Az észt törvény a felnőttoktatás területeit céljuk szerint különbözteti meg egymástól, e körbe sorolva az általános oktatást (alap- közép- illetőleg felsőfokú, diplomát vagy bizonyítványt eredményező oktatás), a munkával kapcsolatos oktatást (szakmai ismeretek átadása, szakmai át- illetve továbbképzés) és a népoktatást (az élethez szükséges ismerek, a résztvevők képességeinek, személyiségének fejlesztését célzó képzés).

A dán törvény munkaerőpiaci megközelítésből tárgyalja speciálisan a dolgozók (ezen belül a betanított munkások, szakmunkások, pályakezdők, munkanélküliek) képzését, egyértelműen szakképzést értve ez alatt.

A szlovén szabályozás értelmében a felnőttoktatás a kötelező alapoktatást befejezett személyek tanulói, hallgatói státusz létesítése nélküli (tehát iskolarendszeren kívüli) képzését jelenti, amelyben nem csupán szakképesítést, illetőleg államilag elismert képesítést lehet szerezni, hanem általános ismereteket, jártasságot is.

A svéd népoktatási jogszabály értelmében olyan életvezetési és kulturális ismeretek átadása a népoktatás feladata, amely elősegíti a polgárok társadalom számára hasznos szerepvállalását, a demokrácia fejlesztését és kreativitásuk gyakorlását. Ezen kívül ide tartozik bizonyos fizikailag, szociálisan, munkaerőpiaci helyzetüket tekintve illetve kulturálisan hátrányos helyzetű rétegek preferált képzése.

A holland felnőttoktatási törvény a közoktatással és a szakképzéssel kapcsolatos szabályozásokat tartalmazza. Felnőtt alatt hollandiai lakhellyel rendelkező l8 éves vagy annál idősebb lakost értik, míg oktatás alatt a közoktatást és a szakképzést. A közoktatásban megkülönböztetik a középszintű általános felnőttoktatás keretében nyújtott képzéseket, a társadalmilag széles körben hasznosítható képzéseket, holland, mint második nyelv oktatása első és második szinten, valamint más, a társadalmi beilleszkedést segítő képzéseket. A szakmai képzés típusai: asszisztens-képzés, alapfokú szakképzés, szakoktatás, középszintű vezetőképzés, szakemberképzés és más egyéb képzésfajták.

Szászország-Anhalt tartományi törvényben megfogalmazottak szerint a felnőttoktatás az oktatásügy önálló, az iskolával, főiskolával és szakmai képzéssel egyenrangú része. A felnőttoktatásnak elő kell segítenie az ítéletalkotás önállóságát, szellemi vitára kell ösztönözne, képessé kell  tennie a személyes, szakmai, kulturális és közéletben való cselekvésre.

Thüringiai   felnőttoktatási törvény szerint a felnőttoktatás tartalmát a felnőttek képzési igényei határozzák meg. A felnőttoktatás az általános, politikai, kulturális és szakmai képzést szolgálja. Ez felöleli a szervezett tanulás folytatásának vagy újbóli megkezdésének minden formáját.

A Szászország-Anhalt Tartományban elfogadott felnőttoktatás támogatásáról szóló törvény  egy egész fejezetet biztosít a támogatás elvének. Megfogalmazásra került a támogathatóság elismerésének formája és eljárása, az intézmények támogathatósága elismerésének előfeltételei,  az  alaptámogatás, a folyó képzési munka támogatása, az el nem ismert intézmények támogatása, s végül támogatások beruházásokhoz oktatási eszközökhöz és modelltervezetekhez.

Olaszországban igen alacsony az iskoláztatottság. A felnőttoktatás kezdő időpontja  Olaszországban az 1960-as évekre tehető. Korábban esti tanfolyamok voltak. A 70-es években 150 órás tanfolyamokat vezettek be, ez egész Európában híressé vált. Olaszországban a munkanélküliség a 35 év felettiek körében jelentős. Ezek a tanfolyamok arra is jók, hogy új nemzedéket neveljenek új nézettel. 1997 júliusában rendeletet adtak ki, melynek címe: „ A felnőttoktatás, a társadalom, az általános iskola és a középiskola „  Ezen tanfolyamok közül volt olyan, amely az általános iskola, középiskola, esetleg az egyetemig jutott el.

Svájc: 26 kantonra van osztva. A 26 kanton minden állampolgárától adót kap. A 26 kantonnak 26 parlamentje, 26 kormánya és 26 különböző  oktatási rendszere van. Ezért olyan nehéz Svájcnak az Európai Unióhoz kapcsolódni. Még nehezíti ezt, hogy direkt és nem parlamenti demokráciával rendelkeznek. Minden parlamenti határozatot népszavazással lehet eldönteni. Az ellenzék a nép. Maga az állam és a kantonok semmi szerepet nem játszanak a felnőttoktatásban. A felnőttoktatás 80 %-a magánkézben van. Igen nagy számú szervezet alakult meg a felnőttoktatásban. Egyedül Zürich kantonban több mint 900 felnőttoktatással foglalkozó szervezet jött létre. A svájciak szerint ez egy nagyon jó fejlődési irányzat. Így működik egy szabad képzési piac. Az állami iskolák
20 %-kal abszulút hátrányban vannak. Vannak itt : a Svájci Kereskedő Szövetség (állami), szakiskolák, egyéb szervezet, továbbá a magánkézben lévő Club-iskolák.

Club – iskolák: 50 évvel ezelőtt alakították. Az iskola egy kereskedelmi vállalkozás része. Migros: alapítója: Gottfried Tutweiler  volt. Az volt az elve: a gazdasági növekedés mindenképpen szükséges, hogy a felnőttoktatásban is kifejezésre jusson.  Ez a vállalkozás a legnagyobb munkaadó vállalkozás Svájcban. Több mint 70.000 munkatárssal rendelkezik és szövetkezeti formában működik.

A felnőttoktatás teljes körű finanszírozásában az állam csk 7 %-kal, a munkaadók 36 %-kal és 54 %-kal a részt vevők, továbbá az egyéb kategóriák /különböző alapítványok, ösztöndíjak/ 3 %-kal képviselik magukat.

A cél, hogy a felnőttoktatás önálló, autonóm legyen.

Annak ellenére, hogy a felnőttoktatás jelentős részben magánkézben van, a képzések zöme önerős finanszírozású. A felnőttoktatás nagy sikerről számolhat be.

 szehasonlítás Németországgal: a 25-64 év között a részt vevők aránya Németországban és Svájcban a férfiakra és nőkre  vonatkoztatva Németországban a felnőttképzés döntően állami kézben van.

Kb. 60 Club-iskola működik Svájcban.  Ezek a gyakorlat oldaláról közelítik meg a dolgokat. Elvük, hogy egy szabadpiaci oktatási rendszerben ismerni kell a termelésre vonatkozó igényeket. Ezt egy kereskedelmi hálózattól meg lehet tanulni, az állami iskolától nem. Sajátos felépítményt hoztak létre a felnőttoktatásban. Egy Club-iskola a 4 csillagos szálloda színvonalának felel meg. A tandíjnak kb. 25 %-t finanszírozza az iskola.

Spanyolország: Az országot 15 régióra vam fel osztva. Ebből néhány nem fogadja el, illetve nem felel meg a kívánalomnak, hogy régió. Ez azt jelenti, hogy egyrészt nemzeteknek, másrészt kisebbségeknek nevezik magukat.  (autonóm területekről van szó).

Tehát nem a központi kormányzat foglalkozik az oktatási és művelődési kérdésekkel, hanem az autonóm régiók vagy pedig ezek a kisebbségek. Van azért bizonyos összehangolás, koordináció egyrészt a kormány és a régiók között, másrészt pedig a régiók között is.

CREA: Felnőttoktatási Kutatási Központ (alapítva 1999-ben Barcelona). Lényegi pontjai:

Az alapfeladat gyakorlatilag az, hogy az ipari társadalomból tovább fejlődjenek az információs társadalomba.

A diktatúrából a demokrácia felé haladjanak.

Kívülről bejuthassanak az Európai unióba.

Egy homogén, egyöntetű  társadalomból egy multikultúrális társadalommá fejlődjenek.

Az un. Ügyintéző vagy bürokratikus iskolákból a tanulóközösségek felé igyekeztek elmozdulni. Az un. Hagyományos és értelmes tanulásról a párbeszédes tanulás felé szeretnének eljutni. A 70-es években az un,. Hagyományos volt a cél ( az un. Értelmes, vagy tartalommal teli, vagy elgondolkoztató) most pedig a párbeszédes a cél.

Írországban:        1999-ben Írországban összesen 3,2 millió ember élt. Gyakorlatilag a tizenéves korosztály adja a népesség gerincét. A népesség 40 %-a 20 év alatti korosztályhoz tartozik. Az előző években nagyon-nagy gazdasági fellendülést tapasztalhattunk. Évente 90.000 munkahelyet teremtettek. 1965-ben az összes fiatal 11 %-a, míg 1995-ben 48 %-a jutott el a harmadik szintre. A 3.szint: egyetemek, technikai továbbképzési  intézmények, tanárképzés. A felnőttoktatási csoportok mind helyi szinten szerveződnek, ezeket mind az önkormányzatok működtetik.

A harmadik szintű intézmények tartják a tanintézményen kívüli kurzusokat. Azt jelenti, hogy az intézményen kívüli kurzusoknál főiskolai bizonyítványok, felvételi előkészítők, diploma megszerző, doktori és tudományos fokozatok megszerzésére, illetve diplomák elérésére szolgál.

Ennek fő utánpótlása az iskolákból kikerülők , akik ezután mennek egyetemre.

Magán középiskolai oktatáson belül is vannak felnőttoktatási programok.Pl. számítástechnika, illetve üzleti filozófiák  tanítása Azok számára, akik a társadalom peremére kerültek, a kormány különös erőfeszítést tesz, hogy visszahozza őket a munkaerő-piacra. Különböző célcsoportokat vesznek ilyenkor  figyelembe. Szakmai képzési és továbbképzési lehetőségekhez jutnak. Feltétel, hogy 23 éven felülinek, továbbá minimum egy évig munkanélkülinek kell lennie. Azoknál a 16-22 év közötti fiataloknál, akik kiestek az iskolai  oktatás keretéből a korábbi időszakban, az un. Fiatalok utógondozási programja működik. Ezek ifjúsági központok, vagy pedig továbbképző központok. Ezeknek havonta 20 órát kell oktatással foglalkozni.

Írországban rendelkezésre áll az un. Egyéni képzés, vagy egyéni ellátás is. Ez az egész országra kiterjed, azonban meglehetősen költséges.

Általában profitorientált , a képzés vezetéstechnika és számítástechnika.

Jelenleg Írországban a közösségi képzés, a közösségi oktatás a legdinamikusabban fejlődő felnőttképzési, felnőttoktatási terület.  Ez nagyon gyorsan fejlődő és az egyénnel törődő. Nem oktatási célok alapján közelítik meg, hanem a tanulói célok alapján szervezik a tanfolyamokat. Gyakorlatilag ingyenes, vagy nagyon olcsó. Ez az oktatási forma eléggé átpolitizálódott. A különböző közösségek elsősorban a kormánytól, másodsorban pedig a helyi önkormányzatoktól mind több támogatást kérnek erre a célra. Különböző szolgáltatásokra is igényt tartanak, valamint egyéb forráslehetőségekre. Ez az ő forradalmuk.