Az egyenlőtlenségeket minden társadalomtípusban megtalálhatjuk. Ezeknek leírására a szociológusok a társadalmi rétegződés fogalmát használják. A rétegződés pedig nem más, mint különböző embercsoportok közti strukturált egyenlőtlenség.

A társadalmak hierarchiába rendeződött rétegekből állnak: a kiváltságosak a hierarchia csúcsán, míg a hátrányos helyzetűek az alsóbb szinteken.

A rétegződés alapvető rendszerei:

- Rabszolgaság

- Kasztrendszer

- Rendi tagolódás

- Osztálytagolódás

 A rabszolgaság:

- az egyenlőtlenségek azon szélsőséges formája, amikor egyes emberek másokat a szó legszorosabb értelmében birtokolnak

- az Egyesült Államokban, Dél-Amerikában és Nyugat-Indiában a XVIII-XIX. században szinte kizárólag ültetvényes és házimunkára alkalmazták őket, az ókori Görögországban azonban olykor rendkívüli felelősségű posztokat is rájuk bíztak (a politikából és a hadseregből itt is ki voltak zárva)

- durva bánásmód, főként a földműves, illetve a házkörüli munkát végző rabszolgákkal szemben » gyakori lázadások » a későbbiekben részben emiatt, részben pedig a hatékonyabb (pl. gazdasági) motivációs eszközök megjelenése miatt omlott össze (« kiderült, hogy a rabszolgaság intézménye nem is oly’ hatékony)

- miután Észak- és Dél-Amerikában 1865-ben felszabadították őket, a rabszolgaság formális intézménye megszűnt

A kasztrendszer:

- főként India kapcsán beszélhetünk róla

- („kaszt”: portugál eredetű szó, jelentése faj, tiszta eredet)

- a társadalom tagjait különböző mértékű megbecsültségük alapján sorolják kasztokba: négy magasabb rendű csoport létezik, alattuk pedig az érinthetetlenek, a legalacsonyabb pozíciójú emberek találhatóak

- nincs egyéni átjárás

- csak az érinthetetlenek érintkezhetnek tisztátalannak tekintett állatokkal vagy anyagokkal

- amennyiben bármely kaszt tagja megszegné csoportjának kötelmeit rítusait, következő életében alacsonyabb kasztba születne « szoros összefüggés a hindu reinkarnáció-hittel

- a kaszt fogalmát olykor Indián kívül is használják, amennyiben etnikai csoportok nagyon elszigetelődnek egymástól, s ebben az elszigetelődésben jelentős szerepet játszik a faji tisztaság kérdése (pl. 1865. után Amerikában)

A rendi tagolódás:

- főként az európai feudalizmus kapcsán említhetjük

- a feudális rendek eltérő kötelezettségekkel és jogokkal felruházott rétegekből álltak, s e különbségek egy részét jogilag is szabályozták

- Európában a legmagasabb rendet az arisztokrácia és a nemesség alkotta

- a külön rendet alkotó papság ugyan kisebb státusszal rendelkezett, ám ezt a hátrányt kompenzálták kiváltságai

- a később „harmadik rendnek” elnevezett rétegeket a közemberek (jobbágyok, szabad parasztok, kereskedők, kézművesek stb.) alkották

- bizonyos mértékig elfogadott a rendek közti házasodás, ill. lehetőség személyes mobilitásra (pl. nemesi rang megvásárlásának lehetősége a kereskedő számára)

- Nagy-Britanniában még léteznek e rendszer maradványai: pl. lovaggáütés

Az osztálytagozódás:

- Az előzőektől eltérően:

- jogi vagy vallási rendelkezések alapján nem különülnek el

- az osztály-hovatartozás sem öröklődik jogi úton vagy a szokásjog alapján

- az osztályok közötti határok nem élesek

- az osztályok közötti házasságokat jogilag nem tiltják

- sok múlik a saját teljesítményen annak kapcsán, mely osztályba is jutunk

- jóval nagyobb mobilitás (felfelé és lefelé egyaránt)

- az osztályok közötti különbségek elsősorban gazdasági okokból alakulnak ki, illetve az anyagi erőforrások és eszközök birtoklásában, valamint a hatalombeli eltérések révén

- személytelen, átfogó kapcsolatok révén működik

Egyébként:

- az osztályok a népesség olyan nagyobb csoportjai, melyeknek tagjai a rendelkezésükre álló gazdasági erőforrások tekintetében azonos pozíciót foglalnak el, s ez erőteljesen befolyásolja lehetséges életvitelüket

- az osztálykülönbségek alapja elsősorban a VAGYON FELETTI RENDELKEZÉS és a foglalkozási kategória

- a nyugati társadalmakban ezen alapvető osztályok léteznek:

- a felső osztály (vagyonosok, munkáltatók, gyárosok, csúcsmenedzserek, tehát azok, akik birtokolják vagy közvetlenül irányítják a termelő erőforrásokat)

- a középosztály (fehérgallérosok többsége, ill. általában a szekértelmiség)

- a munkásosztály (kékgalléros vagy fizikai munkások)

- egyes iparosodott országokban (pl. Fro. és Japán) a legutóbbi időkig fontos szerepet játszott a negyedik osztály, a parasztság, azaz a tradicionális típusú mezőgazdasági termelést végzők

- a harmadik világ országaiban többnyire ez utóbbi osztály a legnagyobb