A társadalmi mobilitás = egyéni és csoportos mozgás a különböző társadalmi és gazdasági pozíciók között.

Vertikális mobilitás = felfelé, illetve lefelé irányuló mozgás Ezen kívül még beszélhetünk földrajzi (vándorlás, migráció), házassági, nemzedéken belüli (intragenerációs) és nemzedékek közötti (intergenerációs) mobilitásról.

Házassági mobilitás:

- az egyén házassága révén kerül jobb, esetenként rosszabb társadalmi pozícióba

Nemzedéken belüli mobilitás:

- az egyén saját foglalkozási életpályáján lép át másik társadalmi helyzetbe (pl. karrier)

Nemzedékek közötti mobilitás:

- az egyén társadalmi helyzete szüleiéhez képest változik

A mobilitás vizsgálatok kapcsán beszélhetünk nyitott, illetve zárt társadalomról is. Annál nyitottabb egy társadalom, minél inkább adott minden ember számára a mobilizációra való esély.

MAGYARORSZÁG A nemzedékek közötti mobilitás volumene az erőltetett szocialista iparosítás beindulásával nőtt meg (1950-1960), s a rendszerváltás után sem változott meg: az 1960 utáni felmérések mindegyike azt mutatja, hogy a megkérdezettek kétharmada az apjáétól eltérő társadalmi pozíciót tudhat a magáénak.

A rendszerváltás utáni elitkutatások arra engednek következtetni, hogy itt sem történtek radikális változások: a régi elit egy része nyugdíjba ment, helyükre addigi beosztottjaik és értelmiségiek léptek. A politikai elit egy része a gazdasági elitbe lépett át.

Az iparosítással párhuzamosan nálunk is felerősödött a faluról városba vándorlás, emellett jelentős volt az ingázók száma is. Mára a vándorlás intenzitása lecsökkent, ráadásul nem a faluról városba vándorlás a meghatározó.

A nemzetközi vándorlás kapcsán elmondhatjuk, hogy 1994-ben 138 ezer külföldi élt Mo-n egy évnél hosszabb ideje, s közülük 80 ezren letelepedési engedéllyel. A legtöbben 1990-ben érkeztek. Nem ismerjük azonban azok számát, akik Mo-t véglegesen elhagyták. Igaz, becslések vannak: 19561961 és 1988 között mintegy 71 ezerre becsülik az országot illegálisan elhagyók, 50 ezerre a legálisan kivándorlók számát. Így tehát 1953 és 1989 között több mint negyedmilliós volt az ország kivándorlási vesztesége. után például körülbelül 200 ezer ember hagyhatta l az országot. A vasfüggöny leereszkedés után,