Tágabb értelemben ki juthat hozzá nyilvánossághoz?

Melyik korban ki juthatott információhoz?

Milyen színterei voltak az információ átadásnak?

Szűkebb : reprezentatív nyilvánossági forma Jürgen Habermas. Bizonyos akciókban csak bizonyos emberek vehetnek részt. Ki áll a királyhoz közel.

A társadalmi nyilvánosság fejlődése Nyugat- Európában a 17. sz.-tól a 20. sz. közepéig

A polgári nyilvánosság kialakulása:

Kialakuló polgárság

A művészeti és kulturális ténykedés csírája lett a kialakuló polgári politikai nyilvánosságnak. Nyilvános asztaltársaságok, kávéházak, klubok és körök.

A kulturális rendezvények fokozatosan kiegészülnek politikai jellegű témákkal és rendezvényekkel.

Megszületik a politikai akaratképzés új, polgári szervezete, kerete formája.

A polgárok ügyeinek társadalmi, politikai legitimációja, a  polgári érdekérvényesítés szüksége egyre inkább előtérbe kerül.

4 alapvető strukturális és normatív – elvi sajátosság:

- a résztvevők köre

- a témák lezáratlansága

- eszközök

- a megszólalás módja

A  polgári nyilvánosság válsága 

A társadalmi nyilvánosság intézményeinek, egyoldalú működése

A közösség fokozatosan elveszítette a kontrollt a nyilvános ügyek felett  ennek okai:

  • Látszat-parlamentarizmus – a poltikai mezőben csak a már kialkudott álláspontok képviselete zajlik.
  • A profitérdekeknek kiszolgáltatott sajtó - közösséget igazán érintő infok elsikkadhatnak
  • A civil társadalom gyengesége – kevés befolyás az igazán jelentős dolgokra

Információ hatalom!

Anglia: Pubok kialakulása: információ magas szintje

XX. modern nyilvánosság : elektronika a tömegkommunikáció korszaka