Miért fontos az információáramlás?

-          a sajtó által közvetített információk birtoklása segít abban, hogy a polgárok szelektáljanak, és az információk birtokában alakítsák viszonyukat egymáshoz, a valósághoz (mindennapok, politika stb.) → ezért fontos az objektivitásra való törekvés: tájékoztatás ≠ véleményformálás!

A tájékoztatás alapproblémái

-          a BBC alapelvei: tisztesség, függetlenség, megbízhatóság, érzékenység

-          döntő szempont a tájékoztatásban, hogy az adott esemény fontos-e, hogy eljusson az olvasóhoz, vagyis van-e hírértéke

-          motiváció: mi az, ami az olvasókat érdekelheti, amitől tájékozott emberként alakíthatják ki véleményüket és viszonyukat környezetükhöz

-          miről adunk hírt –  mi marad ki? → már annak is jelentősége van, mit választok ki, és abból mit hangsúlyozok ki

-          minden kiemelés egyben elhallgatás is (annak elhallgatása, amiről nem adunk hírt, ugyanis arról elvonjuk a figyelmet, és arra irányítjuk, amiről viszont tájékoztatunk)

-          vagyis még ha objektíven is tájékoztatok, már azzal befolyásolom az olvasót/nézőt, hogy mit választok hírül → ezt tudatosan használva, a tárgyilagosság látszatát őrizve terelheti a média a fogyasztót az általa fontosnak tartott irányba

-          fontos szerepe van a „csomagolásnak” is, vagyis hogy hogyan adok valamiről hírt:

o        kommentár nélkül

o        kommentárral (jól elkülönül a tény és a kommentátor véleménye)

o        minősített tény (nem különül el a tény és a vélemény, nem lehet eldönteni, mely részek csak vélemények pl. „a kormány legújabb hazugsága”)

o        a vélemény szerinti tények bemutatása a valódi tények helyett

-          tehát nem mindegy, hogy:

o        mit mondunk

o        ki mondja

o        mikor és hol

o        milyen körülmények között

o        és milyen módon mondja

-          az objektivitás határai: olyan információ esetében, amely közlése emberéleteket sodorhat veszélybe, elsődleges szempont az élet védelme → ugyanez ha pl. országérdekeket sért (de nem államtitkot!), meg kell fontolni, hogy szabad-e közölni, nem árt a kormányzati megfontolásokat is figyelembe venni, kompromisszumképesnek lenni

Mi a kapcsolat újságírás és irodalom között? (sajna erről nem sok értelmeset találni)

Idézőjelben értve:

-          az első tudósítás: i. sz. 79-ben: Plinius a pompeji földrengésről

-          az első publicisztika: Hegyi beszéd

-          az első interjú: a kőtáblát megszerző Mózes és Isten párbeszéde

-          az új polgári világban hódít teret igazán az irodalom (hogy ezt hogy érti, ne kérdezzétek), de az információval való ellátottság még nem differenciálódik → határukon születik meg a „legirodalmibb zsurnalisztikai forma”, a folyóirat, illetve a morális hetilap

-          „a sajtó funkciója az, hogy a legfrissebb események híreit a legrövidebb úton és pontosan szabályozott időrendbe juttassa el a legszélesebb nyilvánossághoz” (Emil Dovifot)

-          ezzel szemben az irodalomnak nincs a haszonelvűség bármely mércéje szerint is mérhető funkciója (példának azt hozza fel, hogy a szobrász csak magával a művel foglalkozik, míg a formatervezőnek figyelembe kell vennie hasznossági tényezőket, például hogy ha egy porszívó karosszériáját tervezi, akkor a dizájn mellett fontos szempont, hogy legyen hely a motornak, porzsáknak stb.)

Párhuzamok irodalmi és újságírói műfajok között:

-          líra – publicisztika (az író személyisége jelen van, az a meghatározó)

-          epika – átmeneti műfajok (interjú, riport) (közvetlenül és közvetve jelen van az újságíró és más személyek is)

-          dráma – hír, tudósítás (az író – a felszínről legalábbis – eltűnik)