- Görög eredetű szó. jelentése: széljegyzet, megjegyzés, magyarázat.

- Eredete az antikvitásig nyúlik vissza, a görög kultúrában komoly hagyománya volt.

- A gondolkodó, közügyekkel foglalkozó ember személyes ügyeinek rögzítésére szolgált. Régen lapszélre, margóra írt jegyzetet jelentett. Homérosz műveihez is írtak glosszát.

- A mai közmegegyezés szerint a rövid, tömör, gyakran bíráló, csípős hangú, elsősorban ironikus hírlapi cikk a glossza.

- A glosszaíró sajátja az egyéni stílus, gondolat, sajátos látásmód.

- Apropója bármilyen jelentéktelen esemény lehet, csekély hírértékkel.

- A jegyzettől az különbözteti meg. hogy míg a jegyzet egyfajta komolyságot (ez nem zárja ki az iróniát), logikai következetességet feltételez, addig a glosszát az ironikus hangvétel jellemzi leginkább.

- A glossza olyan rövid, csattanós, ironikus hangvételű publicisztikai műfaj, amely elsősorban konfliktusos helyzeteket, eseteket dolgoz fel: írója a maga személyességével próbál eljutni az olvasóhoz, akinek érzelmeire, gondolataira halni kíván.

- Képviselői: Karinthy Frigyes, Molnár Ferenc, Bálint György.

- A glosszátor gyakran álnevet, betűjelet használ. Magyarországon ez ma már hagyomány. (Korábban a rejtőzködés miatt használták.)

- Az Élet és Irodalomban a Páratlan oldal.

Szerkesztési kötöttségek:

l .   Határozott gondolatmenet, szigorú stilisztika;

2.   Egyetlen témára kell koncentrálni, egy konkrét eseménnyel foglalkozni („aki általánosít, az gyáva" - Havas Henrik);

3.   Személyesség; (Bodor Pál: „A gondolatot nem lehet kölcsönvenni.");

4.   Kritikai él;

5.   Személyes érdekek kikapcsolása

6.   Higgadtság (Bodor Pál: „A cél a publicisztikában nem a vérontás, hanem a győzelem." Bodor Pál: „Nem tud könnyeket kicsalni az olvasó szeméből az, aki maga is zokog.")

- Formai elemek:

- Terjedelem: rövid, tömör.

- Expozíció: előkészíti a csattanót. Nem bonyolult, szájbarágós.

- Kifejtés: egyénileg változó, nincs recept, lényeg a saját stílus.

- Csattanó: gondolati csavar, ami nem vicc, poén.

- Logikai módszer az indukció (egyediből következtetünk az általánosra).

- A jegyzet és a glossza áttételesen hat az olvasóra. Arra készteti, hogy vegye át a gondolatmenetet, fogalmazza meg az ítéletet.

- A konfliktus a glossza és a jegyzet legfontosabb eleme. Lénye: pici ellentmondások előrevetítik a nagy konfliktust lehetőségét.

- Hangvétel: bíráló, de nem gyűlölködő. Nem elrettenteni akar, hanem segíteni. Cél: a közérdek érvényre juttatása.

Glossza II:

A glossza lényegében egy aktuális kérdéshez való hozzászólás rövid terjedelemben. Olyan rövid, csattanós, ironikus hangvételű publicisztikai műfaj, amely elsősorban konfliktusos helyzeteket, eseteket dolgoz fel; írója a maga személyességével próbál eljutni az olvasóhoz, akinek érzelmeire, gondolataira hatni kíván. A véleményközlő műfajcsaládba tartozik.

Egyébként:

·         Görög eredetű szó, jelentése: széljegyzet, megjegyzés, magyarázat.

·         Eredete az antikvitásig nyúlik vissza, a görög kultúrában komoly hagyománya volt.

·         A gondolkodó, közügyekkel foglalkozó ember személyes ügyeinek rögzítésére szolgált. Régen lapszélre, margóra írt jegyzetet jelentett. Homérosz műveihez is írtak glosszát.

·         A mai közmegegyezés szerint a glossza rövid, tömör, gyakran bíráló, csípős hangú, elsősorban ironikus hírlapi cikk.

·         A glosszaíró sajátja az egyéni stílus, gondolat, sajátos látásmód.

·         A jegyzettől az különbözteti meg, hogy míg a jegyzet egyfajta komolyságot (ez nem zárja ki az iróniát), logikai következetességet feltételez, addig a glosszát az ironikus hangvétel jellemzi leginkább.

·         Képviselői: Karinthy Frigyes, Molnár Ferenc, Bálint György.

·         A glosszátor gyakran álnevet, betűjelet használ. Magyarországon ez ma már hagyomány. (Korábban a rejtőzködés miatt használták.)

·         Az Élet és Irodalomban a Páratlan oldal.

·         Szerkesztési kötöttségek:

û        Határozott gondolatmenet, szigorú stilisztika;

û        Egyetlen témára kell koncentrálni, egy konkrét eseménnyel foglalkozni

û        Személyesség

û        Kritikai él

û        Személyes érdekek kikapcsolása

û        Higgadtság (Bodor Pál: „A cél a publicisztikában nem a vérontás, hanem a győzelem”)

·         Terjedelem: rövid, tömör

·         Csattanó: gondolati csavar

·         Logikai módszer az indukció (egyediből következtetünk az általánosra).

·         A konfliktus a glossza és a jegyzet legfontosabb eleme. Lénye: pici ellentmondások előrevetítik a nagy konfliktust lehetőségét.

·         Hangvétel: bíráló, de nem gyűlölködő. Nem elrettenteni akar, hanem segíteni. Cél: a közérdek érvényre juttatása.

Mondjon legalább három glossza témát és indokolja választását!

·         Apropója bármilyen jelentéktelen esemény lehet, csekély hírértékkel.

1.       A választások körüli negatív kampány botrányok: Magyar Vizsla

2.       ?

3.       ?

Az indoklás: A jegyzet és a glossza áttételesen hat az olvasóra. Arra készteti, hogy vegye át a gondolatmenetet, fogalmazza meg az ítéletet, tehát nem maradhat semleges. A glossza talán az egyik leghatásosabb „fegyver” az érdektelenség ellen.