Radnóti Miklós (1909-44)

- anyja és ikertestvére meghal a születésekoràAz ikrek hava
- Szegedi Fiatalok Művészeti Otthona – szocik
- Elmélyül a katolicizmusban
- Gyarmati Fanni iránti szerelem
- (Bor) – Munkaszolgálat; Abda – agyonlövik
- költői hitvallása (Nem bírta hát)
„Ember vigyázz,
figyeld meg jól a világod,
ez volt a múlt, emez a vad jelen
Hordozd szívedben, éld e rossz világot
És mindig tudd, hogy mit kell
Tenned érte,
Hogy mai legyen”

Művészete

- halálfélelem
- fenyegetettség
- költői érzékenység
- szolidaritás à valós tapasztalatokból belső szemlélő
- belső fájdalom
- Fiatalkori útkeresése: avantgárd
- Később: klasszicizálódás – antik formák, jambus, hexameter, ecloga, tartalmi szépség
- Kötetek: Ezüstkor nemzedékéhez tartozikàhagyomány + modernség
1930 Pogány köszöntő
1931 Újmódi pásztorok éneke àexpresszionista szabadversek
1933 Lábadozó szél à jellemző: elégiák, idillek, ekkor közel áll a bukolikus költészethez
- Bukolika: pásztori költészet, természeti harmónia, lelki béke, Teokritosztól
- műfaja: pásztori dal, idill
- Vergilius ecloga: párbeszédesség + Radnóti: érték – és időszembesítés, háború elleni tiltakozás
- 1935. Újhold – halálsejtelem, világháborús rejtelmek
- 1936 Járkálj csak halálraítélt
- klasszikus forma, tartalom talál rendetókáosz
- „Ó költő, tisztán élj te most” – erkölcsi
- önmegszólítás, félelem, szorongás természetre vetíti kióvilágkép – Jézusról
- 1938 Meredek út ~szimbolikusan jelenti meredek útját
- haláltudat az uralkodó
Huszonnyolc év- nyitóvers
- Anyuka képe ~ 28 éves volt
- Születése pillanatára gondol vissza
- Posztomusz kiadás: Tajtékos ég 7 év munkája
- Témái: költői rom szerepvállalása, üldözés stádiumai, fasizmus borzalmai, utókorszak
Eclogák

Sem emlék, sem varázslat
Erőltetett menet
Emlékek barátoknak
Nem bírta hát, A la recherche ~ Proust címe
- Szerelem téma – hitvesi szerelem – legmegtartóbb erő: Tétova óda, Tarkómon jobb kezemmel, Két karodban, Levél a hitveshez
- Eclogák
Meredek útban még ( a többi a Tajtékos ég); Vergiliust fordít (érezte a párhuzamot a két kor között)
átvitt értelem, ambivalens (idilli érzésóháború tudata)
- Előhang + 8 eclogaà száll a tavasz
- Ellentét párhuzamok: a természet erejét hívja harcba, hogy a föld alá szorított szabadság angyalát kiszabadíthassák
1.Költő és Pásztor párbeszéde
- dialógus
- az emberiség, a kultúra haláláról számol be
2.ecloga: repülő és költő párbeszéd
- repülő: allegórikus, elgépiesedett embert; háború még benne is találhat emberi értéket
- költő: béke
3. Invocatio a Pásztori Múzsához: könyörög, hogy a szerelemről tudjon írni még
4.Költő-hang: élet értelméről
5. Bálint György (deportált barát)
akik eltűntek, az emlékezésben élnek tovább
6.nem illeszkedik a sorba
7.Hitveséhez út lehet „mond, van-e ott haza még/ahol értik a hexametert
8.költő és Náhum próféta sorsközösséget vállal

Ecloga: idézet Georgikonból
- jog és jogtalanság összekeveréseàháború
- hétköznapi beszélgetésként indul
- idilli hangulat, természeti kép + politikai mögöttes tatalom
- táj mondja el a fenyegetettséget: április van, Lorca halott
„Hát nem gyászolja meg őt Európa?” – nem. József Attilára utal „De mond, ki siratja, hogy így belepusztult?”
- ő a következő…de még írni kell
- Tölgyfa még új levelet hajt…(Arany, Berzsenyi)
4.„születtem. Tiltakoztam. S mégis itt vagyok.
Felnőttem, S kérded, miért? Hát nem tudom.”
- emberi és költői lét értelmét kéri számon
„Még csönd van, csönd, de már a vihar leheli”
- élet szépségei a hangból: szarvasbogár, asszony a parton
- de: félelem: rabság
- józan jövőkép: leejt a hullámzó idő, költőt túléli az életet
A la recherche
- emlékké nemesedett múlt – szilárd pont
utolsó: lemondás – távoli jövőben megtalált megnyugvás
Erőltetett menet
- bori táborban írta
- 10sor: halál tudomásul vétele - racionális, 10sor a hazatérés reménye – emocionális
Razglednicák - képeslap

Hegedüs G: A magyar irodalom arcképcsarnoka, Radnóti Miklós

- budapesti Új-Lipót-város kispolgárságából indult, rokonok nevelik, ipari, kereskedelmi pályára szántákàérettségi után Csehszlovákiába küldik textilipart tanulni
- 21 évesen tért haza, Szegeden magyar-francia szak; találkozás Sík Sándorral àkorai költői korszakának expresszionista ízei, csapongó szabadvers-formák, irodalomtörténeti és esztétikai műveltség, érzékenység a haladó eszmék iránt + talán vallásos hangulatok is
- Szegedi Fiatalok: haladó szellemű egyetemisták, akik izgatott érdeklődéssel fordultak az elnyomott nép felé, tanulmányozták a falvak életét, népi mozgalmak legbaloldalibb szárnyához tartoztak, idővel sokan jutottak el a kommunizmusig
- Megnősül, szerelmi házasság, meghitt, harmónikus magánéletàköltészetében a hitvestársi szerelem
- Tanári diplomát szerez, ismert költő; doktoriját Kaffka Margitról írta;
- Zsidóà tanári állást nem kap, házitanítóként dolgozik, műfordításokat csinál, alkalmi kiadói munkákból él
- Ellenforradalmi rendszert eleve ellenségesnek tudta; vallásgyalázás címén bíróság elé állították; Szegedi Fiatalok körében megismerte a falusi nyomorúságot egyre inkább érti a munkásmozgalmat; külföldi útjain látta a gyarmati népek elnyomatását. Megértette az imperializmus lényegét, közeledett a szocializmushoz
- Párizs: részt vesz a spanyol nép szabadságáért tüntető antifasiszták mozgalmaiban; rokonszenvezik az illegális kommunista mozgalommalà’30-as évek végén már szocialista költőnek tudja magátàúj világot épít az elmúlt évezredek eredményeireàfelhasználja az öröklött versformákat
-Formakincsét nagymértékben csiszolta műfordítói gyakorlata; főleg Lafontaine-től és Apollinaire-től fordít
- ’40-ig egymás után jelentek meg kötetei, ’40-ben Válogatott versek
- ’40 után rettegés: „munkaszolgálat” látszólag katonai behívás, lényegében rabság, ’42-től halálraítéltség, ’44-ig munkaszolgálatos, néha itthon tölt heteket, hónapokat, aztán újra megyàemberi lélek tiltakozása, felháborodások, reménységek, vágyak a haza, otthon, hitves után
két műfordításkötete megjelenik, de saját versei csak a felszabadulás után, tajtékos ég címmel

A magyar irodalom története: Radnóti Miklós

- 1. önálló kötet: Pogány köszöntő, 1930
- avantgardizmus, expresszionizmus
- világa egy elvont természet-darab, pogány érzékiségtől duzzadó táj
- témája az ebbe illő szerelem, formája szabadvers
- hatások: Füst Milán archaizmusa, Kassák ünnepélyes idillje, induló Szabó Lőrinc panteizmusa, francia szürrealisták
- életörömének szomorkás felhangjai vannak; (Erdei ének, Naptestű szűzek, Pásztorok és nyájak)
- a szerelembe, természetbe menekülni vágyó magány nem tud szabadulni a részvéttől, melyet a társadalmi állapotok látványa vált ki belőle; nem tud szabadulni a nosztalgiától, mely sorstársakat igényel (Ádvent, Kései ember, Sirálysikoly, Szegénység és gyűlölet verse, Májusi igazság)
- erősen intellektuális, érzékeny, melankólikus kedély, hajlamos a szorongásra
- gyermekkorából félelmet, rettegést asszociál, élményei háború, forradalom, ellenforradalom; két kiemelt emlék: anyja és ikre halála; Bacchylidész Békedalának őrá, mint kisfiúra gyakorolt hatása
- Újmódi pásztorok éneke(1931), Lábadozó szél (1933) kötetek: új stílus létrehozása nyelvteremtéssel
Újmódi pásztorok éneke
- népies-archaizáló expresszionizmus
- a szerelem pszeudo-klasszikus múzsa teremtménye (Táj szeretőkkel)
- életöröme misztikus (Vihar után) – fenti három tényező eddig is megvolt
- Új elem: erősödik a szociális érdeklődés és lázongás motívuma
- Elégiák és kereskedők ciklus: fenyegető hang
- kötött forma felé fejlődik a versritmus
Lábadozó szél
- lírai énje rendkívüli érzékenységgel reagál a társadalmi mozgásra, a kor erőinek hullámzására, elsősorban mindig erre reflektálva válik költészetének alapmotívumává az idill és a lázadás
- kritikusai szerint a költőiség és korszerűség találkozik nála
- Ének a négerről, aki a városba ment: proletár internacionalizmus szellemében írta, érzelmi hitel, érdekes kompozíció, balladai tömörség jellemzi
- Férfinapló – versciklus: a feltámadó szél a közelgő forradalom; a táj, a természet megtelik izgatott, sokat sejtető, feszült várakozással, mozgással, vibráló színekkel, cikázó villamossággal; átlelkesül emberi vágyakkal és reményekkel, társadalmi jelenségek és ütközetek jelképévé válik. Dátummal címzett, naplószerű versekben mondja el könyve elkobzásának és főtárgyalásának történetét, bizakodás és fanyarság kevert hangján. + Farkas László, emigráns költő halálára írt búcsúztató + John Love néger költő meggyilkolásának története. Napihír költői kiaknázásaàérdeklődés kitágulása. A forma egyre kötöttebb, a képek tisztulnak, a keresett jelzők, hasonlatok eredetibbé válnak.

Valóságigény és formateremtés

- fejlődésének 2. szakasza: 1933-38
- kötet: Újhold (1935) – átmeneti jelleg
- ’33: fasizmus uralomra jutása Németországban, előretörése Magyarországonàhalál közeli árnyéka
- Kaffka tanulmánya tudatos számvetés: a szabadverset az új fejlődés alapjának tekinti, meg kell érkeznie a formateremtés igényének.
- Újhold kötetben kezd rímes, kötött formájú verseket írni. A kritika szerint megtalálta egységes alaphangját.
Eszmeiségének, magatartásának megítélése eltérő; ok: ellentmondásos művészi és emberi egyéniség: képzelt világba menekül + erkölcsi szigora, értelmi világossága, tudatos humanizmusa, költői felelősségérzete nem engedi a valóságtól elszakadni
Nem tudja, de nem is akarja kívül helyezni magát a társadalmon
A haláltudat az életszeretetet, a valóság vonzását fokozza fel.
Újhold témái:
Kínzó halálsejtelem megjelenése a tájban, emlékben, látomásban
A köznapi valóság mozzanataiból szőtt idill és a bensőséges szerelem összefonódó és halált ellenpontozó motívuma
A költő állásfoglalása a fenyegetettségben
Minden versbe beszivárog a halál.
Kortárs útlevelére: kötetzáró; a „mocskoló” jelentől elhatárolódó halálraszánt ember
Halálfélelem – haláltudat
Járkálj, csak halálraítélt (1936)
Halálsejtelem borítja; individualista megközelítés, magányos szembenállás hangsúlyozása
Témák
A költő reflexiói a halált lehelő világra
Táj, amely túlnyomórészt a belső lelki tájak felderüléseinek és elborulásainak kivetülése
maga az objektív természet
A szerelem nem külön téma, a táj idilljébe olvad, vagy a költő kis világának, önmaga megkötözött sorsának része
- magány lírája: izolálódó én megnyilvánulása + mindannak kifejezése, amit a fasizmus győzelmének apokaliptikus ténye jelent; legmegrázóbb élmény: hívekre talál a történelem legembertelenebb ideológiája és gyakorlata és tömegeket mozgósítàcsömör, undor, kiábrándulásàmagány
- hangulati mélypont művészi-formai fejlődéssel jár : költői képei egyre érzékletesebbek, szerkezete világosabb, nyelve emelkedett és közvetlen; asszociatív hasonlatok, érett rímek
- őszinte: szembenéz a világgal és önmagával is
- szigorú értelem + életszeretet, ami idilleket szül (életszeretetének magja az aktív humanizmus)
- Hispánia, Hispánia: francia munkástömegek, francia kisemberek szervezett erejének, a spanyol szabadságharc melletti harcos kiállásának biztató, lelkesítő ihletése
- Federico Garcia Lorca: Garcia Lorca halálát siratja, kitör a halál bűvköréből, dac, küzdőképesség, szabadabb francia légkör távlatokat nyitó élménye

Teljes fegyverzetben
Meredek út: minőségi fordulat a versek legmélyebb rétegeiben, a témák a régiek
Lelkiállapotának konkrét gyökereit, hátterét ábrázolja
Huszonnyolc év: születésének körülményeivel, gyermekkorának emlékeivel lélektani megfejtését adja különös érzékenységének
A mű: a védekezés eszköze; a műre koncentrálva győzi le a halálfélelmet, és alakítja át haláltudattá
A félelem árt a műnek, erre a felismerésre épül Ars poeticája:
„S te hószín öntudat maradj velem:
Tiszta szavam sose kormozza be
A barna füsttel égő félelem” (őrizz és védj)
- nem félàkitárul látóköreàképes minden pillanatot átélni; felismeri, az egyéni sors és a legyőzhetetlen, határtalan élet viszonyának végső harmóniáját (Huszonkilenc év)
- Ikrek hava- prózai elbeszélés (1939)
- lélektani regényekhez hasonlít
- prousti módszer: eltűnt idő keresése
- élményfoszlányok végkicsengése az elmúláshoz kapcsolódik: Eduárd bácsi halott, mire a könyv véget ér; Jean, a párizsi költőbarát katonaként eltűnik; Párizs elérhetetlenné válik; az élők távoliak, mintha halottak volnának
- ő maga légüres térbe jut, elbúcsúzik gyerekkortól, ifjúságtól, az élettől
- a tárgy nyomasztó, a megírás hangja idilli: halál és idill összefonódása
- lírai alkotás: a hangulatteremtő erő és a nyelvi készség dominál
Tanulmányai, cikkei
portrék Berzsenyiről, Balassiról, Gyöngyösiről, Jósikáról
A kifejezés diadala
- ő maga állítja még össze a Tajtékos ég kötetet, de ’46-ban jelenik meg a fogolytársak által hozott kiegészítésekkel
- Csütörtök: kortársak, barátok, haladó emberek tragédiájának összefoglalása
- Péntek: a kor őrülete már mindennapos gyakorlatként jelenik meg
- állandó motívum: halálsejtelem, egyre reálisabb háttérrel; játékosabb tájba-feledkezés
Az idill értelme
eclogái Vergilius kilencedik eclogájának kapcsán; antik keret, idilli kellékek + embertelenedő kor iszonyata, ember üldöztetése; élet értelme és gazdagságaófasiszta barbárság eszeveszettsége
Száll a tavasz: szabadságvágytól áthatott előhang ’42 tavaszán
Eclogák mellett. Veresmart – elpusztíthatatlan élet ragyogó, realista képei az eljövendő béke reményének távlatában
Ars poeticája
- egyesült az idilli látásmód és a lázadó szemlélet

Illyés Gyula (1902-1983)

- baloldali
- ’Dokumentum’ c. folyóirat (Déry és Kassák)
- ’28-tól a Nyugat munkatársa
- barátság József Attilával és Szabó Dezsővel
- Magyarok c. naplójegyzetek – mi a magyarság
- ’Válasz’ munkatársa (nép írók)
- ’Magyar Csillag’ szerkesztője (Nyugat folytatója)
- közös nyelv és kultúra=>nép =>kisebbségi magyarokért felszólal

Pályája

- Párizsban – magyarok elmaradottakànincs a modernkedésre okàhagyományosabb kifejezésmódokra törekszik
- Tárgy: zsellérek (béresek, parasztok, pásztorok); életkép, arckép
- Kötetek:
Három öreg ’31
Ifjúság ’32
Szálló egek alatt ’35
Nő a világ, nő árvaságom – keserű irónia, szereti azt, ami vigaszt nyújthat – szenvedély (mérsékelten)
Testrészek
- lány + természet elevenedik meg
- élet ősképe: nő
- szemöldök – árnyékos völgy; pillák sűrű sása
- 3 nap – 3 egész út, követő szakasz
- látványtól felhevül a képzelet is
- zárlat: kiteljesedik – egybetartozás vágya – „Ölelj”
Rend a romokban – ’37
cél: hiteles erkölcsi magatartás
Egy mondat a zsarnokságról
- ’45 utáni
- ’56-ban jelenik meg irodalmi újságban
„mert ott áll
eleve sírodnál,
ő mondja meg, hogy ki voltál,
porod is neki szolgál”
- végkimerülésig…utána csend
’50: Kézfogások
Bartók ’55
- akik nem értik a zenéjét
-Kodály „ikerpár”
-Bartókhoz
-ki kell mondani a rettenetet, indulatosan követeliàfelfokozott izgalom – váltakozó strófák = =lihegve
-egyfajta zeneiség
-Utolsó évtizedek: átalakul a költészete
- Új versek ’51; Dőlt vitorla ’65; Fekete-fehér ’68; Minden lehet ’73: lét végpontján meditáció
- Különös testamentum ’77
- visszanyúl az avantgárd eszközeihez, megfontoltan – sűrítettség – összevonás, kihagyás, merész képzettársítások
- műfaji váltás: óda, szonett, dal, próza, képek
Esti dal – sorok közötti fehérségàcsend, megnyugvás, ház: ahol valaki hazavár
Újévi ablak
Koszorú (1970)
- magyar nyelv mögötti harcok
- pátosz, anyanyelvhez való jogóannak megcáfolása
- tűz~Szentlélekànyelveken szólás: Isteni ajándék, hivatás
- múlt: telítettsége indulatilag fokozódikàversszakok hosszabbodnak. Minden koszorú az anyáé (jelen)
- gondolatrendező elv: felsorolás
- népnemzeti – egyetemes elvek ötvöződnek
- morális igényesség
- nem híve a túlzott kitárulkozásnak
- szenvedély + fegyelem

Illyés Gyula: Sziszifusz szelleméhez

- ellentétekre épül: mozdulatlanság – mozgás; tél – tavasz; halál – feltámadás; mélység – magasság, vakondok – hős
- a bibliai Lázárt Jézus 4 nappal halála után feltámasztottaàlegnagyobb csodája, isteni voltának bizonyítéka
- a csodás feltámasztásnál is szebb az élővilág örök újrakezdése, élőlények munkálkodása vakondtúrás is hatalmassá válhat
- Sziszifusz munkájában Illyés a tevékenykedést állítja a középpontba, az újrakezdés mindig reményt ébreszt

Illyés Gyuláról: Utószó

- a mindennapos élet ihletője: minden tárgyat és alkalmat egyenrangúként kezelő poétikai ösztön
- vers: elrendezés, megigazítás aktusa (gyakran összekapcsolja a kétkezi munkával)
- kötetbeli megjelenés után is gyakran csiszol még versein
- költészete: emberi közösségbe, társas megértésbe, történelembe vetett hit által átjárt; hajtóerő: keserűség, elégedetlenség, szakadatlan küzdelem az idő múlása, a történelem rombolása ellen
- Felsőrácegrespusztán született, a puszta és Ozora környéke meghatározta eszmélkedését: pusztai cselédség nyomorát, kiszolgáltatottságát láttaàPuszták népe(1936)szociográfia + önéletrajziság, önszemlélődő vallomásosság hatja át a tárgyilagosságot, ő maga környezetéből kiemelkedett, de származását nem felejti
- 1919 után munkásmozgalmi, forradalmi törekvései miatt itthon nemkívánatos személy
- 1921 végén emigrálni kényszerült, év múlva Párizs: francia avantgárd mozgalom, szürrealista költők
- 4 év után haza: Kassák lapjában publikál szürrealista verseket
- Nehéz föld (1928), Sarjurendek(1930): vissza a felnevelő környezet motívumaihoz, sorsszerű hűség, világok közti egyensúlyt kereső személyiség formálódása
- ’20-as évek végétől publikál a Nyugatban, Babits felfedezése
- ír a Válasznak és ’46-’49 között szerkeszti is
- 1937: Rend a romokban: társadalmi igazságtalanság okozta indulat a személyiség kíméltelen önmegfigyelésével, a lázító pátoszt öniróniával ellenpontozza (A kacsalábonforgó vár, Reggeli meditáció, Ó édes betegség)
- Nyugat szerkesztését Babits halála után átveszi, de már Magyar Csillag néven
- 1956: Kézfogások: A reformáció genfi emlékműve előtt; Bartók; A költő felel: történetbölcseleti bizakodás és meggyőzésre, közösségi hatásra törekvő nemes retorika;
- Kézfogások kötetben: öregség-versek: szigorú szembenézés, keserű, mégis fölemelő számvetés; Egy mondat a zsarnokságról: látnoki körkép a diktatúra éveiről és egyetemesen érvényes látlelet az elnyomás mindenkori működéséről
- ’60-as ’70-es évek: Illyés alakja nemzeti jelképpé vált
Kháron ladikján: esszéregény az öregségről
Bölcsek a fán: az entellektüel széplelkűség korholása csípős szatírában
- Tárgyiasság és lírai realizmus
- Fő versalkotó elvek: helyszín, környezetrajz, szinte epikusan, történetként részletezett élmény
- Egyéni lét legfőbb gondjának megoldása: kollektív életbe való belehelyezkedés
- Jellemző beszédmód: belső monológ, ami belső párbeszéddé alakul

Szabó Lőrinc (1900-1957)

- Nyugat 2. nemzedéke
- Elődök: Babits, Tóth Árpád, Kosztolányi
- Költő és műfordító
- ’20-as évek: bal, ’40-es évek: jobb
- hidegen pesszimista, rossz véleménye van az emberekről, semmiben sem bízó, hitetlen, saját magában is rosszul lát szerelem is kíméletlen élet-halál harc: gyászàköltői eszköze: finom, kedvesen írja le
- költészetből árad a kultúra szereteteàvonzó, ahogy, riasztó amit
- Babits szellemi nevelője
- 1922- Föld, erdő, Istenàsiker
- Baudleire: Romlás virágai – fordítás (Tóth Árpád, Babits); műfordítások
- Est-lapok munkatársa
- Anarchista lesz
- Ész költője + lángoló szerelmes versek; tudatosan önző
- Korai versekben még idilli hang is fölcsendül
- Később pesszimistább – menekülni akarás
- 1927 Pandora c. folyóiratot indítja
- 1936 – Különbéke – kibékülő, életlehetőségeket keresi; Lóci-versek kisfiához
- fasizmus föllángol benne
- „Felszabadulás” után ő is tiszta lappal akar indulni, s ekkor írja meg a Tücsökzenétàsaját útjának lírai ábrázolása, kisgyermekkortólàemberré érésig
- A 26. év szonettciklus – halott feleségéhez – szomorúság remekműve
- Kossuth-díjat kap 1937-ben
- Valami szép – 1957
- Érett költészete 1932-től Te meg a világ c. kötettől
Az Egy álmai
- csak magunkban vagyunk stabilak
- drámai monológ
- világ egyedekre bomlott szét – tudomásul kell venni a lét komolytalan törvényeit
- önzésre önzéssel lehet válaszolni + tudatosan elszigetelődni
- belső világ=teljesség – rokon világképe
Semmiért egészen
- nem tudok örülni, csak a magam törvénye szerint
- két önzés titkos párbaja minden
Börtönök (1930)
- mindig egy testbe zárva a lelke
- más ember nem lehetek
- gépész vagyok, aki saját szervezetében vakon tesz-vesz, s elrontja magát
- 1936 vívódással békét köt: Külön béke
Lóci-versek
- Schopenhauer, ókori kínai filozófia, buddhizmusaàszenvedélymentesség
- Többnyire átköltések, i.e. 4. sz-i költőktől
Dzsuang-Dszi álma
- látszat-valóság körkörös ismétlődése
- a szerző – álmodik – a lepkét
- amit álmodik a lepke őt
- akit mások álmodnak – mindhármukat én
- minden kép és költemény
Ködben
- semmiben áll ég-föld között
- a ködben lassan fölfelé indul a hegy…
- urak, hol vagytok?
Reménytelen:
„bosszút állt a zavar
mert midnent ismerni akartam”
àegyfélét akart
àtöbbfélét – ő igen=>személytelenség
„addig szidtam, míg megszerettem az idegen gondolatot”
Tücskökzene 1947
- 358 elemből álló ciklus
- gyerektől felnőttig: emlékfolyam
A szem örömei
- Babits. Mit láttam benned?
S te bennem?
Nincs senkim kívüled
Idő
„fényszigettenger porszem szigetén
szigetszemek fényporszeme, én”
A neved – édes titok
Kandalló előtt – szeretem- valamit súg valakit? Attól függ, ki vagy
Kilátón
Tücsökzene – hab ostroma
Kilátó – sziget, minden megkönnyebbülés
A nagy kék réten – elhagy az én, tágul a világ- meditatív jellege van
A huszonhatodik én
- lírai reqviem
- szoenettciklus
„elvégzem magamban, hogy
zsarnokságom megbocsásd”
- neoplatonista képzetekkel - ott van mindenben
Mindenütt ott vagy ~ és sehol
Valami örök
Mozart hallgatása közben (1956)
„gyógyítsd meg zene!”
- napóra tanácsa: „csak derűs órát veszek tudomásul”
- életfilozófiájának összefoglalása az órafelirat
- zene emelkedett állapotba juttatja
- élőbeszéd közvetlensége