatározói funkciójú határozószó
- az egész európai költészetet jellemzi a jelzők és határozók túlburjánzása az impresszionizmus és a szecesszió korában
- Tóth Árpád korai verseiben a korszak általános jelzős-határozós tobzódása figyelhető meg. Egyedien jellemzővé az érett korszakában válik.
Egyéni sajátosságai:
- jelzői és határozói majdnem mindig ellentétes tulajdonság-, minőségpár összetartozó, komplementer szinonímái, rokonai.
- jelzői és határozói igen irodalmiasak. Rájátszanak egy-egy ismert költőre, elsősorban Berzsenyi, Vörösmarty, Arany. Hegyi beszédek – Vén cigány, Mindvégig
- a jelzős és határozós szókapcsolatok válogatottsága szinte minden akkori irodalmi és stílusréteg ismeretének, felbecsülésének és felhasználásának bizonyságát adja. A különböző tapasztalások érzékelése szinesztéziásan egybejátszik.
- jellemző a rokokó általános csipkézve díszítő hajlama
- alkatában a szenzualizmus uralkodik: mindenben megtalálja a fáradtat, esendőt, szomorút, elégiára hívót
- impresszionizmusa: impressziók versbe vétele
- a mi és a milyen az, amit megragad az élettől

Füst Milán

Schein Gábor: Egyik nevében a másikat. Az ironikus allegóricitás alakzata Füst Milán költészetében In: Alföld 1999/9

- ’10-es, ’20-as évek: klasszikus avantgárd szerzők: fontos az első személyiség, és az allegorizáció jelhasználati eredetű stílusproblémák
- Füst Milánról szóló szakirodalom: Bori Imre, Bányai János, Kis Pintér Imre, Rába György, Angyalosi Gergely
Kispintér Imre Füst-monográfiája
- valóságnélküliség – összekapcsolja az ontológikusság kategóriájával, de: ha valami semmilyen valóságra nem reflektál=>nem irányulhat a lét egészére
- Füst Milán lírája: „az egyén befelé néző, képzeletbeli lényegi élete: létmegismerés
- Alany szubjektivitása mint fikció: a személytelen személyességà Kis Pintér Imre ezt szerepnek nevezi
- Ellentmondások egységbe fogásaàszövegek mögötti feltételezett szerzői személyesség
- De a gr. 1. szem. nem azonos a szerzői énnelàmaszk
- Kérdés, hogy a maszkok mögött létezik-e egy valóságos lírai személy

Angyalosi Gergely tanulmánya

- Füst Milán versek beszélő szubjektumát az „Én és a Mi közötti szférában” szituálja – ezt a „halál-versekben” vizsgálja
- Fontos a halál és a haldoklás megkülönböztetése (kapocs: Füst Milán – Lukács György és Balázs Béla 1910-18 közötti gondolkozásában)
- Halál és haldoklás egymásra vonatkoztatottsága=> a versek fogékonyak az allegorizálásra, ezt lírai alaptendenciának nevezi
- Füst Milán allegória jelhasználatának jegyei: többértelműség, rejtélyesség és többszólamúság
- Walter Benjamin allegóriaelmélete kimutatta a jegyeket a késő-reneszánsz és barokk jelhasználatában
- barokk allegória: különbség konvenció és kifejezés között mélyülàszakadék alakul ki a képi lét és jelentés között
- allegória: összetett jelcsoportokban rögzíti magát; allegória – sírfelirat, Wordsworth, Paul de Man
- Füst Milán – számos sírfelirat jellegű szöveg pl. őszi sötétség 4 darabja: Egy bánatos kísértet panasza: egy kísértet halálon túlról érkező panaszos beszéde; de epitáfium: halál allegórikus önéletírása
- Sírfelirat hagyományos típusa: halott a nevével és történetével mutatkozikàaz emlékezetbe ajánlja magát és ad egy haláltörténetet, amelyet a vándornak kell elszenvedni
- Itt: a sírfelirat műfaja önmagára is reflektál
- Benjamin: „az allegóriát a melankólia hangulata teszi a halál alakzatává”
1. sor: Épp rigó fütyül a téli fán – fütyülő rigó képzete konnotatív kapcsolatban a halállal, mulandósággal. Halál nem vég, hanem melankólia forrása – mert ez hozzátartozik a megidézett énhezà ő a szemlélet tárgya = önhalálírás + a mulandóság egyetemes tudása hatja átàMihály név esetleges
Egy egyiptomi sírkövön:
Füst Milán epitáfiumszerű versei: a halott felirattá válva beszéli el halála történetétànem általában múlandóról, de nincs név – az olvasó helyettesíti be magát
az írás tükörszerűàaz olvasás az arc felépítéséhez vezet: alakzata: parabolikus hasonlat egy változata: bibliai nyelvhez tartozó képekkel él.

Somlyó György: „A költő gondolatainak kertje” In: Füst Milán vagy a Lesütöttszemű Ember 181-203

- legközelebbi rokona a régi magyar költészetből: Berzsenyi, maga Füst Milán is tartja a rokonságot
sok lényeges egyezés kimutatható köztük pl. magas ódai és elégiai hangnemű költészetüket váratlanul szakítja meg egy-egy könnyebb dal
àilyen könnyebb dal: Reménytelenül – ez a legrövidebb, még egy szonett hosszát sem éri el (13sor); minden sora rímes, az egyetlen klasszikusan egyszemélyes, vallomásos fogantatású verse
- hiányoznak a Füst Milán-i stilisztikai sajátosságok: archaizmusok, „látomásosság”, groteszk, vagy himnikus vízió, fantasztikus tájakat idéző nevek, álom és valóság egybejátszása, váratlan ritmusváltások
- versfajta: visszanyúlás egy primitívebb közösségi réteghez. Füst Milán verseinek külalakja és belső építkezése rokonabb 1 sumér-akkád agyagtábla, ógermán epikarészlet, vagy görög kardal szövegével
à R: megtartja az európai költészet mindkét alapelemét: mértéket és a rímet mégis szabálytalan versidomot hoz létreàöntörvényű versalak
- egyedi külső forma – fő mondanivaló modellje: az emberi elmúlás egyetemes tudatának
- a vers az elmúlásról szól: - amely a tudatosan élőt élete egyetlen pillanatában sem hagyja elà gondolataink legalján ez a tudat van
- Füst Milán minden első gondolata a halál – a szót nem használja, helyette elmúlás. Elmúlás: a megszűnés állandó folyamata – egyediségük egyetemes története. Ellentmondás: az ember küzd az elmúlás ellen (tett, szerelem, művészet segítségével), de magának is tudja – el akar menekülni rejtelmeibenàa R. annak az embernek az „objektív szomorúságát” tárja fel, aki átérzi ennek a tudatnak a hősi voltát
- Füst Milán esztétikája egy helyen idézi Hölderlint: „A lírai vers egyetlen érzés előrehaladó metaforájaàérvényes erre a versre
- Vers egy szava (Oh gondolatim) + utolsó (az elmúlás) – bűvös kör
- Vihar dúlta, gazverte kert – a gondolatok – a költőben keres valamit, ami felvidítaná, ott ölelte át karjaival az elmúlás: - 2. sík: benne lenni, abban, ami bennünk van
àehhez hasonló József Attila: Reménytelenül c. költeménye
- a kezdő és végszó között kibontakozó kép látható, tapintható valóság: zsálya ásít, bűvös burok
- mécsvilág helyett mécsvirág, de Füst Milán nagy műgonddal dolgozott, nem lehet hiba. De: mécsvirág: gyomnövény, mely alkonyatkor vagy borús időben bontja ki fehér szirmaitàmég szebb metaforája lenne a mécsvilágnak
àösszeveti: Goethe Vándor éji dala – elemzés – kibontani a jelentést a formából
- ugyanúgy: R sajátos belső szervezettséggel rendelkezik
- elejétől a végéig: magyar jambus – jambikus sorok (tiszta jambusok)
- felsejlik egy versforma szonett: 1-2 strófa: Sz 2. fele (2tercina); 3. rész – az oktáva de egy sorral kevesebbàfordított csonka szonett
- sorhosszúságok legyező vagy harmonikaszerűen szűkülnek és tágulnak
köv. rész (2 tercina): hely és helyzet leírása: költő gondolatainak kertje. Ott
köv. rész: lelki cselekmény terévé elevenedik meg a hely: ide lép be a költő: „mivel mulassak itt” Itt.
- Ott-itt – szonettre emlékeztet: utolsó sor csattanó és összefoglalás szerű lezárás
- szonett: pontos rímelés: itt „eltolt” rímek: vagy hamarabb vagy későbbre tolódik
- belső rímek: megtört – földrevert – zöld; Bűvös – bűvök; kert – földrevert
- sorközi rím: föd el – ölel – elmúlás
- betűrím
- tükörkapcsolatok: semmi más; mély homály
- elején: lassú – zaklatottságßspondeusokàebből bontakozik ki az indulat
- kérdések: jambusok – pattogó
Somlyó szándéka: ráhúzni Füst Milánra, hogy klasszikus
- amiről megfeledkezik: nem lezárt egységàvan valami külsője (külső tere – valaminek a folytatása)
- kertleírás: - tipikus angolkertànincs határa (labirintusok, kőszigetek, liget, erdő)ófrancia kert – építészet jellegű
ànagy allegóriát kapunk: A vad vihar és oly korán… - nem lehet eldönteni, hogy lemondó érzelem kifejezése vagy valaminek a folytatását kéne érteni a pontok helyébe
àabbahagyások, újrakezdések szervezik a verset
allegória – önmagában valami külsőre utal

Angyalosi Gergely:”Objektív kórus-árnyjáték” In: A költő hét bordája 181-192

Füst Milán: Habok a köd alatt

- első kötet Változtatnod nem lehet – 1914àegyik ciklusa viseli az Objektív kórus címetàciklushoz lábjegyzet is íródott: kifejezés jelentésének magyarázata
„E kórus alatt a drámai vers egy fajtáját értem, melyet az elképzelt kor vezetője társai zenekísérlete mellett elszavalna nagy tömeg nevében, tehát objektíven szólván.”
- leszűkíti az értelmezhetőségi kört: 1. elképzelt közösség hangja görög tragédiák kórusa, ahol a közösség magasabb rendű bölcsességet is képvisel: Sorssal áll kapcsolatban, de Füst Milán nem tünteti el az észt, karvezetővé nevezi ki, aki egyszerre mondja ki önmagát és a közösség által képviselt bölcsességet. – ’Mi’, de van feszültség ’Én’ és ’Mi’ közöttànem tudja a közös bölcsességet képviselni
àhogyan jelentkezik ez a probléma a Habok a köd alatt c. vers kapcsán? 1927-ben íródott – első változat Füst Milán Naplójában (Angyalosi szerint: az objektivitás épp ebben rejlik)
- jelentős változtatások: 1927 és a Nyugatban való megjelenés és a végleges változat között=>Füst Milán is érezhetett benne valamiféle esztétikai megoldatlanságot
- beszélő szubjektuma: Én és a Mi közötti szférábanàbizonytalan vibrálás az Én és a Mi pólusok között
- cím minden változatban ugyanazàjó cím: összefoglalja és felfokozza, új jelentéssel gazdagítja a mű értelmét – mindezt túlbeszéléssel éri el
- uralkodó kép: ködülte folyó látványa. „hab” és „köd” metaforikus jelentéseàösszetett jelentésstruktúra: hab – dolgok felszínére utal – ami kapcsolatban áll a lényeggel, de el is fedi azt
az elfedésre még egy elfedés: a köd ezt az elfedett világot mégegyszer beburkoljaàa dolgok feltételezett lényege még távolabb kerül
- zökkenővel indul a vers: Folyón – első szó után…jelzi a megtorpanástàbizonytalanságérzésàfolyó létét vonja kétségbe: milyen folyó, hogy hívják, hol található; ki az, aki csak úgy a folyóról beszél?
àa beszélő nem saját nevében állítja mindezt, hanem „tanúk” állításait idézi
- a hajók „a héten” süllyedtek el: nem lehet tudni a helyét, okát, mikéntjét, sem azt, hogy ki vontatta az uszályokat
„senki sem tudja”à1935-ös kötet: „tudni nem lehet”àvégleges választ: eredeti sor
- sor végén a felkiáltójel – erős érzelmi töltetàszólhat: magának a történésnek – katasztrófa történt. - Felháborodás = a beszélő kétségbe vonja a tanúk állításait
- verskezdet bizonytalanságaiópontozzék: konkrétumok (tanúk elmondásából idéz)
àdiszfunkcionális részletek halmozása – nem bizonyítja az elmondottak hitelét
- reggeliző kapitány, vizet merő matróz, lánc csörgése, vödör koppanásaàehhez kapcsolja sűrű köd alatt „sárgán lapuló”, „sunyító”, 2alattomosan világító” folyóvíz képét
- a folyó vadállatként leskelődött a hajókraßezt állítják a tanuk – ők àezen a ponton fordul szembe velük az Én: - a tanúk hazudnak – mondja, majd hozzáteszi „Félálom játszadoz/Érzékeikkel”
- félálomban élő tanúk világa szembeáll a karvezető- én = Mi- világával (ahol megvan valóság és igazság)
- hús-vér ember világi kritériuma a szenvedésre való képességàaki szenved, az valóságos, létezik
àkik a jó tanúk, és miért próbálják elhitetni álmaikat. A lét teljes valóságáról való lemondásra akarják rábírni embertársaikatà”kétes derengést” csempésznek a valóság helyébe
halászok ők, kik „hegyes kis csónakjaikon állva” figyelik a folyót, aki
1.”játékból nyeri életét, s azt játszva dobja elàvégső változat: „játékon nyerte mindenét”
rakparti kőbakon ülő, lepényt áruló vénasszonyt megvetikàzsupri királyokhoz hasonlítódnak, teljes lét helyett megelégednek a morzsákkal
àgroteszk frazeológiából felépített „S magát a létet viszont, mint fityfirittyet megvetik”àkisiklik a költemény pártos hangvétele. Fityfiritty és a fitying kontaminációjaàfelmerül az önirónia lehetősége
a túlzó pátosz kifejezésére szolgáló elemekkel átírta
2. „Az igazság – mit ér neki?” (1935ös kötet)ß 1. „mi neki az igazság”
3. „A létező világ mit érhet már neki” – higgadtabb
No nem, mi hozzájuk hasonlók nem leszünk”ßne legyünk olyanok mint ők!
Óvakodjunk a tébolytól/Zárjuk be az ajtótàMivel a tébolytól minekünk óvakodni kell/Az ajtókat pedig jó lesz zárva tartani
- a tények világa – a téboly világa – amelyet nem szabad beengedni a racionalitás világába „Ne kiáltsatok olyan után, ami nincs!”àÉs ne kiáltozzatok mindig olyan után, ami nincs vagy rémlátomás csupánàmintha azt akarná mondani, hogy az emberi léttel ugyan vele jár a nemlétezők felé való kivánkozás, vagy a fantazmagóriák kergetése, de ezt határok közé kell szorítani
- pátoszcsökkentő tendencia: földi futáràföldi térségàkétes térségàátkerül a földi lét jellemzőihezàutolsó rész – erőltetett
1) . . . à2) ! 1)Uraimà”Ti, jó Urak”
kérdés: ki szól itt – talán a kórusba visszalépett én szól saját nevében, önmagát győzködi
olvasó bizonytalansága. Nem tudnak semmit az igazi létrőlóhalászok világának kétes derengése
negatívumok hangzanak el: nem káprázat, nem üres remény, nem puszta játék nyeremény
àvers partiche: utánzata egy nemlétező versmodellnek, amely az igazságnak, a lét valóságának, a racionalitás eszményének biblikus pátoszú magasztalása és egyben elítéli mindazt, ami nem feleltethető meg ennek az eszményekà a vers indulatosan hirdet valamit, amiről csak lassan derül ki, hogy üres
- Naplójából – feljegyzések – a lét játékos bekezdéseinek lehetőségéről. Kétféle viselkedés: 1. önfeladás: várjuk a megsemmisülést; 2. vidám frivolitás: komázik a veszéllyel – nevetve kitart amíg lehet és nevetve távozikàezt a lehetőséget elítéli a versben
- Kosztolányi „felületbe lenni szerelmes – miután a lényeget nincs mód megismerni” – nihilizmusát Füst Milán úgy élte meg, mint saját világképének összetevőjét, amely mellett sok pozitív érv szól, de amin túl kell lépnià ez az ember-lét erkölcsi parancsa
A vers a Sakálok c. Kosztolányi novella mellett jelent meg a Nyugatbanàközponti mozzanata: az őrülettel való játékóFüst Milán vers-énje
Nem kér az elferdült világból, látszólag elutasítja az éretlen határainak kikezdését. A komoly tartás mögött azonban kétely és szorongás lapul. Az Én, Mi, ők, elvonó meghatározatlansága mind erről tanúskodik.
Elutasítja az őrületet, ami a pátoszban jelenik meg + a játékosságot, amely a világ felszínességét takarná

Füst Milán esztétikája

- volt egy tételes esztétikája, de elpusztult (akár a napló, de az megkerült)
- ez egyetemi előadássorozat
- nagyon sok dolgot elhallgat, nem jelzi, hogy honnan idéz
- hogyan helyezzük el Füst Milánt az esztétikán keresztül az irodalomban: klasszikus modernség, avantgarde, utómodern (Hegeli dialektika)
- romantikából táplálkozik: Herder, Hegel, Kant (ellenpólus)
- romantika utáni német esztétika: Th.Lipps: Grundlegung der Asthetik; Dilthey
- Freud (pszichológiai orientáció); freudo-marxizmus (József Attilára is hat) (Julia Kristeva freudo-marxista)
àHaman – 3 tétel
- költészet az emberiség egyfajta anyanyelve
- költői megnyilvánulás univerzális és ősi (közelebb van a természethez, lélekhezàközöshöz)
- népköltészetkultusz – ősi gyökeret találni
- a nyelv egyfajta fordítás az angyalok nyelvéről (Engelssparche)
- az érzékeink/szenvedélyeink képi kifejeződésűek – Freud hatása is (ami nyelvileg el van fojtva, az vizuális szinten jön elő)
àLipps és Dilthey
- Einführung – beleérzés
- Dilthey (interszubjektív viszonynak alapművelete a beleérzés, egyfajta azonosulás)
àNietzsche
- korai művei hatottak Füst Milánra: A tragédia születése
- dionüszoszi és apollói lét (tobzódás – tudományos)
- műélvezet problémája: - kiáll melletteókanti hagyomány megtagadása. Kanti filozófia az angoloknál és németeknél élt tovább: neokantiánusok
- Hegel: nehéz tisztázni Füst Milán szembenállását
- Elkülöníthető
àprodukcióesztétika
àrecepcióesztétika
àműalkotás
Füst Milán: műhelyesztétika àsaját tapasztalataiból kibontott rendszertelen
- Művész és esztéta – egyiknek sem szabad hinnünk
- művészeti szféra – 1940-es évek ànehezen jönnek be a nyugati folyamatok
- távolságot tart: l’art pour l’art: valóságtól a mű zártságába menekülő művészet; funkcionalizmus: konstruktivista művészet (Kassák mozgalma)
- esztétika célja: gyönyörködtető, erkölcsi hatás, tanító hatásàmit változtat rajtunk egy mű
- konstruktivista művészet: hozzuk ki a térbe a művet, ne legyen elkülönülő
=>művészet és élet egysége. Mindkettővel kapcsolatban filozófiai és logikai; lélektani és élettani szempontból vizsgálni
- nem teljes az esztétika: kompozíció, stílusok, társ.
1. Szépség
- hozzátartozik a tetszés + érzelem
- Kant: A szép az, ami érdek nélkül tetszik
- Tetszés és érdekàvalamennyire igazat ad Kantnak az érdek hedonista és a haszon értelmében
- Tetszésàváltozatosságra és ellentmondásra vágyunk
- Stendhal: A szépség a boldogság ígérete
- boldogság nem alapozhatja meg a művet, mert a boldogság unalmassá válik
- ígéret: van valamiféle elválasztottság
- melankólikus elem van a művészetben (később nem fejti ki)
àművészet: techné (mesterség is egybenàközel állt a két dolog egymáshoz)
- 19. sz.: művészet kivonul a társadalomból: befogadásmód megváltozikàregény felemelkedése: otthon, magányosan
- kezdenek kialakulni a múzeumok: a mű önmagáért van ott
àjelenítés (később látomás) és teremtő indulatàtárgyi pólusa: tárgyiság. Pl. tájképbe formálja
építészet-probléma. Hasznos
àcélja? Szórakoztatás:ól’art pour l’artàjogos követelés a művészettől (Stanley Fish). Didaktikus: itt megtagadja – nem tantétel, de megmarad az arisztotelészi „jó élet” etikája
világ megismerése és önismeret

Tárgyi faktor és a művész személyéből fakadó faktor
- Althusser: lisse de Capital- szembeállítja Hegelt (kifejezünk valami meglevőt) és Marxot – mi termeljük a gondolatvilágot
(Barthes: komoly marxista production (alkotásnak fordítják)
- látomás és indulatànem lehet kontroll
- de Füst Milán költészete objektív
- az indulat önműködően látomást termet – pusztán egy képtest
- tételek
- a hasonlat előbb volt, mint a következtetés = érzéki megragadás előbbrevaló. Pl. gyermek hallucinatív nyelven beszél és nem fogalmi ßnem igaz: a gyerek nagy fogalmakkal, holisztikus megismerés
- érzelmi szint: hallucinatív
- értelmi: fogalmiàelutasítja az absztrakt művészetet, mert a fogalmak művészete bármi érzelem nélkül
- erős antropomorfizál ez az esztétika. Ritmusról beszélàgépek mechanikussága. (Elutasítja) helyette periodicitás
2. lírának sok köze van a zenéhez, ugyanis a zene és a líra is közvetlen ellenpélda: Bach (matematikai alapú zene)
előadás
„absztarkt képzet: fából vaskarika”
- absztrakt képek – kifejezhet valami indulatot, de nincs benne látomás
- naitivitás; vegetatív figyelő, spontán képzelet; életigenlésßcsak a művészről beszél, figyelmen kívül hagyja a befogadót
- indulat ritmikus, a ritmus ismétlésàaz indulat formája
- kérdés: van-e olyan ritmus, ami nem ezt a fajta formaivá kibomlást követi
- Kristeva: van egyfajta szomatikus ritmikus felforgató erő, ami rombol
- Kényszeres (halálösztönhöz kap) – ismétlési kényszer (nem akar változtatni) pl. hogyan rombolja a ritmus a szintaxist, vizualitás hogyan rombolja a szöveget
Pl. „Ötszáz bizony dalolva ment/lágsírba welszi bárd”àaz indulat bontja meg a mondat rendjét
H. Maldiney, Benveniste: rá támaszkodnak
- káoszból önmagából rendeződve valami ritmus alapján alakul ki valami
- Didi-Huberman: a művészet folyamatszerűsége
- túllép a Nyugatos hagyományon
- látomás – Haman, Freud. Tudattalan – a vizualitásra való átlépés
- indulat
- milyen formában jelenik meg
- legközvetlenebbül a zenében és a lírában bontakozik ki
- igazolja a művet: ezáltal válik lírai művé
- indulat létezhet látomás nélkül isàfontosabb
- látomás és indulat – egyesülve van meg a műben
- önmagában is előfordulhat és megérthető
- robbanásszerű dolog: belső, szabálytalan, spontánàjobban közvetítődik, mint az értelem
- hullámszerűen terjed
- gépies vagy automatikus mechanizmus
- 20. sz. eleje – hatalmas gépkultusz (Deschamp, Francis, Picardi)
- indulat és ritmus – valamiféle mechanikusság bennük, de mégsem az
- életteljesség (Dilthey) életösszefüggés
- az életritmus különböző, mint a matematikai absztrakt ritmika (művészet)àpusztán értelmi és szabályos
- ritmus helyett periodicitás – de kevés konkrét példát mond
- valamiféle forma à test (organikusság) (ebben ellenkezik a mai ritmusesztétikától)
- azonosítja az indulatot és a formátàpszichologizál, biologizálà a világot is biologizálja, organikusság fogja össze
- indulat zenei dolog, de nem mindig sikerül , mert „az indulat dadog”ànem építi be művészetelméletébe
- műalkotás – szerves egység, kerekdedség
- az érzéseknek és az indulatoknak egymáshoz kell illenie a versbenànem éppen így van
- rehabilitál egy régi fogalmat – forma és anyag kettőssége: a ritmus és a periódus úgy viszonyul egymáshoz, mint anyag és forma (hármas egység)
- szabad vers esztétikájaàFüst Milán és a kassáki szabad vers miben különböznek egymástól?
- Szabad vers – lenne egy formája, amely nem nélkülözi a ritmikát
- Füst Milán használ hosszabb kolónokatóKassák: mindennek ellene volt „rímes verset nem közlünk”
àszabad vers két fogalma: 1. formátlanság; 2. mindenben új periódustàminden eddiginél kötöttebb költészetàminden indulat egyedi formát kap
káromkodás – van egyfajta lendülete: indulat

Füst Milán költészete

Habok a köd alatt – igazi Füst Milán vers
- megszólalásmódok – szerepeket vesz fel
- sok versét átírja – újra és újra átírja
- ’60-as évek utáni esztétikában azt nézik meg, hogy a megszólaló mennyire megbízhatóàa kijelentései mennyire mondanak ellent
- lényegtelen dolgokba kapaszkodik bele: „metaforák”ànem vagyunk biztosak valamiben vagy reflektálatlanul átveszünk valamit pl. A nő az úr a házbanàelismerem a pozícióját, de alantasabb helyre helyezem el
- elkötelezett művészetek - - attól még nem igazibb
- attól, hogy értékeket közvetít – attól még nem biztos, hogy rosszabb
- apró jelentéktelenségek – érzéki dolgokkal bizonyítaniàa tanúk elhitetni akarnak valamit
- egyszinten említve az érzéki tapasztalat és a víz (vadállatként)àszavahihetőség
- csekély részletek
- Mely valószínűen tud hatni némely vallomás – mint tanúvallomás
Feleségem története
- behozza a perzsa-arab kultúrkört (Hábi Szádi c. regény)àhogyan ábrázolják az arab kultúrkört

Kassák Lajos (1887-1967)

- Érsekújvárról induló proletárfiú, vasmunkás és közben munkásmozgalmi témájú verseket ír, Csizmadia Sándor modorában, Petőfitől tanult verseléssel
- Gyalog nekivág a világnak, nyomorog, alkalmi munkákból él
- Találkozik a modern költészet avantgardista formáival, futurizmussal, expresszionizmussal, szimultanizmussal, megismeri Walt Whitman szabad verseit
- Megismeri a modern festészetet: kubizmus, konstruktivizmust, bontakozó absztrakt festészetet. Párizsból hazatoloncolják
- 1912-ben a Renaissance c. folyóiratban jelentek meg először dübörgő szabadversei
- a hazai irodalom baloldali fókusza lesz, forradalmi hangvételű, modernista költészet kristályosodik köré
- 1915-ben első verseskönyve + megalapítja a ’Tett’ c. folyóiratot. Itt szerveződik a magyar forradalmi költészet, a képzőművészet, nyomdaművészet. Forradalmi hangja és harcos antimilitarizmusa miatt betiltják, ’Ma’ címen óvatosabban folytatja: magyar avantgardizmus egésze.
Sajátos ritmikájú, széles hullámzású, dübörgő szabad verseket ír; az embereket meghökkentette futurizmusból és expresszionizmusból összeszőtt, egészen egyéni stílus, szokatlan szókötés, gondolattársításàgúnyolják, parodizálják, de lelkesednek is érte. Munkásság nevében beszél, nagy kollektivitást fejezi ki. 1Mesteremberek’: magyar proletárköltészet legszebb hitvallása.
- 1919-ben ott van a forradalom közepén. Tanácsköztársaság kormányában helyettes népbiztos. - Művészi kérdésekben szembehelyezkedik Kun Bélával, anarchista különvéleménye képtelenné teszi a pártfegyelemreàBécsbe emigrál, szociáldemokratáktól balra áll, kommunistáktól jobbra.
- 1926-ban hazatér, az irodalomban ő a forradalom, bal felől bírálja a Nyugatot, főleg Babits kultúrpolitikáját
- népszerűsödik, regényei naturalisták, belülről mutatják meg a proletariátus életét
Egy ember élete – önéletrajzi regény
- Kossuth-díjat kap

Tverdota György: A nyugat és az avantgarde között

- József Attila gondolkodásában és alkotói gyakorlatában 1923 végén, 1924 elején nagy jelentőségű változás ment végbe: nyugatos-avantgárd fordulat. Krízis jelleggel végbement átalakulás, eltávolodott a Nyugattól, közeledett az avantgárdhoz, de nem érte el teljesen, mert a kollektív történelmi folyamatokat saját egyéni fejlődésének mozzanataivá fokozta le. Nyugatos-avantgárd fordulata: szubjektum és szubsztancia, költői egyéniség és hagyomány találkozásának és egymást áthatásának folyamata.
- „hazai avantgárd” vagy „budapesti avantgárd” (nyugatos-avantgárd-eklekticizmus): azok a fiatal költők, akikre József Attilához hasonlóan a Nyugat és az avantgárd közötti megkezdett és félbehagyott fordulat jellemző. József Attila kapcsolatban állt velük (barátság, viták, tanult tőlük).
- „nyugatos-avangárd eklekticizmus: részben a nyugatos, részben az avantgárd modernségből táplálkoztak, és mindkettővel szemben kritikusan léptek fel.
- Nyugattal szembeni magatartás, l’art pour l’art fejére olvasott bűnlajstrom:
Betegség szinonímái
Erkölcsi romlottság, léhaság szinonímái
Kapitalizmus kiszolgálása
Individualizmussal való összekapcsolódás
Formalizmus szinonímái
- közvetlenül is megfogalmazódott szembenállásuk a Nyugattal. Alapja: nyugatos irodalom és l’art pour l’art azonosítása
- élesen ítélték el közvetlen nyugatos riválisaikat
- eklekticizmus és aktivizmus Nyugat-értékelésének közös sajátosságai abból erednek, hogy a budapesti modernek minősítéseik és érvkészletük számos mozzanatát a Mából és a Tettből merítették. Az eklekticizmus adott formájának előfeltétele az avantgárd iskolázottsága. A hazai modernek egy része 1920-ig hosszabb-rövidebb időn át Kassák köréhez tartozott. Előfordult, hogy az avantgárd bizonyos tartalmait saját törekvéseik előzményeiül ismerték el
- a Nyugat-értelmezést és értékelést a világháború időszakára, és a ’20-as évek elejére korlátlanul érvényesítettékàNyugat-képük időszerűtlennek, elavultnak bizonyult. Az eklektikusok nem vették tudomásul a módosított nyugatos pozícióban az eredeti „l’art pour l’art, impresszionista” tájékozódáshoz képest az avantgárd irányában vagy azzal párhuzamosan végbement elmozdulást. A módosított nyugatos álláspont két tendenciája: nyugatos önkritika; nyugatos avantgard-kritika
- nyugatos önkritika egyik kezdeményezője Szabó Dezső: individualizmus, impresszionizmus, l’art pour l’art következetes bírálata. Korát két monumentális kor közötti átmenetnek tekintette: középkor keresztény művészete már felbomlott, egy új vallásos-szociális-kollektív művészet még nem alakult ki. Sémájában a századforduló irodalma jelentette a végső bomlás stádiumát. Nyugat addigi teljesítménye: „az abszolút énné betegült ember” költészete, „mikroszkóp-titkok okkultizmusa”. A jó alternatívát a francia és olasz izmusokban vélte felfedezni, de ezeket is kritikával szemléli, iróniával illeti. A l’art pour l’art-tal szembeállított alternatívát „szociális” művészetnek nevezte.
- Szabó Dezső futurizmus tanulmánya az eklektikus álláspont meghatározására is alkalmas volt. Kétélű kritikáját vették át: nyugatos szellem és modern iskolák egyidejű bírálata.
- Nyugatos avantgárd bírálat tendenciája: Babits. Bírálta a futurizmust, felemelte szavát a Tett fiataljai ellen. Babits a kötött forma használatának jogosultságát sosem tagadta, vállalta a formalizmus vádját. Fenntartotta a hagyományok tiszteletét, a költői iskolázottság megbecsülését, vállalva az akadémizmus vádját. A nyugatos folytonosság megőrzése az öntudat szintjén is jelentkezett. Babits az avantgard törekvéseket a nyugatos irodalom színárnyalataként fogadta el. Nyugtalanság völgye c. kötet: az egymással szemben ható, és egymást átható tendenciák terméke.
- Kassák 1919 utáni pályáját így értékelték: meddő, művészietlen kísérletek, eltévelyedések. Szertelen, asszociációs pályájukon alig követhető képcsoportok
- Előfordulnak egymás lapjaiban vendégszereplések, de egyik álláspont sem mond le közben a saját oldaláról, „az eklekticizmus két párhuzamosan fejlődő változata az avantgard-kritika közös platformján csupán elegyedett egymással”.
- A nyugatos álláspont és a budapesti modernek az avantgard megítélésében elhajlottak egymástól. A Nyugat Kassákék működésének első éveiben alakította ki álláspontját, a Magyar Írás a bécsi emigráció magyar avantgard törekvéseit és az újabb áramlatokat bírálta.
- Az eklektikusok megszüntették a nyugatos-avantgard alternatívát, álalternatívának minősítve azt. - Egyenlőségjelet tettek a l’art pour l’art és a modern irányzatok közé. Laziczius Gyula tanulmánya az aktivizmus és a Nyugat költészete közötti folytonosságot bizonyította.
- Fő ellenségnek az impresszionizmust tartották
- Az alternatíva egyik oldalán az új vallásos, etikus, dogmamentes, szuggesztív, kollektív, a másikon a formalista, L’art pour l’art, hitetlen művészet állt.
- Az eklektikus fiatalok a programjuk megvalósulását szintetikus művészetnek nevezték. Szintetikus művészet: iskoláktól, izmusoktól független, mindent magába ölelő.