Az esztétikus tömőanyagok leggyakrabban alkalmazott anyagok, mind a frontfogak, kisőrlők és nagyőrlők V. és I. osztályú üregeihez. A kemény fogszövethez kémiailag kötődnek.

Alkotóelemeik:

1.       Szerves váz,

2.       Szervetlen töltőanyag

3.       Az előbbi kettőt egymáshoz rögzítő kötőanyag

1.       Bowen által módosított MMA molekulák adják. A hagyományos MMA molekulánál lényegesen nagyobb molekula jön létre, melynek pulpakárosító hatása kisebb.

2.       Feladata, hogy növelje a szakító és nyomószilárdságot. Először makrotöltőanyagokat használtak, később a szemcsenagyság csökkentésével fokozták az esztétikai hatást és lehetővé tették a szervetlen állomány részarányának növelését. A ma használatos mikrotöltőanyagokat SiO2 pirolízis útján állítják elő, az így kapott szemcsenagyság 0,04 µm. A feldolgozhatóság javítására és a polimerizációs zsugorodás csökkentésére ún. előpolimerizátumokat állítanak elő.

3.       A kötőanyag gyakorlatilag minden kompozíciós tömőanyagnál szerves szilícium vegyület (szilán), amely kémiai kötéssel kapcsolja össze a szerves vázat és a szervetlen töltőanyagot.

Fajtái:

ü      Kémiai kötésűek – paszta-paszta, por-folyadék, paszta-por rendszerűek. Előnyük, hogy az előírt arányban összekeverve a kötési reakció megindul és minden egyéb külső beavatkozás nélkül végbemegy. Hátrányuk, hogy a keverés során az anyagba került légbuborékok miatt porózussá válnak, ami mechanikai tulajdonságaikat károsítja és később a tömés elszíneződéséhez vezet.

ü      Fotopolimerizációs (fényrekötő) tömőanyagok : fotoiniciátort tartalmaznak, mely fény hatására szétesik és beindítja a polimerizációs folyamatot. E tömőanyagok első képviselői ultraibolya fény hatására kötöttek meg. Újabban a kék fényre (kb. 480 µm hullámhosszú sugarak) érzékeny fotoiniciátorokat alkalmaznak. Előnyük, hogy keverést nem igényelnek, közvetlenül a cavitasba viszi be az orvos és tömöríti, majd a lámpával az előírt ideig és módon világítjuk. Mivel a lámpa fénye csak egy bizonyos rétegvastagságot képes átvilágítani, ezért a nagyobb tömegű töméseket rétegezve készítjük. Kötés ideje 40-60 mp, rögtön kidolgozható és polírozható.

Csak a jelzett időpontig szabad felhasználni a tömőanyagokat, a paszta szerűeket pedig hűtőszekrényben kell tárolni. Indikációs területük a frontfogak III. IV. és V. osztályú cavitásai. Újabban előállítanak kis és nagyőrlőfogak I. és II. osztályú cavitásaiba is alkalmazható kompozíciós tömőanyagokat, ezek sűrűbbek, de secunder caries kialakulásának lehetősége nagy a tökéletlen széli záródás miatt. Színskála!!! Kidolgozás finomszemcséjű gyémántfúróval. Polírozás a készlethez mellékelt polírozó gumikorongokkal.

Adhezív töméstechnika:

1.       Cavitásalakítás során több ép fogszövet marad meg, az orvos a zománcszéleket ferdére csiszolja, a zománcprizmákat mintegy keresztbe vágja.

2.       A zománcprizmákat az üreg szélétől 1-2 mm-re savval (foszforsav) megmaratjuk (mikroretenció).

3.       Adhezív (ragasztó) anyagokat alkalmazunk, a tömőanyaghoz kémiailag kötődik.

Tömés készítésének lépései:

1.       Üreg preparálása, zománcszélek ferdére csiszolása

2.       Cavitas és az ép zománcfelszín tisztítása

3.       Fog izolálása

4.       Alábélelés

5.       Zománc kondícionálása (foszforsavval, 60-90 mp-ig)

6.       Kondícionált felszín alapos vizes lemosása (legalább 1 percig)

7.       Felszín szárítása

8.       Adhezív anyag felvitele, sürített levegővel való eloszlatása, vékonyítása

9.       A dentin falat dentinragasztóval fedheti az orvos

10.    Tömés kivitelezése

Cavitas alakítás elvei Black szerint:

ü      Praeventiv extensio – üreg határait az öntisztuló felszínekig kell kiterjeszteni, akár nagy mennyiségű ép fogszövet feláldozása árán is.

ü      Az üreg kazetta szerű kialakítása – doboz formájú üreg (a rágóerő irányára merőleges, sík falai vannak)

Cavitas alakítás mai szempontok szerint:

ü      Az üreg határait csak a művileg tisztítható felszínekig terjesztjük ki

ü      A rágóerő irányára merőleges felszíneket alakítunk ki

ü      Amalgámnál makroretenció kialakítása

ü      Kompozitnál kémiailag rögzül a tömőanyag - mikroretenció

Cavitásalakítás menete:

1.       A szuvas üreg feltárása

2.       A cavitas határainak megszabása

3.       A tömés tartását, ellenállását biztosító forma kialakítása

4.       A jó rálátás biztosítása

5.       A szuvas dentin eltávolítása, a zománcszélek lefaragása kb.45 fokosra

6.       Az üreg tisztítása, szárítása (alkohol. Benzin, hyperol, kloroform)(gyári tisztítók: Saniclean, tubulicid) – Saniclean klórhexidint tartalmaz, ezért aseptikus lesz az üreg, elősegíti a szárítást, dentin forgácsot eltávolítja

Cavitásalakítás eszközei:

ü      Ép zománc feltárására gyémánt vagy vidia fúrók (nagy fordulatszám, gömb v. fordított kúp alakú)

ü      Sérült zománc – szintén gyémánt v. vidia (fissurafúrót)

ü      Szuvas dentin – acélfúró (kis fordulatszám, gömb v. fordított kúp)

ü      Ép dentin – acél v. vidia fúró (gömb, fordított kúp, fissurafúró)

Fúrók

A fogászati fúrók fémből készülnek, működésük az iparban használatos maróéval azonos. A fúrók működő részén a forgástengelytől azonos távolságra, általában 6-8 él található. Minél nagyobb a fúró feje, annál több éle van. Az élek számának emelése lassítja a preparálást, de így simább felszíneket kapunk és ebben az esetben finírozásról beszélünk. A fúrók csak akkor preparálnak, ha az óramutató járásával azonos irányba forognak.

Alakjuk szerint 5 csoportra osztjuk:

1.       Gömbfúrók – az üreg megnyitására és az üreg falain visszamaradt szuvas dentin eltávolítására alkalmasak.

2.       Kúpfúrók – retenciós forma kialakításához.

3.       Fissurafúrók – henger alakúak, üregalakításhoz, határainak megszabásához.

4.       Inlayfúrók – homlokuk felé 5-10° -nyit keskenyedő fissurafúrók. Üreg feltárásához, határainak megszabásához.

5.       Eliptikus fúrók – lekerekített fissurafúrók és az ún. körtefúrók tartoznak ide. Az üreg belsejének preparálásához.

Anyaguk szerint két csoportba oszthatók:

1.       Acél – krómot és nikkelt tartalmazó wolframacélból készülnek.

2.       Widia – wolframkarbidból kialakított éllel készülnek.

Csiszolókövek és gyémántok

Az ép zománc csiszolására alkalmasak, a dolgozó rész felszínén levő kristályok hegye, éle forgácsolja a zománcot. Annál finomabban preparálnak és annál gyorsabban kell forgatni őket, minél kevésbé állnak ki a kristályok. Csiszolóként használatos a korund, szilíciumkarbid és a gyémánt. A csiszoló kristályokat műgyanta, gumi-, cement- vagy fémkerámia kötéssel rögzítik.

A gyémántcsiszolókat 5 csoportra oszthatjuk, aszerint, hogy milyen sima felszínt preparálnak:

1.       Extrafinom (extra-fine) – sárga jelzés

2.       Finom (fine) – piros jelzés

3.       Közepes (medium) – nincs színjelzés

4.       Durva (coarse) – zöld jelzés

5.       Igen durva (super coarse) – fekete jelzés

Befogásuk lehet FG, egyenes és könyökdarab befogású.

Alakjuk megegyezik a fúrók alakjával, de készülnek nagyon változatos alakban is (pl.: láng, tű, lencse, torpedó, körte, stb..)

A csiszolókat csak vízhűtéssel használhatjuk!!!