A piac a potenciális és tényleges eladók és vevők cserekapcsolatainak, tranzakcióinak összessége. A piac az, ahol az áru gazdát cserél. A gazdasági szereplők egyszer mint eladók, máskor mint vevők lépnek a piacra. A kereslet és a kínálat változásainak következményeként kialakuló árjelzésekre reagálva a piac mint önszabályozó rendszer működik. Ezt nevezzük piaci mechanizmusnak. Enne következtében a piac minden külső beavatkozás nélkül képes a gazdasági szereplők érdekeit összehangolni.

A piac legfőbb elemei:

- kereslet - az a termék és szolgáltatásmennyiség, amelyeket a fogyasztók adott időpontban, képesek és hajlandóak megvásárolni. Keresleten mindig fizetőképes keresletet érünk, vagyis olyan vásárlói szándékot, amely mögött megfelelő pénzösszeg áll.

- kínálat - az a termék és szolgáltatásmennyiség, amelyet a vállalatok adott időpontban, adott piaci feltételek mellet képesek és hajlandóak eladni.

- ár - az áru pénzben kifejezett csereértéke. Tényleges nagysága a kereslettől és a kínálattól függ.

- jövedelem:

- nomináljövedelem: - egy pénzösszeg

                - reáljövedelem: - az a termékmennyiség amit adott nomináljövedelemből megvásárolhatunk.

Részpiacok: - áru-, tőke-, pénz-, munkaerőpiac.

Terméktípusok szerinti piacok:

                - fogyasztói cikkek piaca

                - szolgáltatások piaca

                - termelőeszközök piaca

Vevő személye szerinti piactípusok:

                - fogyasztói piac

                - viszonteladói piac

                - termelői-felhasználói piac

                - állami bevásárlások piaca

Piaci verseny: A piaci szereplők között lezajló, a gazdasági kapcsolatokból nyerhető előnyökért folytatott küzdelem. A piaci verseny jellegének két szélső pontja:

                - a tökéletesen versenyző piac (TV)

                - monopolpiac (M)

A valóságban e kettő jellemzőinek kül. arányú keveredéséből származó piacok működnek, bár monopol piacok azért megfigyelhetők (pl. gáz).

Tényezők:

- piaci szereplők száma (TV: eladók száma nagyon sok; M: a kínálati oldalon 1 vállalat van)

- piacra lépés feltételei (TV: korlátlan be- és kilépés; M: más vállalat nem képes belépni ált. a magas tőkeigény miatt)

- termék jellege (TV: homogén, a különbség elhanyagolható, egymással helyettesíthetők; M: a termék semmi mással nem helyettesíthető)

- a piaci szereplők befolyásolása az áralakulásra (TV: árelfogadók, nem képesek befolyásolni; M: az üzleti szervezet maga határozza meg az árakat)

- az információhoz jutás lehetősége (TV: szabad információáramlás; M: a vállalat egyedüliként birtokolja a gazdasági információkat)

                - a verseny erőssége (TV: erős; M: nincs)

Jellemző vonások

Tökéletes verseny

Monopolisztikus verseny

Oligopólium

Monopólium

A vállalkozások száma az ágazatban

sok

számos

néhány

egy

A termékek

homogének

differenciáltak

homogének, vagy differenciáltak

nincsen közeli helyettes

Belépési korlát

nincs

kevés

méretgazdaságosságból adódó

jogi, természetes, méretgazdasá gosságból adódó

A koncentrációs ráta (02-tól 100-ig)

0, vagy ahhoz közeli érték

alacsony

magas

100

A vállalkozások árak feletti ellenőrzése

lehetetlen

csekély

jelentős

jelentős, vagy teljes szabályozás

- Kínálati piac: a kínálat meghaladja a keresletet (nyomásos piac)

- Keresleti piac: a kereslet meghaladja a kínálatot (szívásos piac)

A piaci verseny mértéke szerinti osztályozás:

1. Tiszta monopólium (pl. magyar Posta)

2. Domináns cég (pl. MOL)

3. Szigorú oligopólium – többszereplős piac (Mobil Piac, Vegyipar, Gyógysz.ip.)

4. Laza oligopólium (néhány nagy, sok kicsi)

5. Monopolisztilus versenypiac (sok szereplő, amelyek közül 10-15%-ot nem érnek el egyenként, pl. ruházati kiskereskedelem)

6. Tiszta verseny (nagyon sok szereplő, elhanyagolható piaci részesedés pl. zöldség-gyümölcs kiskereskedők)