Kötetek

’22 Szépség koldusa
’25 Nem én kiáltok
’29 Nincsen apám se anyám
’31 Döntsd a tőkét
’32 Külvárosi éj
34 Medvetánc
- korai versek:
- bizakodás, naív harci vágyófennálló társadalmi viszonyok
- hatalmas verstermés
- igazi hangját ’27-ben találja meg
- hatások: 1. avantgárd, Bécs – Hatvany Lajos, 2. nyugatosok (Juhász Gyula hatása – zsánerképek; Ady; Tóth Árpád – drámai hatás; Kosztolányi, 3. népiesség + finnugor stúdiumai
népiesség: Erdélyi József: Ibolyalevél c. kötet (19. sz. második fele . Petőfi-mánia – még abban a korszakban is jelen van: nosztalgikus egyszerű sablonalakok); nóta-szövegek; szociális lázadás hatja át verseit
- Bartók Béla – (népiesség és avantgárd nem antagonisztikus: György Mátyásàfuturista költészet népies elemekkel)àzenekoncepciója: népzenében valami ősit látà expresszionista zenéhez kötődhet
József Attila költészetében is megjelenik ez a kétség (pl. hangköltészet: avantgárd műfaj – ősi népi nyelv)
- Kassák: nem teljesen fedik egymást – József Attila franciás műveltsége mássá tette.
magyar avantgárd belső feszültsége: a francia avantgárd irányzatai (Illyés…)óKassák avantgárdja (nem tudni mit csinál)àErőének
- ír egy kritikát Kassákról

- volt kinn Bécsben egy évet – épp ott volt Kassák (ott szerveződik a köre)
- sokat köszönhet Kassáknak
- megírja a Kassák-bírálatot. Előveszi Kassák 70 versét, A virágnak agyara van a felhőnek zöld kecskeszakálla; kimutatja, hogy semmi értelme nincs (Kassák végleg megőrült) – recepció
Kassák kijavítja a sort „A virágnak árnyéka van a felhőnek aranyból koronája
Újabb interpretáció: a 2. sor nem jelent semmit, még az első csak igen
2. verzió – Kassák verseivel nem megfeleltethetőàerőltetett javítás
Erőének
Proletárok! – nyilvánvaló Kassák hatás (Kassák: népgyűlés)
Motívumok: beojtás; beinjekciózás képzete (korai aktivista Kassák )
- benne van mindaz, ami az aktivista Kassákot jellemzi, de hiányzik csak az aktivista versképlet (szembesítő múlt – jövő)
- tornyozó akarat, kovácsolás – az embert öntik mint az észt
- a T/1 személy hiányzik
- kozmikusság – állandó megszemélyesítések (de tulajdonképp milyen poétikai alakzatok – csak igei metaforák); „tüzek pacsmagolják a Naphoz az eget”; „Éj hatalmas bút öklözött ki az utakra
belőlem (bennem) belém – testrészekhez kötődik (az ember szétszedhető – nem organikus test kultusza – montázs)
- József Attila c. vers (néha jó lenne jegyet venni és elutazni önmagunkhoz)
- Kassákàaktivizmusa finomodik, csendesül, kétségbeesik, hogy művészeti paradigmája nem megvalósíthatóàelindul a bukolikus, magányos költészet irányába
Érik a fény
- motívumok: csurgás, kovácsolás, öntés (később klasszicizálódnak)
- test felszínként ábrázolják (márvány)ópír, vér, szemcsillogás a testábrázoláson
- csurgás – lélek, test formátlanítása; az új forma ígérete lélek materializálódása
- a nyelv sem a belső kifejeződése; megelőz minket; mi élünk benne ànyelvi megelőzöttség; „források fakadnak ujjainból”; „a hólé becsurog a szívünkbe
Az Anyám

àszürrealista hatás
nagyváros versek: környezet – érzések materiális szinten való jelenléte
A bőr alatt halovány árnyék (1927. január)
- Appolinaire – poéma conversation ßJózsef Attila Néha szigetek
- a szöveg kötöttsége lazulàdepolizált nyelv
- hosszú sorokban felsorolásàszöveg megbonthatatlan
- köznyelviségre való apellálás; bőr alatt halovány árnyék: hogyan látszik és rejtezik el valami; átlátszó oroszlán – önfelszámoló kép
- hogyan játssza el ugyanezt a szerkezetet a köznyelviség – értelmetlen feszengés
- megszólítalak! – a másikhoz való beszéd kényszere hajtja; „néma négerek sakkoznak régen elcsendesült szavaidért”; a némaság a szót nem használhatja, mégis meg akarja szerezni; sakk-fehér – fekete; sakkozók (játékosok + Bábuk: némák)
Néha szigetek
- gépek antropomorf; emberek materializáltsága – egyenrangúság; „Lassan így fordul tovább a világ”
Nem én kiáltok
expresszionista jellegű
kassákos, szabad képzettársítások, szabadversek
lázongás + testvériség hirdetésének hangjai
- Nem én kiáltok
- feltartóztathatatlan változás
- félelem + várakozás egyszerre
- apokaliptikus képek, kozmikus világszemlélet
- világban való feloldódás vágya
Nincsen apám, se anyám
bécsi párizsi + hazatérte utáni versek
groteszk hang, kamaszos szépség utáni vágy
Tiszta szívvel
- lázadó erkölcsi tisztaságát mutatja; lázadás + szeretetvágy
- visszatérés (Ignotus) formailagàkötöttebb – későmodern (klasszicizálódás)
- sok irányba köthető:
- népiesség (Erdélyi J. hatása); nyugatos: Ady – Szeretném ha szeretnének; Babits – Cigánydal
- kortárs recepció: Kakuk Marci . hetykeség (ironikus, játékos)
Szabolcsi: Villon hatása – hangnem, strófaszerkezet (ajánlás a végén)
- itt indul el a József Attila énnek: csavargó, kívülálló
- lázadó hang – a politikai költészetben hat (gyakran ott hat kevésbé)àpl. szerelmes versek: Nagyon fáj (nyelvnek teremtő erőt tulajdonít a felkiáltással: mozgósíthatóak a dolgok – hibáztassák a nőt)

Ars poetica
- önmegszólítás. Költő vagyok – mit érdekelne engem a költészet maga? Nem volna szép, ha égre kelne az égi folyó csillaga
- híd szerkezet
- történelmi időből való kilépés – rácsodálkozás a világra
E/2àE/1 beszédmódváltásàműfaji sértés: transzcendentálódik
- hasznosság és önmegszólító versek pozíciók kettőssége
- horizontösszeolvadás: valóság faggatása, rácsodálkozás a valóságra: adathalmaz (Heideggert) akar ráolvasni
- leíró versekànagy tanulság
- táji történésàvégén: nagy allegória
- autentikusság: rácsodálkozás a létezésre; aljas-felettes kettőssége; 2. versszak: való világ habzó éjjel a tetejénómesék egysége – értelem hatalma, tett
- változás lényege. Személyes jellege van a megszólításnak; visszalépés az én-pozícióba: személytelen leszàtörvény (ez van); de sokszor szembeállítja magát;elkötelezettség
- dialogikus poétika
Stoll Béla: nyitó versszak + záró szakaszok hiányoznak
Kabdebó szerint el is lehetne hagyni az első versszakot
Hetyke hang . férfivá érettség
Utolsó 4 versszak: befogadás – költői tudat helyzete a túllépés
Vas István: konkrét hely – idő – cselekményónem illik Kabdebó koncepciójába
Ellenségesßtáborokba gyűlt bitangok – fasiszták; testvéri tankok – kommunisták
Táboràmindkettő az ő verseit írja
- modern esztétikák a világtól való különbségre épülnek (dialektikus, tükrözés, antagonisztikus)

- Klárisok – 1928
- Vágó Márta szerelem idején; groteszk képekben a szerelem ellentmondásai
- szóhangulatok egymásba oldása
- játékosságból adódó jó verselés
- sérülések ostorozása
- Medáliák – ciklus
- miniatűr költészet
- mesék, mítoszok világa, lélek mélységei
- én-világ viszonya a központi motívumàóriássá növeszti ; életérzés bizonytalanságát fejezi ki
- 23 strófa ~23 év
- 1. rész: öntudatra ébredés, boldog önfeledtség, világtól való elidegenedés drámája
- nyomor, társadalmi rossz – 7, 9, 12; útkeresés – 4; bizakodás – 4; forradalom, kiszolgáltatottság, önvizsgálat
- gyermekkori játékok emlékképei sejlenek át
- meseszerű világ múlik itt groteszkké
Döntsd a tőkét!
- proletár-forradalomnak elkötelezett. Pl. Favágó, Nyár, Szocialisták
- ’30-as évek – érdeklődik a freudizmus iránt; ideologikus versek
- ’32-től kiteljesedik. Szerves egységben a leírás + gondolatiság. Táj: metaforikus – belső + külső- konkrét eluralkodik: alkony, este, tél, fagy, hideg

Tájköltészete

- nem festői módon szemlél, azonosul vele belülről, a táj motívumaival beszéli el a társadalom problémáitàtársadalmi tartalom
Holt vidék
- téli, csendes, üres, mozgások nélküli
- fagy – kiköti lovát
- ittlakó emberekàszegénység, nyomor
- akkusztikai hatások
- reménytelenség, determináltak, negatív sors
Külvárosi éj
- város
- munkáskörnyezet – legsivárabb övezet
- magáénak tudhatja
- konyhábólàkülváros, kocsma – éj : táguló perspektíva
- konyha: nedvesség már a konyhában – penész formájában
- mozgás – inkább még a képzelet
- városnál - olajos rongyok a felhők; sötétség – tömör, statikus
- fény – holdsugár
- város pereme: nedvesség, homály, emberek előbukkannak: rendőr, munkás, napszámos, elvont társadalmi kép
- ódai befejezés; látványtól a látomásig
Téli éjszaka
- deduktív, rendteremtés
- Légy fegyelmezett! – figyelmeztetés, parancs, ön vagy fölszólítás
- Külső – belső világ
- Egyén – természet – társadalom: rendszere
- Természeti: ebből falu, majd város
- Természet: jeges, hangtalan, embertelen téli éj
- Társadalom: reménytelenség, tehetetlenség, magány; személyes alapélmény
- Visszatérő elemek: bokron csüngő ezüstrongyàzörgő kabát; hegyes cserjeág – elején; harcolàszúró fegyver; mosoly ölelés helyettàsóhaj. Emberi tartalommal a külvilág képei
- Földmíves-mítikus ~ légből ballagna haza; kozmikussá válik, a téli éj: kék, vas, szív
mérem a téli éjszakát” – mérnök – már nem alkot, nem varázsol, uralja az éjszakát, elme győz – rendet teremt
A város peremén
- idő: alkony
- konkrét kép: „lelkünkre így ül ez a kor”
- a konszonencia a disszonancia megérése
Halász Gábor:
- táj- önkifejezési forma
- történelmi, társadalmi helyzet metaforájává válik
- sorsközösség, érzelmi alapon, de a forma fegyelmezett elme műve
- kettős eszmélés: odakint – idebenn
- szintézises versek: induktív megközelítésà konkrétà általános, látványàlátomás
Évszakok szerint
Tavasz: Március, Flóra-versek; Nyár: Nyár, Perc, Nyári délután, Harmatocska; ősz: Sziklás erdő alatt, Sárga füvek, Kirakják a fát, őszi alkonyat; Tél: Téli éjszaka, Holt vidék, Fagy, Tél, Zúzmara
Reménytelenül
- természeti kép – lelki állapot rossz; kép~lélek tájaàkiúttalanság
- próbál szembenézni önámítás nélkül
- magány, egyedül vagyok – kis együttérzésàkozmosz, csillagok

Szerelmi költészete

Nőképe
- menedéket keresànem talál
- kegyetlenül szeret
- teljes kisajátítás vágya
- gyermeki ragaszkodás
- legendát teremt – mama, misztikus – hétköznapi
- profán – szent
- űr érzése
Mama-versek: Mama, Kései sirató, Ajtót nyitok
Az a szép régi asszony
- csak szemlélni szeretné, nem birtokolni
- Kosztolányi hatás: A búcsút intő fák – őszi reggeli
Elmúlás – őszi szél
- Lassan indul a vers, majd az asszony hirtelen felállàváratlan halál
- Elvont, megfoghatatlan alak, stilizált
- Hárman sétálnak – vágyott Család PC szimbolikus tér: kert
- Végig fegyelmezett
Gyermekké tettél (1936)
- gyermek-motívum átalakul
- gyermek: kegyetlen (verés miatt), szertethiányóvégén: humánum képviselője volt
- tehetetlen állapot: szorongás, fájdalom
Nagyon fáj
- címadó vers
- kéri a külvilág összekötő kapcsolat
- segélykiáltás
Flóra-versek: Tavasz, Újjászületés
- kétes létbe bizonyosság
- fegyelmezett forma
- bibliai motívumok
- megóvja őt a haláltól, a személy szétesésétől
Óda : 6 rész
- csend, szél, nevetés
- vízesés – zeng, sikolt
- csend – némaság
- susogják – nyüzsgés
- dadog – némul, kiált, csattog
- vonat, csendes, csobog
- lírai én: megtisztulás vágya ~ beteljesedő szerelem
- erre nem talál szavakat – csak a szigorú dolgokról lehet beszélni: „itt a lét dadog”
- A csend: alaphelyzet, költői teremtéshez kell, az emlékezés helyzete
- idilli, lírai helyzet
- szenvedélyes vallomás, bentről ki
- teljes, egyszerű hasonlat, ambivalens érzés, tér-idő tágulás
- költői anatómia, anyag és lélek kapcsolata
- eszmélés, lét-nemlét viszonya, hallgatás-kimondás határai, visszatér a kezdőkép tájához, harmónia nincs
- család, mint vágy, intim szféra, szeretné helyrebillenteni az egyensúlyt
Eszmélet ’33-34
- Öntudat segítségével keresi a világ rendjét – van-e értelme a világnak?
- Cím: ébredő tudat – még minden könnyűnek látszik, világ rendjeóálomban feltörő ösztön
- Én: rendben élőószabadságra vágyik, gondolkodó ember
- Más a külső – belső világàdönteni kell. A belső világhoz lesz hűàkisemmizettség
Témák:
Ember-világ
Álom-valóság
Idő-rend
Törvény-szabadság
Létformák
Lét-nemlét, halál
Ész-érzelem
Személyes- egyedüllét: társadalom tükrében
Metafizikai lét
- élet önmagában véletlenszerűség – „talált tárgy”
- kétféle mag: öntudatra ébredt ember – lemond érzelmeiről, vállalja a függetlenséget a magánnyal; öntudatlan, állati létbe süllyedt boldogság
Benei Zsuzsa
- miért olyan rejtélyes vers?
- ciklus vagy különböző vers
- nehéz, rejtélyes képek – nehezen értelmezhető, mert József Attila költészete a két korszak határán áll (modern + késő modern)
- összefüggő vers
- modern: racionális kifejezésmód; posztmodern: tartalomàküzdelem a racionális megértés és irracionális lehetetlenség
- hullámzás
dichtómia: kettőzöttség nem ellentét: hallotta
metaforák
szakaszok közti hiátus
- korabeli zsidó értelmiség hatása (Makay Ödön, Németh Andor, Vágó Márta)àfilozófiai hatás: freudo-marxizmus; elméleti írásaiból kiolvasható
- káosztól való félelem
- mágikus nyelvezet / világnézet
- József Attila képekben beszél, de nem lehet felismerni a szimbólum voltát pl. Reménytelenül, Óda
- lét értelmének keresése
- káoszt meglátni és elviselni ép ésszel nem lehet
àelválasztható-e a poétikai és gondolati mondanivaló
- metafora-e a cím? – a tudat önmagára ébredéseàlehet egyén/egész világra vonatkoztatni
- József Attila ebben az időben Bergson J-t olvas – eszméletnek van fordítva a bergsoni tudatot; folytonosság és cselekvés megszakítása = reflexió
6/5-8 sor – kiábrándul a forradalmár, marxista elvekből
- eszmélet – megteremtené az értelem (holttá teszi az életet) és intuíció (elvezet az életre) egységét
- az eszmélet megteremtené az egységet: ihlet
- egyszerre távolít el és belevon (a tartamba)àénünkhöz való viszony megszületése
A Dunánál – óda
- keletkezése: megrendelésre írta, Szép Szó ’36-ban tematikus különszám: Mai magyarok, régi magyarok címmel; Nyugatosok írtak esszéket
- cím: konkrét helyszín
- szerkezet: idő alakítja: múlt-jelen-jövő; konkrét
- A Duna: történelmi szimbólum, tanúja az itt élők sorsának
- úgy mint toposz: „élet vize”, „magzatvíz”, állandó mozgás, megtisztulás
- triptichon: személyesrőlàtársadalom; konkrtéttólàmetafizikai sík
1. merengő lírai én
- ellentmondó jelzők
- anya motívum – személyes
- hullámokként az emlékek
2.filozófikus hangnem őssejt: (buddhizmus), szétomlik, újra egy lesz, át tud lényegülni
3.magatartásáról szól;
- megértés, felismerés
- teljes azonosulás – őrökkel is ~ közösen emlékeznek
- minden korhoz szól
- múltnak adósai vagyunk, a jövő alakítható, tenni kell
- múlt: támasz és teher
Befejezés: megbékélés, építés, munka a feladat
Káoszból ered
Nemzetek közti megbékélés

Kései versek

- versek lerövidülnek, pontos szerkesztésàformába menekül a szétesettség elől
- egyén- külvilág viszonya
- anya-apa-isten hiány
- mindenség helyett semmi
pl. Karóval jöttél, Talán eltűnök hirtelen, Íme, hát megleltem hazámat, Tudod, hogy nincs bocsánat, Kész a leltár
Istenes versek (apa hiánya)
Nem emel föl- Önfeláldozás, ellentétek: megvalljalak, tagadjalak
Bukj föl az árból
- Büntetéstelen a föloldás
- Bűne: Túl tiszta
- Gyermeki motívum: mint apám, nevelj megàgyermeki lét a bűne
- Légy, ami lennél, férfi
- Ítélet: vagy megdöglesz, vagy remélsz
Karóval jöttél
- számvetés, befejezettség, bezártság tudatában
- leíró életrajz – majd elemzi
- karóval jöttél vagy kóróval (értéktelenség kifejezése)
- ellenségeskedés a világgalóbolondgomba a fák tövén
- hét torony – elzárja a menekülési útvonalat (száműzöttek börtöne volt
~szétválna gyerek (múlt tetteivel) és felnőtt (jelen véleményei, miértek)
- tejfoggal kőbe miért haraptál (gyermekótárgy)
- gyermekóközösség (miért jöttél, ha elmaradtál)
- miért nem éjszaka álmodtál? Külsőóbelső világ
- mit csináltál: kitakartad – kitárulkozás, elvakartad; Te bolond! – nem sikerül elfogadtatnia magát, se kés, se kenyér
Talán eltűnök hirtelen
- létösszegző, időszembesítő
- Még (lehetőség), már, most (szakadás)
- ’Már’: fontos, mert zölderdő, vadon – múlt; bimbós gyermektest megmásíthatatlan sors
Íme, hát megleltem hazámat
- visszavonhatatlan búcsú
- irónia + tragikum egyszerre
- már nem magát vádolja, hanem a világot
- egyetlen igénye: hogy helyesen írják nevét a fejfán
- halála is haszontalan
- toposz: korszakok: tél
- másoknak tudja a reményt