Magyarország életében a 16. század zűrös, válságos időszak ( levert parasztfelkelés, az ország 3 részre szakadása, török, német árulások ). Ennek ellenére jelentős irodalom bontakozik ki, főleg Mátyás udvarában, a humanizmus középpontjában. Új, vallásos keretben jelenik meg a vallásos irodalom, amelynek egyetlen alapja a Biblia. Ezért születik sok Biblia-fordítás; a legjelentősebb: Károlyi biblia ( 1590 ), Vizsolyban, Hess András nyomtatta. Kialakulnak a hitvitázó drámák ( disputa ), példázatos tanítómesék születnek ( Heltai Gáspár: Száz fabula ). Egymás után jelennek meg prédikáció gyűjtemények, jeremidák. Erőteljesen virágzik a világi irodalom is: históriás énekek ( Tinódi Lantos Sebestyén ), néphistóriák ( Gergei Albert: Árgílus királyfi története – ez a Csongor és tünde forrása ), és verses elbeszélések ( Ilosvai Selymes Péter: Toldi – Arany János Toldijának forrása). Ehhez az időhöz kapcsolódnak a drámairodalom kezdetei is ( Bornemissza Péter: Electra – nem csak lefordította, hanem magyarosította is ).

Mégis legjelentősebb reneszánsz költőnk Balassi Bálint, akinek egész élete, és különösen életműve magán viseli a reneszánsz jellemzőit.

Balassi Bálint 

Élete

1554-ben Zólyom várában született. Bornemissza Péter neveli. 1569-ben apját, Balassi Jánost összeesküvés vádjával le akarják tartóztatni, de Lengyelországba szöknek ez elöl. 1575-ben részt vesz az apa a bécsi udvar által támogatott Bekes Gáspár seregében, az erdélyiek elleni harcban; vereséget szenvednek. Báthori István erdélyi fejedelem fogságába kerülnek a fiatal Balassi is. Itt ismerkedik meg és hat rá először a reneszánsz udvar. Hazatérésekor otthon pörösködés várja: rokonai folyamatosan fosztják ki vagyonából.

1578-ban ismerkedik meg Ungnád Kristófné Losonczy Annával, aki hányatott életének egyik legnagyobb örömét adja ( 1582-ig ). A másik öröme: 1579-ben az egri végvári katonák életét éli. 1584: hogy vagyonából valamennyit megőrizzen, elveszi unokatestvérét. Dobó Krisztinát, sőt elfoglalja a sárospataki várat. És bár áttér a katolikus hitre is házassága érdekében, így is érvénytelenítik azt. Ebben az időszakban özvegyül meg Losonczy, azonban utána nem fogadja vissza Balassit, máshoz megy. 1589-ben ezért Lengyelországba megy, és Wesselényi Ferencnél vendégeskedik. Bele is szeret feleségébe, Szárkándy Annába. Verseiben Célia néven emlegeti. 1593-ben visszatér Magyarországra. Esztergom alatt részt vesz a török elleni harcban. Rá egy évre itt hal meg 1594-ben.

Életét kortársa, Istvánffy Miklós törtenitíró ( 1538 – 1615 ) örökítette meg. Élete is tehát a reneszánsz embert mutatja. Neveltetésétől kezdve már korán vállalkozik egy vallásos mű lefordítására, mégpedig olyan témájúra, amely a lelket vigasztalja. Címe: Beteg lelkeknek való füves kertecske. Ez egy német protestáns szerző elmélkedése.

Báthori fogságában közvetlenül is hat rá a reneszánsz. További életét ez fogja meghatározni, amelyre két esemény gyakorol igen nagy hatást: az egyik a katonaélet, a másik a szerelem: ez a szerelmi érzés tipikusan reneszánsz, nem pedig elvonatkoztatott, plátói érzés. Ez a két esemény lesz költészetének ihletője, amely a humanista vallásosságával egészül ki. Balassi jelentőségét bizonyítja, hogy ő volt az első magyarul író reneszánsz költőnk; 9 nyelven értett. De ha csak életművét tekintjük is, kortársai fölé emelkedik lírájával, újszerű, humanista témáival. Az ő nevéhez fűződik egy olasz dráma lefordítása is, amelynek címe: Szép magyar komédia ( ez is magyarosított cím ).

Költészetének megközelítéséről különböző feltevések alakultak ki. Verseit lehetne az időrendi sorrend szerint csoportosítani, azonban ez bizonytalan. A másik a tematikus felosztás lenne. Ez azonban külsődleges, elhomályosítja az életmű egységét, megszerkesztettségét. A legfontosabb megközelítést Gerezdi Robán irodalmár adta, aki versciklusokra osztotta fel Balassi életművét. Ennek alapjául Balassi költészetét veszi, amely a reneszánsz kor szellemét idézi.

Az maga kezével írt könyvébűl – ez az első megszerkesztett versgyűjtemény. Jellemzői: versei még dallammal együtt keletkeztek. 66 versből áll, ami eleve mutatja, hogy nála is nagy szerepet játszott a számmisztika, illetve a sorrenddel együtt a vázát adja a kötetnek. 33 vers a költő házassága előtt keletkezett. Bocsásd, meg Úr Isten c. verssel záródik. A másik 33 vers házassága után keletkezett, zömét a szerelmes versek teszik ki ( Anna, Júlia, Célia ). Ezek elé tervezett még 33 istenes verset, de nem készült el. Az első közülük 99 soros lett volna, ez 3 himnuszt foglalt volna magában. A kötetterven való munkálkodáskor 33 éves volt Balassi. A versszak is tudatos: 3-szor 3 egységre osztható, amelyek 6, 6, 7 szótagos sorokból állnak. Rímképlete: AAB, CCB, DDB.

Janus Pannonius  (1434 -1472)

Petőfiig az első magyar költő, akit ismert és elismert Európa. Neve költői név, a humanisták szokásának megfelelően felvett latin név. Eredeti neve Csezmicei János. Születési helye bizonytalan. Nagybátyja, Vitéz János nagyváradi püspök Itáliában neveltette, csaknem nyolc évig a híres ferrarai humanista iskolában tanult. 15 – 16 éves korában költővé érett, s hírnevet szerzett Itáliában. Ezek után négy évig Padovában egyházjogot tanult, s megszerezte a doktori címét.

Itáliában klasszikus latin nyelven írt verseket:_ csipkelődő, erotikus epigrammákat.

Kipróbálta költői erejét nagyobb terjedelmű dicsőítő költeményekben is.

1495 - től pécsi püspök, feudális nagyúr. Itthon mégsem érezte jól magát: szellemi hontalanság gyötörte, visszavágyott Itáliába. Társtalanságának többször is hangot adott. A régi barátok, a pezsgő ferrarai és padovai után vágyakozva írt.

1465 - ben még egyszer eljuthatott szeretett Itáliájába. A pápához küldte a király követként, de itt elkövetett politikai hibája miatt pályája megtorpant, kegyvesztett lett. Mellőzöttségét nehezen viselte el, s belső válságát súlyosbodó betegsége is mélyítette. Később a költő a nagy adóterhek miatt a király ellen fordult, s ezért menekülnie kellett. Horvátországban érte utol a halál.

Munkássága

Janus Pannonius latinul írta verseit. Ebben az időben még nem volt erős, fejlett városi polgárság, a humanista világnézet csak egy maroknyi értelmiségi, főleg tudós főpapi csoporthoz juthatott el, s ezek tagjai kiválóan tudtak latinul.

1451 elején vakációból tért haza, s szabadsága egy részét nagyváradon töltötte. Ez a vers az első magyar földön született remekmű. Témáját valódi élmény ihlette, éppen ezért kevésbé terhelik mitológiai utalások: újszerű, könnyed és természetes. A búcsúzás összetett érzését szólaltatja meg. Visszatartó kedves emlékek és jövőbeli reményteli tervek, lehetőségek megvalósulása. Kettős hangulat jellemző a műre. A felépítést az ellentétek szembeállítása határozza meg. Az első három vsz. felvillantja a jövőben lebegő utazás színhelyét, az ezután következő négy strófa a jelen helyzetet mutatja: Nagyvárad marasztaló emlékei, a búcsúzás szívszorító érzései. A jövő, a jelen, a múlt időszakai keresztezik egymást a gyors, pattogó ütemű költeményben.

Az első versszakban a zord viszonyok a költő szorongását, félelmét érzékelteti, de ezekkel szemben ott áll a meghívás parancsa, s megszólal a refrén sürgetése is. A második, harmadik versszakban feloldódik az utazástól félő költő hangulata, s a tél inkább, mint az utazás elindító oka van jelen. A feloldódást egymással ellentétes motívumok bizonyítják: folyó, ingovány- megdermedt habok, csónak – repülő szán, nyár – tél . A korábbi félelmet vidámság, reménykedés váltja fel, s a refrén csak erősíti ezt az érzést. Most amikor a bátorság a költőben a jelen van, ekkor szólalnak meg a város múlt, visszahúzó emlékei.

( Várad környéki gyógyforrások, humanista könyvtárak… )

Ezekben a versszakokban a refrén szemben áll a visszahúzódó költő lelki állapotával. A múlt örömei, s a jövő reményei között felerősödik a jelen szomorúsága, borongóssága.

Végső elhatározásában Szent László segítségét kéri az útra, ez az ima visszakapcsol a vers kezdő soraihoz, s ezzel keretes szerkezetet alakít ki.

A vers kifejezi a humanista ember értékrendjét.