1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről

Belföldi reklámszabályozás

Az 1978. évi I. belkereskedelmi törvény két paragrafusában foglalkozik a reklámmal (mi az üzletszerű reklámtevékenység? – a reklám fogalma és a tilalmak). Itt jelentkezik először a reklám szerepeként a „fogyasztásra ösztönzés” megjelölés. Ezt a törvényt 1986-ban módosították, amikor is enyhültek a tilalmak, 1989-ben pedig alanyi jogúvá tették a reklámmal való foglalkozást. Egy 1988-as kereskedelmi miniszteri irányelvben találkozunk először a társadalmi célú reklámmal; utal például az italfogyasztási szokások megváltoztatására, a szponzorálásra stb.

Az önszabályozás az 1975-ben alakult Magyar Reklámszövetségen belül az Etikai BizottságMagyar Reklámetikai Kódex kiadásával kezdődött meg. A kódex szigorúbb előírásokat alkalmazhat a jogi szabályozásnál, foglalkoznia kell a társadalmi célú és a politikai reklámmal, a közízlés, közerkölcs, közszemérem, erotika, pornográfia fogalmával, a szponzorálással stb. létrehozásával és az 1981-es, majd 1991-es

A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget a 95/1991 sz. Kormány rendelet hozta létre, s többek között feladata a reklámtilalmak megsértésének és a tisztességtelen piaci verseny szabályainak ellenőrzése.

A Gazdasági Versenyhivatalt 1990-ben alapították.

A Büntető törvénykönyv 1994-ben módosult az „áru hamis megjelölése” (jelentős mennyiség, jellegzetes külső) és a „fogyasztók megtévesztése” (nagy nyilvánosság, áru lényeges-tényleges tulajdonsága) Btk.-paragrafusok beiktatásával.