Az anómia (Durkheim) a céltalanság, irányvesztettség érzése, mely bizonyos társadalmi feltételek révén alakulhat ki.

Deviancia az olyan normák vagy normarendszerek megszegése, amelyeket az társadalom többsége elfogad.

Durkheim: az anómia fogalmát annak kapcsán vezette be, hogy a modern társadalmakban a hagyományos normák és szabályok föllazulnak, újak viszont nem váltják fel őket » céltalanság, irányvesztettség » anómia tehát:

- anómia akkor alakul ki, amikor a társadalmi élet egy adott területén nem léteznek világos szabályok, amelyek vezérelhetnék az emberek viselkedését

- Durkheim szerint ilyenkor az emberek megzavarodnak, nem találják helyüket, következésképp az anómia az öngyilkosság hátterében álló társadalmi tényezők egyike

Merton:

- módosított anómiafogalma arra a feszültségre utal, amit az elfogadott normák és a társadalmi valóság  közötti szakadék okoz (pl. társadalmi norma: aki keményen dolgozik, előbb-utóbb megkapja méltó jutalmát; társadalmi valóság: a hátrányos helyzetűek akármilyen keményen is dolgoznak, jóval kisebb eséllyel indulnak jobb sorsú társaiknál ugyanazon célért)

A fenti feszültség kezelésének formái:

 

konformista

újító

ritualista

visszahúzódó

lázadó

A társadalom által meghatározott értékekeket…

elfogadja

elfogadja

betartja, de már csupán kötelességből

elutasítja

elutasítja, helyettük újakat keres

A társadalom által biztosított eszközöket…

elfogadja

elutasítja, azok helyett törvénytelen eszközökhöz nyúl

elfogadja

elutasítja

elutasítja, helyettük újakat keres

Példa

az emberek többsége

bűnözők

a sem jó fizetéssel, sem karrierrel nem kecsegtető munkák lelkiismeretes végzői

az önellátó kommunák tagjai

radikális politika csoportok

Magyarország:

fontos, hogy ahogyan rengeteg országban, Magyarországon sincs pontos képünk a deviáns magatartásformák gyakoriságáról « adatfelvételi és statisztikai nehézségek

- az öngyilkosság:

- legpontosabb adatok ezen deviancia kapcsán állnak rendelkezésünkre, egészen az 1880-as évek elejéig

- 1994-ben majd’ 3500 befejezett öngyilkosság (az öngyilkossági kísérletek száma azonban ennek legalább ötszöröse volt); a halállal végződő öngyilkossági kísérletek az életkorra együtt növekednek

- az öngyilkosok ¾-e férfi

- Mo. az 1900-as évek eleje óta a legnagyobb öngyilkossági gyakoriságú országok köz tartozik, olyannyira, hogy nálunk a legmagasabb az öngyilkossági arányszám a világon (1954-1982: folyamatos emelkedés, 1983: csúcs; 1984-1987: stagnálás; 1987-: csökkenés)

- a bűnözés:

- adatok a két világháború közötti korszakig visszamenően

- fontos, hogy az elítéltek száma a büntetőjogtól és a bírósági gyakorlattól is függ (lásd: közveszélyes munkakerülő a szocializmusban)

- 1990-en óta növekszik az elítéltek száma « az ismertté vált bűncselekmények száma a rendszerváltást követen ugrásszerűen megnőtt – 1988: 185 ezer, 1995: 502 ezer; (a növekedés elsősorban a lopás kategóriájában érhető tetten)

- az elítéltek többsége fiatal felnőtt férfi

- a bűnözés hirtelen megnövekedésének okait nem tudhatjuk pontosan, persze tippek azért vannak:

- a rendőrségi bűnüldözés hanyatlása

- a határok átjárhatóvá válása

- a szervezett bűnözés megnövekedése

- az állampolgárok saját tulajdonában lévő vagyonának növekedése

- az alkoholizmus:

- nincsenek pontos statisztikai adatok

- 1995: majdnem 8500 májzsugor miatti haláleset (az 1950-es évektől kezdődően folyamatos emelkedés) » ez arra enged következtetni, az alkoholizmus egyre terjed a társadalomban

- sajnos azonban ez az adat sem adott év alkoholistáinak számát mutatja: a májzsugorodáshoz hosszas ivászat szükségeltetik, így hát kb. egy évtizeddel előbbi adatot mutat a májzsugorodás miatt elhalálozottak száma

- a korösszetétel alapján az alkoholisták egyre fiatalabbak és egyre több közöttük a nő

- az okok:

- párkapcsolati problémák

- munkahelyi konfliktusok

- karrier problémák

- kábítószer-fogyasztás:

- kevés adat, hiszen viszonylag fiatal jelenség

- valószínűleg az 1960-as évek végén kezdődött, elsőként szipuzás

- 1970-1973 csak Budapesten észlelt

- 1975-re országszerte megjelenik

- inkább férfiak és fiúk

- a szipuzás inkább a hátrányos helyzetűek között

- a leggyakoribb a marihuána és a nyugatók

- okok kábítószeres fiatalok esetében:

- családon kívüli nevelkedés

- zilált családi helyzet

- lelki betegségek:

- nincsenek pontos adatok: az alsó határ a pszichiátriai gondozóintézetekben nyilvántartott betegek száma – 1994: 138 ezer, illetve az ideg- és elmegyógyintézetekből kibocsátottak száma (a számításokat megnehezíti a kettő közötti jelentős átfedés)

- mindkét szám lassan nőtt az utóbbi időben, de az ellátás keretei is bővültek, így ez alapján nem sok következtetést vonhatunk le

- egyre nőnek a társadalmi távolságok: a szegények és munkanélküliek között egyre több lelki beteg, mint a jobbmódúak között

- több depressziós és neurotikus nő, mint férfi

- okok:

- stressz

- családi problémák

- okok általában és mindenféle deviancia kapcsán:

- a deviáns viselkedés kezdete előtt akkut feszültséghelyzet, pl. családi konfliktus., elmagányosodás stb.

- nem házas felnőttek körében gyakoribb (tehát érvényesül a család egyik funkciója: a szülők pszichés védelme)