A BBC alapelvei: tisztesség, függetlenség, megbízhatóság, érzékenység

-          döntő szempont a tájékoztatásban, hogy az adott esemény fontos-e, hogy eljusson az olvasóhoz, vagyis van-e hírértéke

-          motiváció: mi az, ami az olvasókat érdekelheti, amitől tájékozott emberként alakíthatják ki véleményüket és viszonyukat környezetükhöz

-          miről adunk hírt –  mi marad ki? → már annak is jelentősége van, mit választok ki, és abból mit hangsúlyozok ki

-          minden kiemelés egyben elhallgatás is (annak elhallgatása, amiről nem adunk hírt, ugyanis arról elvonjuk a figyelmet, és arra irányítjuk, amiről viszont tájékoztatunk)

-          vagyis még ha objektíven is tájékoztatok, már azzal befolyásolom az olvasót/nézőt, hogy mit választok hírül → ezt tudatosan használva, a tárgyilagosság látszatát őrizve terelheti a média a fogyasztót az általa fontosnak tartott irányba

-          fontos szerepe van a „csomagolásnak” is, vagyis hogy hogyan adok valamiről hírt:

o        kommentár nélkül

o        kommentárral (jól elkülönül a tény és a kommentátor véleménye)

o        minősített tény (nem különül el a tény és a vélemény, nem lehet eldönteni, mely részek csak vélemények pl. „a kormány legújabb hazugsága”)

o        a vélemény szerinti tények bemutatása a valódi tények helyett

-          tehát nem mindegy, hogy:

o        mit mondunk

o        ki mondja

o        mikor és hol

o        milyen körülmények között

o        és milyen módon mondja

-          az objektivitás határai: olyan információ esetében, amely közlése emberéleteket sodorhat veszélybe, elsődleges szempont az élet védelme → ugyanez ha pl. országérdekeket sért (de nem államtitkot!), meg kell fontolni, hogy szabad-e közölni, nem árt a kormányzati megfontolásokat is figyelembe venni, kompromisszumképesnek lenni