Európa: Ausztria, Belgium, Belorusszia, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Örményország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország, Ukrajna.

Európán kívül: Argetína, Brazília, Chile, Costa Rica, Izland, Kanada, Mexikó, USA.

(Forrás: http://feek.pte.hu/feek/feek/download/doks/1_alkalmi/szoveggyujtemeny1.htm) 

Ausztria

A felnőtt szakképzésbe való bekapcsolódás alsó korhatára a 17 év, feltétele még a meglévő alapfokú végzettség. Az osztrák terminológia a második esély iskolarendszerének fogalmát a magyar értelmezésnél bővebben használja, beleértve a szakmai továbbképzéseket is.

Az államilag elismert szakképesítések megszerzésének folyamatát és az itt oktatatók szükséges végzettségét szabályozzák, a végzettséget nem adó tanfolyamok és a vállalati képzés képzés esetében – Magyarországhoz és Németországhoz hasonlóan – a szabályozás nagyon laza, vagy teljességgel hiányzik. A piacosodási folyamat a szakképzési kínálat diverzifikációját és a felnőttoktatók körének kiszélesedését hozta, mely minőségi romlással is járt: kevés a főhivatású professzionális szakember.

Észtország

Az Észtországi szakképzésnek több szereplője van, különböző szervezetek és intézmények vállalnak részt a felnőttképzés feladataiból. Állami és városi intézmények, tanítási engedéllyel rendelkező iskolák, magánszemélyek foglalkoznak képzéssel, sokszor egyéni vállalkozás formájában.

Középszintű felnőttképzés: Az általános iskola után sokan lemorzsolódnak a klasszikus képzési struktúrából. Egy oktatási rendszer alapvető kritériuma, hogy adja meg az esélyt ezeknek az embereknek is tanulmányaik befejezésére. Ezek a „második esély iskolái” Több formában léteznek:

-          esti iskola

-          távoktatás

-          nappali tagozat

A jelentkezés feltétele az általános iskola (pöhikool) befejezése. Az Oktatási Minisztérium által meghatározott tanrend szerint dolgoznak, mind az esti, nappali és a távoktatási formában is. Az oktatást azok az oktatók végzik, akik a nappali tagozaton is tanítanak a normál tagozatokon.

Felnőttképzés a szakképző intézményekben

Szinte minden felnőttképző intézmény kínál szakképző programokat a lakosság számára. Általában munkával kapcsolatos oktatásokat kínálnak, továbbképzik az oktatókat, dolgozókat, a tantervekhez igazodóan. Új módszereket és eszközöket használnak, hogy az oktatók hatékonyabban végezhessék munkájukat. A képzés célja hogy a munkaerőpiacra olyan kompetenciákkal rendelkező egyének kerüljenek ki, akik megállják a helyüket a változó körülmények között is.

Sok tanuló visszatérő vendég ezekben az intézményekben, aminek az oka a változásokhoz való igazodási kényszer, az ismeretek gyors elavulása.

Felsőoktatás és egyetemi képzés felnőtteknek

A legtöbb nyilvános egyetem és felsőoktatási intézmény kínál nem csak a huszonéves korosztálynak szóló kurzusokat. Levelező és másoddiplomás képzések jelentik a formális változatát a felnőttképzésnek, ide minden középfokú végzettségű személy jelentkezhet.

A nyitott egyetemek (pld. Nyári egyetemek) mindenki számára lehetőséget kínálnak a formális oktatáson kívüli ismeretbővítésre, mindemellett kiváló programot jelenthetnek a család minden tagja számára. Az informális oktatásnak nagy a szerepe a népművelésben is, széles tömegeket lehet megérinteni a korszerű technológiák segítségével.

Felnőttoktatásra specializálódott intézmények

Észtországban is felismerték az oktatási piac felnőtt lakosságra vonatkozó szegmensét, így tehát nem meglepő hogy az utóbbi években gomba módra szaporodtak az ilyen vállalkozások. Ezek a szervezetek magántulajdonban vannak, azonban az oktatási tevékenység szigorúan szabályozott. Az engedélyeket az Oktatási Minisztériumtól kell beszerezni, amihez szigorú feltételeket szabnak.

Jellemzően jól értékesíthető tanfolyamokat szerveznek, amik a követik a munkaerő piaci kereslet trendjeit. Nagyon kedveltek az új szakmát adó tanfolyamok, ezek egy újabb esélyt biztosíthatnak a munkanélkülieknek.

Franciaország

A felsőoktatási orientációról szóló törvény vezeti be először 1968-ban a továbbképzést mint az egyetemek alapfunkcióját. A felelős miniszter a 70-es években javasolta, hogy az egyetemen belül megfelelő struktúrát hozzanak létre a továbbképzésekre szem előtt tartva a szakképzésről szóló 1971-es törvény szellemét. Ezek a struktúrák lettek a továbbképzési szolgáltatások alapjai.

Minden egyetemen és a hozzájuk csatolt intézményekben (IUF, IUT, IUP) kialakult egy továbbképzési szolgáltató centrum, ami saját képzéseket folytat. A koordináció és a feladatok felosztása intézményenként nagyon különböző. A képzési jellemzők alkalmazkodnak a felnőttek igényeihez, akár az órarendről, akár a korábban elsajátított ismeretek akkreditációjáról legyen szó.

Az egyetemek élen jártak az előzetes szakmai tudás elismerésében, ami 1985 óta megkönnyíti a képzésbe való belépést, vagy a diplomához szükséges tanulmányok részét alkotja 1993 óta. A társadalmi modernizációról szóló  2001-es törvény megerősíti azt a lehetőséget, hogy akár egy teljes diplomát is el lehet nyerni a szakmai tudás érvényesítésével.

A felsőoktatási intézmények három típusú képzést ajánlanak:

  • rövid képzések a vállalatok és az adminisztráció részére
  • hosszú képzések, amelyeknek az eredménye valamilyen egyetemi diploma kibocsátása
  • olyan diplomák kibocsátása, amelyekhez valamilyen szakma is kapcsolódik (szakirányú továbbképzések)

Ezek a képzések különböző módon zajlanak le:

  • speciális szervezéssel a továbbképzésben résztvevő felnőttek igényeit figyelembe véve (teljes vagy részidős képzések)
  • a munkavállalók időbeosztásához alkalmazkodó kurzusok (esti képzések, távoktatás)
  • a továbbképzésben résztvevők integrálása az alapképzés kurzusaiba.

Az egyetemeket a továbbképzési igények arra ösztönzik, hogy moduláris formában szervezzenek képzéseket. Új utakat nyit az informatika és a kommunikációs technikák fejlődése a továbbképzések területén. A távoktatási képzésekre hangsúlyozottan azoknak van szükségük, akik különleges időbeosztásban dolgoznak, napközben családi kötelezettségeiket teljesítik, vagy távol laknak az intézmény székhelyétől.

Spanyolország

A mai spanyol felnőttoktatás háromféle tevékenység köré összpontosul: alapfokú felnőttoktatás, szakképzés és szociokulturális animáció. Ezt kormányzati és nem kormányzati szervezetek valósítják meg. Az állami szférán belül ez igen különböző területeken (oktatás, kultúra, munkaügy, mezőgazdaság, hadügy) és szinteken (állami, regionális, lokális) történik.

Spanyolországban a felnőttoktatás az egész életen át tartó tanulás elvének megfelelően, azt a célt szolgálja, hogy a felnőttek számára lehetőség nyíljon az oktatási rendszer által kínált különböző képzési formákban részt venni. A prioritást élvező célok a következők: az alapoktatásban és képzésben megszerezhető tudás és készségek megszerzése, illetve felfrissítése, a szakképzettség fejlesztése, illetve azoknak az alapoknak a megszerzése, amelyek a szakmai tevékenység más formáihoz szükségesek, a társadalom életében, a gazdaságban, a politikában és a kultúrában való sikeres részvételhez szükséges képességek fejlesztése.

A felnőttek számára rendelkezésre álló oktatási és képzési programok választéka rendkívül széles, az iskolarendszer minden szintjét lefedi, a képzés módját tekintve pedig két alapvető kategóriával jellemezhető: a egyik a kontaktórákon alapuló képzés (amelyben a tanár és a hallgató közvetlen kapcsolatban van egymással), a másik a távoktatás.

A kontaktórákon alapuló oktatási és képzési kínálat az alábbi területeket fedi le:

·         Az alapoktatás kezdeti szakasza felnőttek számára. Ennek a képzési formának az általános célja az, hogy a hallgatók elsajátítsák az alapvető tudást, képességeket, készségeket és technikákat, amelyekre a szakmai, társadalmi és személyes fejlődésükhöz szükségük van. Alapvetően két szintje van ennek a képzésnek. Az első szint olyan technikák elsajátítását szolgálja, amelyek révén a résztvevők megtanulhatnak olvasni, írni és alapvető matematikai számításokat elvégezni, vagyis a nyelvi és a matematikai kompetencia fejlesztése történik ezen a szinten. A második szint a középfokú oktatásba való belépésre biztosít lehetőséget.

·         Az iskolai végbizonyítvány megszerzésére irányuló kurzusok lehetővé teszik, hogy a résztvevő felnőttek továbblépjenek az iskolarendszer további szintjeire. Ennek a bizonyítványnak a megszerzésével a középfokú kötelező oktatás második szakaszába való belépésre nyernek jogot.

·         A nem-iskolai szakképzés első szintjének vizsgáira való felkészülés, amelyek letételével megszerezhető a szakképzés második szintjének és a kísérleti szakképzési modulok második szintjének, továbbá a LOGSE Baccalaureate első moduljának és a képzés közbülső szakaszainak elvégzéséhez szükséges technikus-asszisztensi diploma.

·         Középfokú oktatás felnőttek számára, amely elvégzésekor megszerezhetik a középfokú iskolai végbizonyítványt.

·         Írás-olvasás oktatása spanyol nyelven, vagy spanyol nyelvoktatás bevándorlók számára

Távoktatás:

·         A már létező alapbizonyítványok megszerzésére irányuló oktatás (iskolai bizonyítvány, a középfokú tanulmányokat lezáró bizonyítvány).

·         Speciális távoktatási szakképzés, amely jelenleg jelentős változásokon megy át; ma két fő formája működik: (a megszűntetésre váró) kísérleti szakképzési modulok, és a speciális távoktatási szakképzés szakaszai.

·         Középfokú oktatás távoktatási formában a középfokú végzettséget szerezni kívánó 18 éven felüliek számára. Először az 1998/99. tanévben volt erre lehetőség.

·         Felnőttek felsőoktatásba való felvétele: egyetemi felvételi vizsgák 25 éven felüli, az egyetemi tanulmányok folytatásához szükséges végzettségekkel nem rendelkező jelentkezők számára. Ezeket a vizsgákat az egyetemek önállóan szervezik.

Szlovákia

Szlovákiában is szükséges a felnőttoktatás kiterjesztése a szabad piacgazdasági rendszerhez való alkalmazkodás, a vállalatok átszervezése, a munkanélküliség, a környezetvédelem stb. miatt. Mint más országokban, itt is szükség van a második esély iskoláira. Vannak - sajnos szép számmal - olyan felnőttek, akik valamilyen oknál fogva nem tudták befejezni az általános iskolai tanulmányaikat, és ezen „hiányosságukat” még azóta sem pótolták. Ezt nevezik a második esély iskoláinak, ahol lehetőségük van befejezni az általános iskolát.

A második esély iskoláinak úgymond ellentétes pólusa Szlovákiában a „harmadik életkor egyetemei”. A „harmadik életkor egyetemeinek” célcsoportja az idősebb, nyugdíjas korú népesség. Ezen egyetemek fő jellemzője, hogy érdeklődésen alapuló képzéseket tartanak az idősebb réteg számára. Feladatuk, hogy kielégítsék a jelentkezők tanulás iránti vágyát, és megfelelő színvonalú oktatást tudjanak nyújtani az arra igényt tartók részére.

A „harmadik életkor egyetemein” az oktatás két vagy három éves cikluson keresztül folyik. Az első évben átfogó, bevezető jellegű előadásokat tartanak, majd áttérnek a speciális, szakmai kurzusokra. Tizenöt héten keresztül két órás előadások vannak, illetve ehhez kapcsolódó szemináriumok. A harmadik évben a diákok egy adott szakmai területre szakosodnak. A tantárgyak közötti választási lehetőség igen széles. Lehet tanulni például: pszichológiát, jógát, művészettörténetet, filozófiát, népművészetet, környezetvédelmet, jogot és még sok más tantárgyat. Az elméleti előadások videofilmekkel, kirándulásokkal, múzeumi látogatásokkal egészülnek ki. Ezzel vonzóbbá és érthetőbbé teszik a tananyagot.

Szlovákiában az első „harmadik életkor egyeteme” a Comenius Egyetem volt, Pozsonyban. Hatására több intézmény is csatlakozott: a Közgazdasági Egyetem Menedzser Kara, a Szlovák Műszaki Egyetem Építészeti Kara, a pozsonyi Közgazdasági Továbbképző Intézet. A „harmadik életkor egyetemei” rövid idő alatt gyorsan elterjedtek, a diákok száma egyre nő.

1994. december 1-jén megalapították a Szlovák Idősek Egyeteme Szövetségét, amelynek feladata az idősek egyetemeinek koordinálása, újabb szakosodási lehetőségek kínálata.

Összefoglalva, a folyamatos tanulásra és felnőttoktatásra még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a jövőben, mert mindenhol, minden helyzetben ez a fejlődés kulcsa.