A Biblia szerepe 

A Biblia a világ egyik legelterjedtebb könyve. Az emberiség történetének ugyanakkor olyan több ezer éves kultúrtörténeti és irodalmi dokumentuma, amely keletkezésétől kezdve napjainkig érezteti hatását. Hatott a társadalomra, befolyásolta a gondolkodást, politikai, hatalmi harcok igazolásául szolgált, inspirálta az irodalmat és a művészetet. Ismerete hozzátartozik az általános műveltséghez.

A Biblia műfaja és nyelvezete 

A Biblia mindenféle irodalmi műfaj kezdeti formáira mintát nyújt (elbeszélés, példázat, himnusz, jövendölés stb...). Jelképes nyelve a költői kifejezés nyelvével rokon, témáiban emberi alaphelyzetek, élmények fejeződnek ki.

A Biblia két része:

  • A korábbi Ószövetség
  • Újszövetség

Ószövetség:

Az óhéber irodalom foglalata, műfajuk, keletkezésük, nyelvük tekintetében egymástól eltérő irodalmi művek gyűjteménye. Kb. 1000 év irodalmát tartalmazza, nyelve nagyrészt héber, ill. arámi. Az ókori keleti irodalmak fejlődése során a múlt irodalmi emlékeinek tudós vizsgálata, válogatása, a végleges szövegek kialakítása indult el, ezt nevezzük kanonizálásnak. Az irodalmi emlékek megmentése is vezette a tudós papokat, így kerülhettek a kánonba világi könyvek, (pl. Eszter könyve), közmondások, erkölcsi-filozófiai költemények, (pl. Jób könyve), szerelmi-lakodalmi költészet, (Énekek éneke).

Teremtés könyve:

Az első könyv az úgynevezett "mózesi könyvek" közül. Latin neve Genesis. A világ teremtését, az emberiség őstörténetét mondja el.

  • Az első történet szerint Isten a semmiből, 6 nap alatt teremtette meg a világot, a teremtés csúcspontja az ember.
  • A második teremtéstörténetben a föld porából formálja Isten az embert.

Ádám és Éva történetében megtalálható a bűnbeesés ősi motívuma. Az Éden elvesztésével szakad rá az emberiségre az élet minden nyomorúsága.

Ádám és Éva első gyermekeinek, Káinnak és Ábelnek a története, Káin alakja a későbbi  évszázadok, évezredek köztudatában a gonoszság, emberellenesség, kegyetlenség jelképe lett, Ábelé a szelídségé, kiszolgáltatottságé.

A teremtés könyve az első 11 fejezet után áttér egy család történetének elbeszélésére. Legszebb, szinte önálló kisregény József története. Az elbeszélt eseményekből az az erkölcsi tanulság is kiolvasható, hogy csak az képes nagy tettekre, aki maga is megjárta a szenvedéseket.

A kis próféták gyűjteményébe tartozik a Jónás könyve mely tulajdonképpen elbeszélés. Egy engedetlen próféta némileg mulatságos történetét meséli el. E bibliai elbeszélés legnevezetesebb magyar feldolgozása Babits Mihály: Jónás könyve című elbeszélő költeménye.

Zsoltárok könyve:

Különböző korokban keletkezett liturgikus énekek-verses szövegek. (himnusz, könyörgés, panasz, ima). A 23. zsoltárban a „képes beszédet” tanulmányozhatjuk. 

Újszövetség:

Az Ókeresztény irodalom legfontosabb alkotásait foglalja magában.  A kanonizált könyvek a Kr. utáni I. század végére nyerhették el mai formájukat. Nyelve görög.

Az első részt 4 evangélium alkotja. Máté, Márk, Lukács evangéliumában Jézus születésének, tanításainak, emberként vállalt kínhalálának elbeszélésekor ugyanazt a hagyomány anyagot használják fel. A negyedik, János evangélium azonban eltér, Jézusról, mint Istenről beszél, aki bár emberi testet öltött, de isteni lényét szüntelenül kimutatja.

Az Újszövetség hatása az európai művelődésre szinte felmérhetetlen. A kereszténység két évezredes történelmében megszámlálhatatlan mennyiségű irodalmi-képzőművészeti-zenei alkotás merítette témáját elsősorban az evangéliumi eseményekből. Leggyakrabban Jézus születését, halálát dolgozták fel.

Bibliai témák a magyar irodalomban

A Mózes könyvéből ismert teremtéstörténet és az emberpár bűnbeesése jelenik meg legelső ránk maradt összefüggő nyelvemlékünkben, a Halotti beszédben (1200). A középkori pap a tiltott fa gyümölcsének leszakításával indokolja a halál kikerülhetetlenségét. Ez a téma jelenik meg Madách Imre (1823-1864) Az Ember tragédiájában. Berzsenyi Dániel (1776-1836) Fohászkodás című himnikus ódájában dicsőíti a teremtő Istent.

A bibliai bűnbeesés szolgál kiindulópontjául Ady Endre (1877-1919) Ádám, hol vagy? Című versében:

"Oszlik lelkemnek barna gyásza:
Nagy, fehér fényben jön az Isten,
Hogy ellenségeim leigázza..."

Káin és Ábel történetét Kosztolányi Dezső (1885-1936) novellája: "Káin" helyezi megdöbbentően új megvilágításba. Az Énekek éneke éled újjá Babits Mihály - Énekek éneke című költeményében, melyben az eredeti ének finom erotikájú képei újszerű jelentőséget kapnak.

A zsoltárok könyvének volt talán a legerősebb kisugárzása az elmúlt évezredekre. Kiemelkedő remekmű Dzsida Jenő (1907-1938) - Psalmus Hungaricus című 6 részes költemény, amelyben a magyarság tragikus sorsát mondja el, biblikus átkok kíséretében.

Az Újszövetség könyvei közül az evangélium történetei térnek vissza a leggyakrabban. Az Ómagyar Mária siralomban (1300 körül) Szűz Mária, Jézus anyja siratja el keresztre feszített egyetlen fiát. A Jelenések könyvének elemei is több irodalmi műben fedezhetők fel, pl. Petőfi Sándor (1823-1849) az Ítélet című verse a próféták által ígért utolsó ítéletet s az elkövetkező „ örök üdvösséget ” a nép végső diadalával azonosítja. Karácsony boldog ünnepét állítja a középpontba Jókai Mór (1825-1904) - Melyiket a kilenc közül? Című novellája. A karácsonyi ünnepek körül alakultak ki a népköltészetben az ún. Bethlehemes játékok, melyek dramatizálva jelenítik meg a kis Jézus születését, a pásztorok köszöntését, s a háromkirályok hódolatát.

A Biblia két önálló részét, az Ó- és Újszövetséget Hieronymus kapcsolta össze egyetlen gyűjteménnyé nevezetes latin nyelvű fordításában, a Vugatában. A Bibliát eddig több száz nyelvre fordították le. Utóélete, hatása a művészetekre szinte felmérhetetlen, ma is jelképként, hasonmásként, érvként, hivatkozási alapként számos története tovább él.