Nagy Lajos (1883-1954)

- törvénytelen gyermek, Nagy Júlia cselédlány és Basa Lajos fia (aki az abrudbányai református lelkész fia)
- jogi tanulmányait nem fejezte be, irodista, nevelő, kávéházakban ír; anyagi gondok
- 1910-től elbeszéléseit illúziótlan keserűség fogalmaztatta
- szociális érzékenységű, magát nyíltan szocialistának valló író
- őrzi a tanácshatalom becsületét
- 1934-ben őt és Illyés Gyulát hívták meg Moszkvába a szovjet írók első kongresszusára
- elbeszéléskötetek: Lecke (1930), Bérház (1931), Utcai baleset (1933)
- szociografikus könyvei: Három magyar város (1933), Kiskunhalom (1934), Budapest nagykávéház (1937), A falu álarca (1938)
- naplójegyzetei a második világháború alatt: Pincenapló (1945)
- könyvkereskedést nyit
- kisregények (elbeszélésekből átdolgozva): Három boltoskisasszony (1938), Egy lány a századfordulón (1940), A fiatalúr megnősül (1941)
- füzetes kiadványok: Falu (1946), A három éhenkórász (1946), Emberek, állatok (1947)
- regénye: A tanítvány (1945)
- Kossuth-díjas, de hamarosan mellőzött lesz örökösen kritikus magatartása miatt
Kiskunhalom (1934)

- 1932. Baumgarten-díjàutazhat
- 3 m. város: M.város 1932-ben (Szolnok), Alföldi város (Hódmezővásárhely), Dunántúli város 1933-ban (Győr)
- munkanélküliség, városperemi lakásviszonyok, gazdasági kérdések, kultúra tényei, lakosság közömbössége, passzivitása, műveletlensége
- Apostagon gyűjti az anyagot a Kiskunhalomhoz
- Irodalmi szociográfiaàuralkodó a ’30-as években. Nagy Lajos műveiàmegelőzték a népi írók hasonló munkáit. Ihletői: Illyés Gyula, Darvas József, Féja Géza. Az irodalmi szociográfia a népi írók csoportja nélkül is megalakult volna, a kor igénye
- Egyetlen nap leltára, hajnaltól hajnalig, egymás mellé illesztése: (Walter Ruttmann filmjének, Dos Passos regényének hatása). 1932. aug. 17., szerda, a Nap 4:58-kor emelkedik a 2687 lakost, 599 lakóházat, 3753 hold határterületet számláló Kiskunhalom nagyközség fölé
- Minden nap ugyanolyanà 1 nap = minden nap. Változatlanság. Amit ők megnyugtató állandóságként élnek át =>romlás
- Minden nap, minden év egyre rosszabb (implicit) pl. Aug. 18-án csütörtökön egy perccel később, fáradtabban kél a nap is
- Előre kész, silány körülmények közé születik. Egymás után a nemzedékek. Pl. Barnabás István képén: először a lovat, füvet, fát stb. rajzolta meg, utána a sisak alá + gallér fölé az arcot
- Varga Mihály – az első + utolsó másnap: „gépies egyformasággal fáradhatatlanul emeli fel + vágja a földbe a kapát, hajol, lép” stb. „Tovább”, „nem fáj” szavak többszöri ismétléseàa regény végén: „nagyon fáj, „ne így tovább!” De Varga Mihály erre nem gondol! Egy évben 7200 hektoliter bort iszik – valami bódulat kell, hogy az ember ne vegye észre.
- A parasztokban nincs méltóság + öntudat. Kara Szabó szadista.; Kisné: panasz, viszálykodás, pletyka
- Csorba Anna – húgát ápolja
- Káveczki István + Szabadi Sándor, a „hevesi ember” – rokonszenvesek, kivonják magukat a falu törvényei alólóde ők nem jutnak el a méltóbb élet szintjére. Eltérnek életmódjukkal, egyéniségükkel, de nincs gyakorlati megoldásuk, nem erkölcsi példát
- Teljes rétegzettség:

- szegényebb + módosabb dolgozó parasztok, házimunkás nők, kofák, magatehetetlen öregek, beletörődő fiatalok, felszabadult gyerekek, kétlakiak
- urak: tanító, orvos, pap, ügyvéd, bérlő, földesúr
- tárgyilagos stílus: miként élnek kizsákmányoltak + kizsákmányolók
- nincs fontosabb cselekmény: 1-2 szereplő, néhány perc történés, vagy visszatérnek, vagy nem – párhuzamosan, de nem önálló novellák! Nagy László elhallgat, sejtet, nincs végkifejlet. Pl. miért tartóztatták le Káveczkit + Szabadit? Vörös-fiú története? Csorba Bözsit csak másnap műtik meg. - Egyformaság az ábrázolt életekbenódinamikussá a töredezett narráció miatt
- mozgalmas az este
- a magyar irodalom romantikus, idealizáló, hamis parasztképe ellen. A paraszttal is lehitették pl. Bugyi Mihályék szobájában a Nagy képes Naptár az 1932-iki szökőévre: boldog parasztcsalád képe – „giccsvalóság”
- a nép nyelvi kiszolgáltatottsága: a nyelv az elnyomás eszközévé. Pl. Sophie hajó nevét ki se tudja ejteni, a Landout igen, de nem érti. Kara Juliskának szóról szóra kell megtanulnia a ’Jézus eltemettetése’ olvasmányt -. Érthetetlen számára, ’március’: nem érti, miért szép a könyv szerint a mezítláb (sztereotípia) járás, mikor neki szög megy a lábába?
- Gazdasági + szellemi elnyomottság: közhelyekben gondolkozás pl. Hajdú József vezércikkekből tanult frázisai
- A regény a gazdasági világválság utolsó hónapjaiban. Lázadás – lázít a tehetetlenség. De a falu = nép most alkalmatlan a forradalomra
- A korabeli kritika: Nagy Lajos nem megy aprólékos részletekbe, 1-1 jellemvonást ragad meg. Megmutatja mi a rossz, de nem veti fel a változtatás + átépítés lehetőségeit, melyek pedig már magából a rosszból is adódnak.
Budapest Nagykávéház (1936)
- szovjetúniói utazása után, háborús veszély, keserűség – megoldás: a játék = valóságtól való elmenekülés, de a rébuszok csak átmeneti felüdülést
- minta: Bucsinszky kávéház
- 1935. július 3- aug. 4.a történetàújabb keresztmetszet regényt
- a kapitalista világ modellje. Az emberiség örök törvénynek, az elevenen benne rejlő rossznak engedelmeskedve cselekszik
- világűrànaprendszeràbolygókàFöldàMagyarországàBudapest – közismert tények felsorolása, de bizonytalanság is a bolygókat illetően („naprendszerünk a világűrben van, ez bizonyos, bár hogy a világűr micsoda, azt talán maga Einstein sem tudja”, „A bolygók száma, ha igaz, kilenc”)=>Budapesten is bizonytalanság
- nyáron: nyaralás, unalom, csöndesebb
- nem törnek be a külvilági hírek ide, csak az olasz-abesszin háború előkészületei
- az író csak szemlélődik: nem narrátor, csak mesél, előad. Stílusa szomorú, irónikus
- asztaltól-asztalig? A bekezdések valakinek a nevével kezdődnek, aztán az objektív beszámoló. - Mellérendelő-felsoroló előadás. Egy közös tulajdonság: mindenki pénzt akar csinálni
- Krausz bácsi csontnyelvű ollós zsebkést, fésűt, harisnyakötőt árul Dobosiné önmagát
- önmagában mindegyik unalmas, de egymás után a történetàdinamikusság. Meg meri- e szólítani Bakó Dobosinét? Miért fáj állandóan Schwarz feje? Mi történt a három Sachs-nővérrel?
- Az olvasó is „törzsvendége”, hisz mindannyian a „kávéház” = világ részei vagyunk
- Néha kilép a kávéházból, hogy kövesse 1-1 szereplőjét, de a közelben marad
- 32 fejezet – 32 nap
- „mit kellene + mit lehetne tenni”, hogy megváltozzon a világ? „Egyet. Csakis…Lapot kell indítani: egy új lapot!” – ez nem Nagy Lajos meggyőződése, ez nem megoldás!=>már rosszat sejtet. A lapalapítás a mű gerince: ez hoz létre tömörüléseket a kávéházban. Terek Béla fejéből + Gerlei + Halas (fiatalok) – de sem erkölcsileg, sem anyagilag nem megfelelőek=> a naív jószándék ellenére számító üzletté lesz a terv
- Marx + Vörös Csillag/Zászló +Proletárörökölt – címnek, végül: Északi Fény
- Kispolgárok, nyárspolgárok, henyélő gazdák, prostituáltakóírók, költők, újságírók – progresszív erő, de ők nem: állandóan cserélik nézeteiket, tehetségtelenekkel közösködnek = súlyos csalódás -Nagy Lajosnak. A Nagy Lajosnál 20-30 évvel fiatalabb generáció: jellemtelen, értéktelen, számító. A proletárok ügye megoldatlan marad
- A műbeli lapalapító társ ~ ’100%’ asztaltársaság az életben: ’Tamás Aladár, József Attila ~ Gerlei: Harcos ének (Ady ~’A Vadember’). Kigúnyolják a népi írók mozgalmát + a ’Válasz’t (Sinkó István verseskötete)
- Antiszemitizmus(?): negatív figurák zsidók
- Háborúellenesség, Fasizmus bírálata pl. Mancika keresztrejtvényt fejt: Korunk legnagyobb államférfija: Mussolini. Ami a repülőgépet hajtja – motor. Hős teszi vérével. ontja

Németh László (1901-1975)

- széleskörű műveltség: irodalom, történelem, filozófia, esztétika, néprajz, modern természettudományok, nyelvtudás
- vérbeli prózaíró, verstannal is foglalkozik
- mindennel és mindenkivel vitatkozik
- „harmadikutasnak” szokták nevezni
- ’Tanú’: ismeretterjesztő folyóirat, egyedül írja
- a jövendő előkészítőit esztétikailag és politikailag is a népi írókban látta
- utópiája: paraszti kismagántulajdonon alapuló magyar társadalom szocializmushoz közel áll; Rousseau elképzeléséhez hasonlít; művelt paraszti társadalom a feltétele.
- Feladatának érezte, hogy utat mutasson, történelmi szerepet játsszon
- ’30-as évek derekától óriási regénysorozatban akarja felmérni a magyar társadalmat
- drámái: a történelem nagy egyéniségeivel példázza az eszmék képviselőinek és a társadalomnak viszonyát
- sokszor elragadja az elmélkedő-népművelő-népnevelő szenvedély, ilyenkor kiesik a cselekményből és értekezéseket sző, elméletekkel magyaráz, észokokkal érvel; célja mindig a nép ügye; olvasóközönsége a művelt értelmiségi
Iszony: művészileg leghibátlanabb regénye: egy hideg természetű vidéki úriasszony nyomasztó és egész társadalmi rétegekre valló lélekrajza
- Hódmezővásárhelyen iskolaorvos, és biológiatanár, drámákat ír, és itt kezd pedagógiai esszéket írni
- József Attila-díj műfordítóként, Kossuth-díj
- 60 éves kora körül virágkora, Égető Eszter
- drámáit sorra adják elő: Széchenyi, Bolyai (történelem + családi konfliktus együtt), Galilei
Gyász (1930-31)
Főszereplője Kurátor Zsófi (Kovács Sándorné, özvegy). Életélmény: egy rokon özvegyasszony alakja + kislányának halála = saját lelkiállapotának ábrázolási lehetőségei. Gyász: mezőföldi novellák lezárása, új irány. Helyszín: magyar falu. Idő: 3 év. Zsófi az „első lány” a falubanàbüszkeség. Férje a regényidő előtt két hónappal vadászbalesetben hal meg. Zsófi anyósáéknál lakik pár hónapos fiával. Megkezdődött benne a felejtés, de részvét hangjával emlékeztetik és kényszerítik a gyász konvencióira. Anyósa a hozomány miatt fiatalabb fiához adná. Zsófi elköltözik, apja házat vesz neki. ősztől tavaszig eseménytelen az idő, Mari húga gyakran látogatja. Kimondja, hogy nem kell neki özvegyasszonyok szabadsága (tetszik neki a csendőrőrmester), Kiszelánét veszi magához „őrnek”, ezzel bünteti szüleit, akik azt hitték, hogy gyásza enyhül. Lakóval beszélget, húga férjhezmegy, ő sorolja sérelmeit, nyárra Zsófi álmodozik, meghalt férjéről mesél magának és kisfiának. Kiszeláné fia eljön anyja pénzéért, panasz újból összehozza a két asszonyt, pletyka, hogy nem jó anyja Sanyikának. Falut meg akarja győzni hűségéről és anyaságáról, kisfia belebetegszik ebbe az erőlködésbe, meghal. Vigasztalja, védi, őrzi a falu Zsófi gyászát. Cselekedetei otthonra és a temetőre redukálódnak. Kiszeláné fia Zsófi húgát veszi feleségül (pedig Zsófi is akarta volna)à kifejezés, önkifejezés, kommunikációképtelenség. A valódi érzelmek kifejezésének, felismerésének képtelensége

Iszony
Kárász Nelli emlékein átszűrve idézi fel a történéseket. Bálban ismerte meg Takaró Sanyit, meg is feledkezik róla, de ő öccsével Imrével új évet köszönteni jön. A fiú igyekszik megkedveltetni magát a lány apjával. A faluban híre megy a látogatásnak, ezt Nelli barátnőjétől, Terustól tudja meg. Sanyi elutazik (mezőgazdasági géptant tanul), leveleket ír. A család sokat beszél róla, Nelli idegenkedik. Apja rosszul lesz, Nelli megérti, hogy apja támaszt lát számára Sanyibanàválaszol a levelekre. Sanyit a következő látogatáskor már vőjelöltként fogadják. Nelli nincs tisztában érzéseivel, végül a szakítás mellett dönt, beszélni akar Sanyival.
Nelli apja meghal, Sanyi mellettük van végig, hallgatólagosan már megállapodás a házasságuk. Nelliben vonzás + taszítás, akkor is, mikor ellátogat Takaróékhoz. Tudja, hogy családi érdekek fűződnek házasságukhoz, idegenkedik, de úgy dönt, ha meg kell lennie, mielőbb legyen meg. Nászút, budapesti szálloda, fennmarad a testi-lelki távolság köztük.
A házasságban is megmarad az idegenségérzet. Nelli anyja nem bírja a légkört, elköltözik nővéreihez. Nellinek kislánya születik, Zsuzsi. A következő fél esztendőre (apósa haláláig) élete legszélcsendesebb időszakaként emlékszik vissza. Az anyaság nem boldogsága, de más lesz az élete. Sanyi reméli, hogy Nelli felenged, de Nelli csak sajnálatot és gyengédséget érez.
Apósa halála: férje veszi át a birtokot, beköltöznek a faluba a Takaró-házba. Nellit emberidegensége anyósával és új környezetével is szembeállítja. Az új szokások elfogadását vértanúként éli meg. Anyósa a ház kisszobájába húzódik el tőlük.
Társasági élet zajlik a házban, Nelli szövetségeseket keres. Imre és neje Rózsa gyakran jönnek. Imre mondja ki, hogy Nellinek jobb volt a pusztánàfelismeri élete boldogtalanságát. Úgy érzi, Jókúti doktor kiszemelte őt magánakàmeggyűlöli. Társaságtól visszahúzódik, férjével való viszonya egyre feszültebb. Anyósával is összecsapàCencre menekül anyjához. Nem talál megbékélést, munkába temetkezik. Anyjának anyagi gondjai vannak, menekülését rossz szemmel nézi a családàdolgozik. A kislányt anyjára hagyja, Sanyi leveleire nem ír vissza. Jókúti doktor beállít, válás után elvenné, Nelli felháborodva elzavarja.
Sanyi beállít a hírrel, hogy anyósa haldoklik és látni akarja. Nelli megrendül Sanyi állapotát látva, visszatér vele, és haldokló anyósa mellett van éjjel-nappal. Temetés után is férje mellett marad, mert megtudja, hogy a birtok lezüllött. Vitáik felújulnak, Nelli a kisszobába költözik. Szaporodnak a hitelezők, Sanyi züllése megállíthatatlan, beteg lesz, Nelli ápolja. Lélekben lázad sorsa ellen, de már bénult emberidegensége iszonnyá növekszik. Egy éjjelen a beteg férfi szerelmeskedni akar vele, ő undorában eltaszítja, és védekezés közben egy párnát szorítva a férfi arcára akaratlanul a halálát okozza.
Jókúti úgy tesz, mintha nem látná mi történt, a halált a betegség következményeként állapítja meg. Nelli irtózik a cinkosságtól, de elfogadja. A doktor később zsarolja, Nelli elküldi azzal, hogy neki nem lett volna ereje a gyilkossághoz. Érzi, hogy küszködnie kell, de büntetése már korábban kezdődött. Gyűlöletes lesz számára a falu.
Cencre megy anyjához és nénjéhez. Életcél: a két kis öreg és Zsuzsi gyámolítása. Később a ferences nővérek kórházában ápoló. Felismerése: mindenre alkalmas volt, amire más ember, a teste is, a szelleme is. Lelke nem tudott elegyedni a világgal. Akik ilyenek, azokat nem szabad kényszeríteni, mert kitépik magukat a bilincsből. Megbékél a felismeréstől. Zárómondatában, Zsuzsika: „ egy darab rám bízott szegény emberiség”.

Égető Eszter
Esztike a nagyszüleinél, Tunyogi „tatánál” és nagymamájánál tölti gyermekévei nagy részét. Anyja tüdőbeteg, ágyhoz kötött. Apja, Égető Lőrinc: lekötik tervei, vállalkozásai, elképzelései, modern gazdaságot akar bevezetni Csomorkányon, nyomdát alapít, újságot indít. Eszti szülei nem élnek jól, nagyszülei nevelik. Égető és apósa közt rossz a viszony. Eszter anyjának halála után Égető újranősül, Eperjesre költözik, elválik, visszatér Csomorkányra és ügyvédként dolgozik. Eszter a nagyszüleivel él, apját rendszeresen látogatja. Nagy hatással vannak rá apja tervei (várost akarja megváltani). Szeretné összebékíteni apját és nagyapját. Megtudja, hogy a megromlott viszony oka, nem csak a konzervatív és az újító ellentéte, hanem az is, hogy mikor apja egyszer csődbe jutott, nagyapja nem újította meg a lánya által aláírt váltót.
Eszter a Wiesmayer lányokkal tölti szabadidejét, születésnapját is velük ünnepli, majd otthon vacsorára apját is vendégül látják nagyszülei. Békülni nem tudnak.
Kitör az első világháború. Nagyapa betegeskedik, Eszter magába húzódik, a Wiesmayer-házban érzi magát jól. Máté Józsi a lányok fívére gyógyszerészhallgatóként szanitécként szolgál, szabadságon van, érdeklődik Eszter iránt, leveleket küld. Eszter csak megértést, barátságot érez, ezt kevésnek tartja a házassághoz. Apját beavatja a kérdésbe, de ő nem beszéli le, nem figyel igazán, várost megváltó terveivel van elfoglalva.
Esküvő után Lajosfalvára költöznek. Józsit nem elégíti ki a patika. Kialakul köztük a „helyi társadalom”. Fiuk születik, Eszter nagyanyja meghal. Józsi az örökséget a vállalkozásba akarja invesztáltatni Eszterrel, s értetlennek mondja, amiért nem engedi. Nagyapja is meghal. Szirmai doktor udvarolna, Eszter elutasítja egyértelműen.
Józsi az örökségre alapozott tervekkel Szeghátra költözteti családját, villát építtet. Eszter magányosabb, de a Wiesmayer lányokkal néha kibeszélgeti magát. A kis Józsika betegsége nagyon megviseli, de a kisfiúhoz fűződő kapcsolata segíti át a krízisen, mikor ráébred, hogy férje megcsalja. Józsi ráun a szegháti kalandra, Csomorkányra költöznek. (közben Lőrincke is megszületett, és később a kis Eszti). Eszter apja egyre többet van velük, tanítgatja a fiúkat. Eszter körül kialakul egy társaság, ami megtestesíti a „csomorkányizmust”: sivár, posványos, korabeli magyar vidékiség. Égető Lőrinc a lelki kiüresedést bírálja vejében, Józsi az utópiahajlamot, felhőjárást apósában.
Józsi Eszter tudta nélkül adja el házukatàEszter apja segítségével rendezi az adósságokat, és ellenőrzi a patika könyvelést, viták morzsolják fel őket.
Eszter környezete kitágul: ’30-as évek nép mozgalmának jellegzetes alakjai jelennek meg. Fia, a felnövekvő Józsi mellett találkozik Eszter a népet megváltani akaró mozgalmiság képviselőivel. A falura került fiatal tanár, Szilágyi internátust tervez tanyasi gyerekek számára. Eszter és fia segítenek. Megjelenik a népzenéért rajongó Gulácsi doktor alakja. Jellegzetes típusok: Gyenes, aki európai tájékozottsága ellenére sem akar kiszakadni a „csomorkányizmusból”, Bozsó, a lakatosból lett tanár.
A fiatal Józsi szervezésében írókat hívnak meg, Józsi tájékozott a népi mozgalomról, korszak írópöreiről, Népfront szerveződéséről. Nagy viták után sor kerül az estre. (Két íróvendég egyikében Móricz alakja, a másikban, méhes Zoltánban maga Németh László sejlik). Népfőiskolai terv, Méhes eszméi a népi mozgalommal, a németek elleni ellenállással kapcsolatban. Eszterben érdeklődés ébred Szilágyi iránt, de elfojtja. Az ifjabb Józsi angliai cserkész-összejövetelre készül. Égető betegeskedik, Eszter gondosan ápolja, meghal.
Kitör a második világháború. Ifjabb Józsi szegedi gyógyszerészhallgatóként a németellenes mozgalomhoz kerül közel, Lőrinc az SS-be jelentkezne, Eszter megakadályozza. Az ország egyre mélyebben van. Méhes bujkál Eszteréknél. Deportálják a zsidókat Csomorkányról is. Eszter apja orvosát, Kleint doktort látva ismeri fel a zsidóság tragédiáját. Férje Lőrinccel és kis Esztivel Nyugatra megy. Eszter marad a patikával. 1945 után kap hírt Józsi fiáról, aki a fasizmussal szembefordult, ellenálló csoportba került. Hosszú idő kerül sor találkozásukra az ostrom utáni Budapesten.
Eszter egy új, nagyobb családdal próbálja kárpótolni magát a szétszóródott családja helyett, régi ismerősök veszik körül. Méhes Zoltán is jön, tanít a helyi iskolában, szövögeti pedagógiai, nemzetépítő terveit. Józsi megnősül, hazaköltözik. Eszter érettségire készül Méhessel, nehezen leteszi.
Gyorsul a regény tempója. Józsi részt vesz a politikai életben. Méhes koncepciós pertől félve öngyilkos lesz. Józsit hamis vádakkal letartóztatják, felesége, Anikó közben gyermeket vár. Józsit másfél évre elítélik hamis vádak alapján. Anikó Pestre megy, unoka Eszterre marad. Józsi kiszabadul, idősebb Józsitól levél jön Caracasból. Eszter magányával és felismeréseivel zárul a történet. Kritika az életében megismert emberek eszméiről és rögeszméiről, valamint az emberi természetről. Szintézis nincs, csak magány, amit a feladat tesz elviselhetővé: unoka felnevelése.

Illyés Gyula (1902-1983)

- költő, dráma- és esszéíró, műfordító
- első kötetei: Nehéz föld (1928), Sarjúrendek (1931): asszociációkra épülő avantgárd művek is, meghatározó vonás: tárgyias szemléletmód, klasszicizáló költői magatartás
Három öreg (1932), Hősökről beszélek (1933) ugyanaz az élményanyag, mint a Puszták népe (1936) népi író, Válasz munkatársa
- Társszerkesztő a Nyugatnál, majd Babits halála után Magyar Csillag néven szerkesztő
- 1946: Hunok Párizsban – regény, majd verseskötetek
- 1962: Ebéd a kastélyban – kisregény: hajdani földbirtokosok és a hírneves pusztafi találkozása, a Puszták népe epilógusaként
- 1964: tanulmánykötet;
- 1979. Beatrice apródjai: esszéregény önéletrajzi háttérrel
Puszták népe
A puszta világát mutatja be, ami sajátos, mert épületei nincsenek bekerítve, lakói viselkedése, erkölcsi tulajdonságai különböznek a falvak lakóitól. ősi vonásaikat megőrizték. Sió és Sárvíz közti vidék, ahonnan az író is származik. Egy népréteg lelkületének feltárása, az Illyés család történetén keresztül, gyerekkori élményekre alapozva. A múltjuk: Sárszentlőrincen tanult Petőfi, Borjádon verseket írt. Ide kötődnek Béri Balogh Ádám kurucai. Jelen: harciasságból, lázadás szelleméből csak verekedések és bricskázások maradtak.
Illyés család apai felmenői: juhászokàtekintély. Anyai ág: nagyanyai olvasásszomj, unoka franciára taníttatása. Szülők házassága: szerelmi házasság, a tiltások és a két család vallási ellentétei által összekovácsolva. Apai nagyszülők ördögűzést csinálnak az unokákon, ezen mosolyog a másik család. Nagyapák történeteket mesélnek egymásnak ifjúkorukról, múltról, jobbágyvilágról.
Paraszt és paraszt különbsége a múltban gyökerezik: Kálmán király rendeli el a földjükről elűzött parasztok visszahelyezését; 14. sz-ban megjelennek a telekkel nem rendelkező más házában élő zsellérek, majd a cselédek. A cselédségen belül is kasztonkénti elkülönülés: nem is házasodnak egymás közt. Pásztorok a legrangosabbak, de ezen belül is rangsor. Leírja a napi robotjuk rendjét. A cseléd kiszolgáltatott, van jogi szabályzás, de ez a „vidék szokása”, „a gazdaság rendje” alá rendelődik.
Személyes kapcsolataikban az érintkezések hangja káromkodásokkal cifrázott. Veszekedések, verekedések elengedhetetlenek. A búcsún „hagyomány” a vérontás, helyszín: Ozora. Megbékélés és ünnepek: szívesen ajándékoznak, disznóölés kóstolójából gyermekágyas asszonynak küldött ajándékból az ellenséges családnak is jut. Ünnepléskor társas vigalmak, májusfa.
Nyomorúságos szegénység, mert fizettségből élnekàrépaleves, egy helységben nyomorgó generációk.
Fő családi esemény a lakodalom. Párválasztás már gyermekfővel kezdődik. A pusztai lányok kiszolgáltottjai a gazdatiszt, az intéző kívánságainak.
Munka alól az iskolás évek alatt mentesült a cseléd. Olvasni mindenki megtanult, aki írni is, azt már költőnek mondták.
Világról keveset hallanak. Vándorok hozzák a híreket: koldusok, summások, tudós emberek, akik gyógyítottak (orvosban nem bíznak).
Október 31. : az uradalom tudatja, kit tart meg, kit bocsát elàmás munkaadó, vagy faluban költözés. Az író anyai nagyszülei ekkor kerültek Cecéreànagyanyja akarata szerint Illyés Gyula gimnáziumba kerül.

Tamási Áron (1897-1966)

- Farkaslakán született, Erdélyben; szülei szegény földművesek; Érettségi Székelyudvarhelyen; olasz front; háború után jogi kar Kolozsvárott, de mikor román lesz a tanítás nyelve, kereskedelmi akadémiát végzi el; 1923-26 Amerikában élt és dolgozott
- 1922: első elbeszélésével pályázatot nyert
- 1925: Lélekindulás, Kolozsvárott itt telepszik le
- 1932: Ábel-trilógia első kötete
- 1937: kulcsszerep a Vásárhelyi találkozón, kapcsolódott a népi írók mozgalmához
- 1944: végleg Budapestre költözött, 1954 Kossuth-díj
- székelység legjellegzetesebb és legnagyobb írója; az együttélést kényszernek és adottságnak is tekintette és minden nemzet fiát egyenrangúnak
- természetszeretet, panteisztikus istenhità testnek és léleknek az emberi személyiségben megmutatkozó kettőssége, harmóniateremtés lehetősége
- alkot elbeszélésben, regényben, drámában, publicisztikában
- ’30-as évek derekán színpadi művek: Énekes madár (1934), Tündöklő Jeromos (1936), Csalóka szivárvány (1942), Ördögölő Józsiás (1952): mesei költő népi világ, székely népmesék szelleme
- regények: Szűzmáriás királyfi (1928) – székely élet tragikuma két nemzedék sorsában, romantikus és szimbolikus túlzásokkal; Címeresek (1931) – erdélyi arisztokrácia bűnösségét próbálja bizonyítani, kevés anyagismerettel, egyoldalúan; Jégtörő Mátyás (1936) – mitologikus világkép alapján lélekvándorlás; Szülőföldem (1939) – hazai tudósítás; Bölcső és bagoly (1949) – önéletrajzi mű kisgyermekkorról, Hazai tükör (1953) – szabadságharc kora, Erdély, ifjúsági regény; Vadrózsa ága (1968) – 1926 utáni életútját idézi fel, már betegágyán diktálja, félbemarad
Ábel trilógia: Ábel a rengetegben (1932), Ábel az országban (1934), Ábel Amerikában(1934) – fejlődésregény és pikareszk. Ábel napjait az elemi létküzdelem, a megmaradásért való harc mozgatja, elemi kalandvágy munkál benne. Csavaros észjárása a legfőbb fegyvere. Naív szemléletével rácsodálkozik a világra, örül a szépnek; jó kedélyével, humorérzékkel talpraesettséggel lesz úrrá nehéz helyzeteken. Tisztességes munka morálja + ügyeskedés. Kamasz + felnőtt. Létminimum szintjén él + létezés értelmét keresi. „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.”
Ábel a rengetegben – részleteket közöl belőle, nem pötyörgöm le.

Szép Ernő (1884-1953)

- népszerű költő, majd divatos színpadi szerző, regényei irodalmi szenzációnak számítottak
- Ady egyik legjobb barátja
- Szerény modorú, kistermetű, sovány ember, félszeg mosollyal mondta el ironikus véleményét
- Egész költészete az emberszeretet jegyében, kissé érzelmesnek, kissé furcsának, egyszerre könnyesnek és mosolygósnak alakult
- Falusi néptanító fia, Alföldön nőtt fel, a Tiszántúl hangulatait hozta Budapestre, amikor 19 évesen újságíró lett Budapesten; változatos szerelmek között éli a bohém fiatalember, majd a megrögzött agglegény életét.
- Utazgat Európa nagyvárosaiban, cikkekben számol be élményeiről
- 1912: Énekeskönyv címmel verseskötet: városi ember vidéki emlékei, nyomorúságos gyermekkor meghitt képei, vágyódás szelíd emberi kapcsolatok után; népi nyelv + városi nyelv; Petőfi formakincs + Nyugat nyugat-európaisága
- éli a bohéméletet és tartalmasabb után vágyik; humor, érzelmesség, halk bírálat, öngúny
- részvét minden emberi bánat iránt és szeretetvágy az alaphang
- elbeszéléseinek és hírlapi tárcáinak nagy része személyes emlékezés
- regényei: lírai hangvételű elbeszélő próza
Hetedikbe jártam: diákévek felidézése, maradandó képet festve a századforduló vidéki középiskolájáról
Dali dali dal. Önéletrajzi, hőse az apja, a néptanító, aki a nyomorúságban is az emberiség és a kultúra hőse, megalázottságában is az emberi méltóság képviselője
Lila ákác (1919): budapesti fiatalember szerelmi kalandjai a század elején; hol mulatságos, hol érzelmes történet körkép a magyar városi kisemberek
- életkörülményeiről és életlehetőségeiről
- furcsa témájú, és váratlan fordulatú egyfelvonásosok – ma az abszurd irodalom hazai kezdeteit látjuk benne. A polgári élet egyre fokozodóbb képtelenségei formálódnak groteszk játékká. Kritikai állásfoglalás kora fokozódó embertelenségével szemben
Egyszeri királyfi: mesejáték
Azra: Ezeregyéjszaka világát idézi, halálos szerelem színpadi költeménye
Aranyóra: budapesti szegény emberek életéről és becsületességéről példázat