Az információ közvetítéséből csak akkor lesz véleménycsere, ha a kommunikációs partnerek torzítás nélkül értik egymást. A humán kommunikáció nem verbális és verbális jelekből és a metakommunikációból áll.

Metakommunikáció: szavakban történő közlést kísérő nem szándékos és nem tudatos kommunikáció (pl. taglejtés, fintor).

A személyes kommunikáció 65%-át a nonverbális jelek alkotják, csoportosításuk:

- örökölt: öröm, harag

- ösztönösen megtanult, ami az adott kultúrától függ: a fejbólintás pl. nálunk az igen jele

- egyezményes, tudatosan tanult, meghatározott céllal használt: siketnéma ABC, jelnyelv

Vokális jelek:

- nevetés, sírás, ásítás, fütty, melyek önmagukban is üzenetet továbbíthatnak (érzelmek és hangulatok kifejezése)

- hangmagasság: jellemvonásra lehet következtetni

- hangingadozás: érzelmi állapotot tükrözi

- hangerő, beszédsebesség, beszédritmus: ezek kiemelnek és tagolnak, segítik a beszéd megértését

Az emberi kommunikációt kommunikatív képességek határozzák meg:

- önálló gondolkodás

- beszédtechnika ismerete és alkalmazása

- anyanyelv helyes használata

- beszédkészség

- nonverbális jelzések alkalmazása

Tekintet kommunikáció, nézés: A szem a lélek tükre. A tekintetnek az állatok közötti kommunikációban is szerepe van. Az embernél pedig már a csecsemőkorban az ingerfelfogás során kerül előtérbe. A tekintet a leginkább jellemző érintkezésima. Legfontosabb eszköze a visszajelentés (gyilkos tekinttet, megbabonázó tekintet) és a visszajelzés (megértésről, személyhez való érzelmi viszonyról). Ha valakihez szólni szeretnénk, először a szemkontaktust teremtjük meg.

Távolság – közelség:

- intim, bizalmas távolság: 15-40 cm

- személyes távolság: 46-122 cm

- társasági távolság: 123-360 cm

- nyilvános távolság: 360 cm felett

Mozgásos kommunikáció:

- gesztus: tudatos vagy öntudatlan fej, kéz, kar mozgás

- mimika: arcizmok mozgása az érzelmek kifejezésére; szem (pupilla: szűk, tág), szemöldök (összevont), száj (elhúzott száj, mosolygás); sokszor tudatosan vissza lehet fogni.

- testtartás: álló- vagy ülőhelyzet, póz (magába roskadás, meghajlás stb.)

- megjelenés: öltözködés, hajviselet, emblémák (ékszer, jelvény, tetoválás), következtetni lehet a stílusérzékre, szemléletre, kultúrára.

- kronémika: a hallgatásnak és a csendnek is van szerepe

Nonverbális jelek az írásban:

- írás tagoltsága

- bekezdések

- szövegkiemelés

- sortávolság

Akaratunk ellenére kialakul bennünk valamilyen elképzelés a tartalomról.

Nonverbális jelek 7 alapérzelmet különböztetünk meg:

- öröm

- meglepetés

- félelem

- harag

- undor

- érdeklődés

- unalom

Az emberi kommunikáció gondolatok közlése a partnerrel folytatott beszéd útján. Szükség van egy közös kódra, mely által az üzenet mindkét fél számára megérthető. Ez a közös kód a nyelv. (Nem elég azonban csupán az „azonos nyelvűség”, mert a megértést a partnerek előző ismeretei, műveltsége, gondolkodási szintje is meghatározza.) A verbális kommunikáció áll: nyelv, beszéd és írás. A nyelv társadalmi kapcsolatok és viselkedésrendszerek kialakítója, kapcsolatot hoz létre külső és belső világ között.

A nyelv keletkezése:

- monogenezis: a nyelvek egyetlen ősnyelvből erednek

- poligenezis: a Föld több pontján egymástól függetlenül alakultak ki a különböző nyelvek

A világon manapság kb. 3-4 ezer nyelvet beszélnek , de nem minden nyelvet lehet leírni. A nyelv elsajátítására minden ember képes, de egy nyelvet csak akkor sajátítunk el igazán, ha az adott nyelven tudunk gondolkodni. A különböző kultúrájú emberek nem csak más nyelvet beszélnek, de másként érzékelik a világot is.