Ottlik Géza (1912-1991)

- katonatisztnek szánták à alreál- és főreál iskolákà elmegy a kedve a kaszárnyai fegyelemtőlà a katonai nevelés embertelenségének krónikása lesz
- a Horthy-korszak „bethleni-konszolidáció”-nak nevezett időszakában járja iskoláit
- otthonról franciásangolos kultúrával nagypolgári –nyugati szellemű humanista nevelés + katonai iskolákból vasfegyelem (kettősség meghatározó lesz)
- matematika-fizika szakos tanári diploma, ír angolul, bridge-ről könyv
- katonai neveltetésà 1. függőséggel, fegyelmező kényszerrel szembeni ellenállás 2. szigorú fegyelmezettség önmaga iránt
- 1931-től jelennek meg írásai;
- senkivel sem kollaboráns, senkivel sem ellenzékieskedik; egyedül a fasizmusnak nagy ellenfele. - Ha nem írhatta meg, amit akart, akkor addig fordított, matematikai, kártyaproblémákkal foglalkozott.
Iskola a határon
- nem önéletrajzi, de mind környezete, mind alakjai saját élményből jönnek
- sokak szerint Musil: Törless iskolaévei a példa és előkép, de nincs Musil hatás. Balla Borisz Niczky növendék regényéhez is kapcsolják.
- Művei lélektani jellegűek. Az emberek egymás közti viszonyainak, pl. a végtelen arcú szerelemnek, a cselekedet erkölcsi megítélésének világa.

Szegedy-Maszák Mihály: Musil és Ottlik

- párhuzamok a Törless és az Iskola a határon között: felnőtté válás, szülőktől elszakadás, elidegenedés mint a hiteles személyiség megjelenésének előfeltétele
- kapcsolódás az Entwicklungsroman hagyományához.
- A gyerekkor bensőségessége után kivetettség állapotát kell elfogadni.
- A főszereplők nevelődése az eseményszervező
- Katonaiskola a helyszín, központtól távol, két világ határán
- Idő kitüntetett szerepe
- rokonságok
- iskola első hatása: bebizonyítja, hogy a hősnek nincs egyénisége
- Törless és Medve Gábor is személyiségválságon megy át (honvágy à üresség, közöny
- Medve Gábor és Both Benedek egymás hasonmása; Törless kettős énű, saját énjei közt keres hidat
- Vallás, matematika, festmények, bölcseleti olvasmányok; Törless és Medve G is próbál írni
Különbségek

- bibliai idézet szerepe Ottliknál: Római levélből a predesztinációról; Isten azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, hiszen a maga hasonlatosságára teremtette az embert. Az iskola arra tanít, hogy senki sincs tétlenségre kárhoztatva, vagyis kizárólag a saját akarata révén romolhat el az ember. ----- Musilnál üresség, transzcendencia hiánya érezhető
- közös, hogy a hősök küzdelmet folytatnak a kifejezhetetlennel
- különböző a két regényben az elbeszélőhelyzet; Ottliknál BB, illetve az általa helyesbített Medve Gábor mondja el a történetet, Musilnál E/3.
- Ottlik hősei arra emlékeznek, hogy Kőszegen – ahol most katonaiskolába járnak – egykor egy maroknyi magyar sereg tartóztatta föl a Bécs ostromára induló törököket, és később is ez az emlék ad erőt, hogy 1944-ben szembeszegüljenek a német megszállással. à történeti, nemzeti példázat: kis nép is ellenállhat a nagy hatalommal szemben. Törlessben közösségi értékek kisebb szerepet kapnak, magárahagyottság. à Törless belső élete gazdagabb mint Medve Gáboré
- Törlessben bel- és külvilág, én s nem-én fokozottabb kölcsönhatása
- Ottliknál elkülöníthető a külső esemény és a szereplőknek róla alkotott véleménye. Hőseinek van közösségi és magánszemélyisége, s a kettő olykor ellentétbe kerül egymással
- Ottliknál erkölcsi fejlődés, belső függetlenség megteremtődése, Törless-ben a lélek fejlődésének egy szakasza, ami már lezárult.
- Medve G, BB, Szeredy Dani és társaik számára a kőszegi iskola erkölcsi próbatétel, mely előre nem látott későbbi tapasztalatokra készíti fel őket. Musil regényében az események ahhoz a felismeréshez vezetik el a hőst, hogy nem a dolgokban, hanem értelmezőjükben kell keresni a kétértelműség forrását.
- Ottlik regényében a nyelv konstituálja a valóságot
- Musilnál a nyelv híd, kapu, de zárt kapu, befejezetlen híd.
- Ottlik írásmódja visszatekintő jellegű. A kamaszkori összetartozás ad értelmet későbbi életüknek. - A polgári liberalizmus értékrendjét Musil válságban láttatja, Ottlik visszasóvárgott eszményként idézi fel.
- Mindkét regényben jelképes értelmű a határon fekvő katonaiskola. Musil műve a monarchia bukása előtt, Ottliké utána keletkezett.
- Mindkettő a Habsburg monarchia kulturális örökségének egységét bizonyítja

Szegedy-Maszák Mihály: Ottlik Géza

Hajnali háztetők
- 1957, 1943 ’Magyar Csillag’ hasábjain, Illyés Gyula
- 3 rész: 1956 – 1 fejezet; 1936 – 11 fejezet; 1956 – 1 lapnyi bevezető + 4 fejezet, alcímekkel
- E/1 Both Benedek (Bébé) festőművész – Ottlik idegenkedett a festészettől => elidegeníti magától az elbeszélőt + jeleni, hogy a történet a művészeti tevékenységről lesz
- Cím: az elbeszélő egyik művének címe: BB barátját, Halász Pétert + két feleségét festette meg
- A bevezetőben: nehéz volt a cím megtalálása, először: Hegedülő férfi, ülő akt + egy titkos prostituált képmása Lőcs elvtárs változtatta meg vele à külső kényszer
- A festmény a mű metaforája: 1943-ban a regény első változata. BB szerint formalista mű. A Szövetség meg akarja venni, mert Halász Péter Párizsban meghalt, de a formalista megoldásokat nem kérik. Felkeresi az egyik nőt, az épp pakol. Tanácsa: BB ne változtasson rajta, de újat se fessen. Az asztalon egy nagy, nyitott fekete doboz, fényképekkel à elindítja a történetmondást (~ francia „új regény”: Az útvesztő)
- BB elmondja, hogy Lili nem gyászolt (a végén derült ki, hogy csak megjátszották Halász halálát
Nehezen indul, mert BB nem ért az íráshoz à Szebek Miklóshoz (író) segítségért megy: „csak zagyváld jól össze, így csinálják a modern regényben” ~ paródia?
- Önirónia: nem a szöveg, hanem a kép műalkotás, amiről a történet szól
- Both Benedek à a festő „botcsinálta”
- két rendezőelv –
- tekintet látvány – jellemzés
- az elbeszélő önminősítése – önreflexió
- Adriani Alisz + BB másféle világban él à félreértések. Külön nyelv, múltjuk is összeegyeztethetetlen
- Halász Péter örök hazudozó – nézőpont BB közvetítésével
- Tekintet, arckifejezés
- A nyelv a színeket, a szereplők és dolgok elhelyezkedését, a térváltozást, a taglejtéseket emeli ki.
- Az elbeszélő számára nem a szó, hanem a megjelenés adja a jellemet
- Lili: a külsőből következtet a belsőre + az arckifejezésekből olvas ki gondolatokat. „Lili nem volt szép. Éjszakai tehén inkább. Nősténybölény.” Később: mikor már ismerte múltját (Erdélyből, fiatalon férjhez, táncosnőként ő tartotta el) à „Most csaknem szépnek látszott.”
- Lili háromszor mondja el életét – mindig máshogy – a hazugság viszonylagos
- BB minden olyan értelmezést érvénnyel ruház fel, aminek hitelt ad
- Halász + az Adriani-lány eljegyzése – a színházban a bolygó hollandit adják. A festő nem ért a zenéhez, közben balatoni emlékeire gondol: Négy éve a Kormorán hajóval a Balatonon. (ugyanaz a hajó Buda művében is => nem zárt a műve) Egyedül marad, beleszeret Aliszba, de ő nem viszonozza.
- Továbbemlékezik: Halásszal való barátságáról, ~ Iskola a határon: 1. rész 6. fejezet. Pl. a radírlopás ~ Buda-ban is: de mindháromban máshogy.
- BB felmegy a házaspár páholyába: eszébe jut a Lilitől való üzenet Halásznak. Lili hiszi, hogy Halász szerelemből veszi el, BB szerint pénzért.
- Előadás után vacsora à Halász talán mégis szereti Lilit à BB átértékeli róla a véleményét
- 1. fejezet: múlt. Alisz + Péter kapcsolata – a lány tartotta el
- A két férfi hajnalig várja, csöng a telefon, most először a lány vezetékneve: Karácsonyi. Tablettákat vett be. Halász látszólag közömbösen viselkedik.
- 10. fejezet: 4 hónappal később: Halász + Ali összeveszett, Halász ki a párkányra, hogy szóba álljon vele. BB nem hiszi, hogy halásznak tényleg megérte a kockázat.
Most már én is láttam Bp háztetőit. A fényes őszi hajnalban” à a cím szinekdoché: olyan részalkotó, amelyik egész helyett áll: a látvány többszörös áttéttel kapcsolódik az úgynevezett „valósághoz”. BB, a festő elképzeli, amit Halász, a másik festő láthatott volna a magasból, ha körülnézhetett volna. à a regény a művészet kitaláltságáról. Minden valóság kitalálás eredménye
11. fejezet: felgyorsul a történetmondás. Halász eltűnik. Hézagos, töredezett elbeszélés. Távoli: „azt mondják”, „úgy hallottam”
- Leírja Halászt, Z-nek az újságírónak, vissza a képhez. à Z. felismeri a képen antibes-i házigazdáját + szakácsnőjét
- 1956
BB nem akarja folytatni, hogy kivel mi történt, de a festményen is módosított valamit, ezt is továbbírhatja.
- Függelék: 4 fejezet – alcímek is:
A Maquisard eszpresszó – a háború után Lili + Péter nyitotta
Álarcos sólymok – Halász Csetneki Péter álnéven tenyésztette őket a péceli erdőben. Közben felesége a börtönben a bár csődje után
Palmírozás- kártyafogás. Halász mutatta BB-nek
A festő temetése – Halász nem halt meg, képeket csempészett ki. Alisz Lilivel ment ki utána

Szegedy-Maszák Mihály: Ottlik Géza

- „Jobb, ha az íróról csak műveiből tud a világ”
- futás, atlétika ~ írás
- Apró Írások
Este – nagyanyja korszakát
Ketten az iskolapadban
Pjetr
Egyedül – egy ágyban fekvő gyerek lidérces látomásai ~ Medve 6. lázálma, apa hiánya, elszakadás
- körkörösség – ugyanoda tér vissza
- matematika-fizika szak
- a semleges megismerés nem lehetséges
- a megismerés elválaszthatatlan a perspektívától
- nem fogadja el a művészet pragmatikus felfogását, amit az avantgárd vall
- írásmódjára hatott: Kosztolányi, Márai, Gide
- Drugeth-legenda: keretes; sár és hó, kegyelem; Emil- Ki volt D. Balázs
- A Hegy Lelke: valóság modelljei, a műalkotás és lét viszonya hanyatlás gondolata: -Nyugat = aranykor
- múlt a jelenben, korai műveiben is: értékrendek viszonylagossága, későn érkezett jellemek
- példázatszerűségßMagyarországra nehezedő német nyomás
- Hajnali háztetők, Iskola a határon, Buda: nem mentesek a politikai vonatkozásoktól
- Uszodai tolvaj- a kor viszonyai
- Kegyelem – a háborús állapot, mint lelki zűrzavar jelenik meg
- 1948-57 Hallgatás (közben:fordítások)
Hajnali háztetők – Példázat a belső függetlenségről
- időszerkezet hangsúlyozott szerepe: Lukács uszoda, Nagyváradàszerteágazó felépítés
- Mi indokolja, hogy az író ennyire bonyolítja az időszerkezetet?
- a külső időt a belső időnek rendeli alá, legtöbbször nem egy, hanem két belső idővel szembesítődik
- Bébé gyakran tömbszerűen meséli el a múltat egy jelentéktelen emlékkép köré csoportosul a többi
- a katonaiskolában a lét különös törvényei működnek
3 szakasz: mindegyikben más szerepe van az időnek
1. gyermekkor: rend, a benne élőnek biztonságot ad
2. Kőszeg: zűrzavar
3. 22. fejezet: sekélyes világ, nem rázza meg a személyiséget
- időszerkezetàfolytonosság hiányát állítja a létezésben
Elbeszélő helyzet
- eleinte váltja egymást a két történetmondó: 1. Both Benedek 2. Medve Gábor – kézirata regény a regényben (~Gide: A pénzhamisítók)
- a kétféle nézőpont nem kiegészíti, inkább hitelteleníti egymástàönértelmező regény, a műalkotás világa nyitott
- mindhárom szereplő művészi hajlamú
Bébé – fest – alkalmazkodik a világhoz
Medve – írás – ellenszegül
Szeredy – zene – közömbös
à így szerzett tapasztalatok belső függetlenséget alakítanak ki bennükà közelednek egymáshoz
- példázatosság, kétféle elbeszélés: Medve – népíró, konkrét, Bébé – nem ért ehhez, határozatlanabb
- a múltat képtelenség átmenteni a jelenbe, mivel az emlékezés és a közlés egyaránt torzít
- műfaj: az időszerkezet és az elbeszélő helyzet összetettsége késlelteti az allegórikus viszony megfejtését, mert sietve megfejtve, esetleg torzítva egyszerűsít
- mit is jelképez a Katonaiskola?: az intézményben uralkodó nem civil életforma fokozatosan átminősül. Olyan belső ellenállást hoz létre, mely a lelki nyugalommal ruházza fel őket. Erkölcsi igényt fejleszt ki bennük.
- az egyén teljes magára utaltságának tudatos felismeréseàösszetartozás
~ Törless: van-e rokonság a két mű között?
gyermekkori én elevenítése
a felnőtté válás nemcsak értéktelenedés, személyiséget rombolva építő léthelyzet
- értékszerkezet: Medve Gábor azért lázad, hogy megőrizze személyiségét, DE még kialakulatlan. Szökés: nincs hová menekülnie, nem lehet a gyermekkorba visszalépni

Mészöly Miklós (1921-) – Károlyi Csaba nyomán

- Szekszárdon született, Délvidékről menekült a család Tolnába, apai neve Molnár, később vette fel az anyai Mészöly nevet
- Irgalmas Nővérekhez jár iskolába, Bartók első feleségétől tanul zongorázni
- meghatározó gyerekkori élmény: gemenci erdő
- ’30-tól Budapesten jog, ’42-ben végez, ügyvédbojtár, ’43-44 frontkatona, majd katonaszökevényként Németország
- ’45 hazatér, büntetőszázad, hadifogoly Szibériában, szökés, itthon terménybegyűjtő, malomellenőr
- ’47-’48 Szekszárdon laptulajdonos, Tolna megyei Kisújság felelős szerkesztője (Kisgazdapárt adta ki)àletartóztatás fenyegeti, lapot felszámolja, titokban Budapestre megy
- ’50-51-ben Bábszínház dramaturgja, ’56-tól szabadfoglalkozású író
- 1992. Széchenyi Irodalmi és művészeti Akadémia alapító elnöke
- 1990-ben Kossuth-díj, 1992-ben Soros-emlékműdíj
- első kötetek: Vadvizek (1948), Sötét jelek (1957):
- komor, drámai hangú novellák
- tárgyilagos, tömör fogalmazásmód
- tanúként jelen levő elbeszélő
Magasiskola (1956)- hosszabb elbeszélés, egy solymásztelep ábrázolásában a dokumentum tárgyszerűségét és a parabolisztikus szemléletet egyszerre érvényesíti
Jelentés öt egérről (1967) – novelláskötet, realista pontosságú, feszes szerkezetű példázatos történetek, kiszolgáltatottságról, szabadsághiány állapotáról
Az atléta halála (1966) – parabolisztikus regény a végsőkig fokozott teljesítményvágyról + 20. sz-i ember kiszolgáltatottságáról és esendőségéről
Saulus (1968) – ószövetségi Saul-Paulus története a megvilágosodás pontjáig; sűrű, kihagyásos történetmondás
Film (1976) – regény, (laza trilógiát alkot az előző kettővel), forgatásra épül, egy öregember és egy öregasszony végigcsoszogása a Csaba utcán, balladisztikus tömörség
Pontos történetek, útközben (1970) – egy asszony meséli el erdélyi és dunántúli utazásainak emléktöredékeit, pontról-pontra követve egymást értelmező vagy éppen egymást rejtélyes összefüggésbe hozó tényeket
Alakulások (1975) – fontos állomása a magyar prózaepika megújulásának; a szöveg elvontabb komponálási módjai vannak előtérben
Esszégyűjteményei: A tágasság iskolája (1977), Érintések (1980), A pille magánya (1989), A negyedik út (1990), Otthon és világ (1994)
Novelláskötetek: Szárnyas lovak (1979), Merre a csillag jár (1985), Sutting ezredes tündöklése (1987); ezeken belül fontosabbak: Ló-regény, Anyasirító, Térkép Alisciáról, Bolond utazás
Volt egyszer egy Közép-Európa (1989) – legteljesebb novellaválogatása
Megbocsátás (1984) – kisregény, Családaratás (1995) – regény: családi legendárium feldolgozása szikár hangon, múlt megszépülése
Wimbledoni jácint (1990), Ballada az úrfiról és a mosónő lányáról (1991) – korábban félbehagyott, most befejezett novellák, rövid történetek
Hamisregény (1995) – novelláiból összekötő szöveggel új mű
Az atléta halála
Az Állami Sportkiadó 1953-ban megkérte Hildit, szerkesszen „valami emlékezésfélét” őze Bálint középtávfutó életéről. Hildi a regény elbeszélője (Bálint szerelme) az első oldalon mondja el ezt, és hozzáteszi, hogy ez még nem a könyv, hanem csak adatgyűjtés.
Mottó: „Gyorsabban, magasabbra, távolabbra.” – Ozolintól származtatva (nem tudjuk meg, ki ő). Bálint holttestét a Prágából való hazatérés után 2-3 héttel, a történetmondás előtt nyolc héttel találták meg a vlegyászai Égettkő-völgyében. 1953-ban járunk, Prágában versenyzett Bálint utoljára, de az elődöntő után a döntőben nem állt rajthoz.
Alexi, a csapat orvosa alaptalanul azt terjesztette Hildiről, hogy a mindenkori válogatott kurvájaàHildi nem szerette őt. Bálint volt örökké hűtlen Hildihez. Válogatott tagjai: Bangó (800-as futó, de Prágában 1500-on indult Bálint helyett), Bartosi (fiatalabb, azon gondolkodik, hogy középtávról hosszútávra tér át), Törcsei és Sukk (mindig mindent együtt csinálnak).
Bálint, miután lemondta a döntőben való indulást, azt mondta Hildinek, hogy valamit az alapozó tréningnél hibázhatott el. Hildi szerint csak a prágai levegőhöz nem szokott még hozzá. Bálint az öltözőben elvesztette eszméletét, nem derült ki az eset.
Előkerül egy kamaszkori fénykép, rajta Mesnyák Poci, Geresdi Kálmán, Bangó és Pécsi Pici (ő a lány, aki irányítja a fiúkat.) Tardoson készült a kép, ahová Bálint sose vitte el Hildit. Hildi Bálint halála után megy ide. Bálint szüleinek vendéglője volt, amit államosítottak. Elmegy ide, valamint Geresdiék patikájába, uszodához, TAC (Tardosi Atlétikai Club) pályára is. (Innen indult az Öreg Pepita felfedezése révén Bálint pályája).
Éles váltás az elbeszélésben: hogyan jutott Hildi és Bálint Vlegyászához, Romániába. Ott Bálint lejátszotta a kamaszkori birkózást egy nap, s másnap halva találták.
1943-ban ismerték meg egymást, 1944-ben összeköltöztek. Hildi tanított, a Szigony utcában laktak Pesten. Egyszer 3 napig Bálint nem jött haza, végül hajnal 3-kor megérkezett, sétálni mentek, a sétán mondta el Bálint az ötösfogat történetét, kapcsolatát Pécsi Picivel, és a „szerződést”. Törtéénetbetét: Hildi Bálint szavaival adja vissza: a három nap alatt Pécsi Pici Pesten volt, együtt voltak. Hildinek elmeséli a tardosi önveszélyes játékait, azt, hogy Pécsi Pici csinált belőle futót, és miatta van 15 centis forradás a sípcsontján.
„Szerződés”: nyugodtan levetkőzhetnek egymás előtt, majd az igazi szerződés: Pici háromévenként egymás után lefekszik egyikőjükkel.
Forradás: kiszorítósdi játék, 4 x 4 méteres ringben, itt egyszer Bálint előnyben volt, de nem tudta kihasználni, és ráesett Bangó vasalt, szögletes orrú cipőjéreàseb + eljátszotta az elsőbbséget a Picivel való lefekvésben. Bálint szerint az ötösfogatban önállóságukat felemás bajtársiasságra cserélték, s ez végül minndannyiukat megrontotta.
Hildi folytatja: másnap Bálint újult erővel edzett. Mikor utoljára Prágában voltak, Réka (Bálint sógornője, a ligetben vezette a Bábszínházat) is ott volt. Bálintot és Rékát valami megszállottság kötötte össze.
Vlegyszán Bálint azt akarta Hilditől, hogy Tardoson házasodjanak össze, eddig ezt a szándékát nem mondta.
Mikor Pécsi Pici 1939-ben hazajött Németországból, Bálint megérezte, hogy már nem szűz, rákérdezett, ezzel másodszor is eljátszotta elsőségét Picinél. 1939 Szilveszterén Pici kezdeményezte, hogy feküdjenek le, akkor Bálint lemondott Bangó javára. Ezek után Pici kikötötte, hogy Bálint csak az utolsó lehet. (Geresdi önkéntesként elesett a háborúban.) Bálint 1953-ban következett volna, de erre nem került sor.
Prágában a döntő helyett Bálint és Hildi Karlsteinbe kirándultak, ekkor mondta el Bálint, hogy Rékával nincs köztük semmi. Prága előtt Bálint Bátakoloson futott, „díszfutás”-ra hívták, Sztálin-szobor avatására. Ezután szakított Rékával, és meg akarta változtatni tréningjeit és távjait. Bátakolosról hazafelé mesélte Hildinek: egy erdei pályán futva egy nagy szőrbolyhos lepke üldözte.
Bálint levelet kapott Picitől, miután hazajöttek Prágából, hogy az Astoriában várja. Bálint elmegy, de nem fekszik le Picivel, előbb ő nem akar, aztán Pici nem adja magát.
Másnap utazott el Hildi és Bálint a vlegyászai aknába. Alexi szívgörcsöt állapított meg a halál okaként. Halála előtti éjjel egy dadogó fiú verte fel őket, hogy hívják őket a faluban, lementek, de nem találtak ott semmit, senki sem értette a dolgot. Másnap találták meg Bálint holttestét, arccal a föld felé fordulva, egy szőrbolyhos lepke maradványaival arcán és kezén (nem honos ott az ilyen lepke).
A regény végén kiderül, hogy Hildi elkésett az emlékezéssel, mert A Mi Bajnokunk sorozatban A bátakolosi hős címmel Bangó és Bartosi már megírták.

Mándy Iván

Erdődy Edit: Mándy Iván

- a térbeliség megnövekedett regénypoétikai funkciója à az időbeliségtől való eltávolodás az ősibb, egyszerűbb epikus formák iránti vonzódása + sajátos modernség megteremtése
- jelenetező, képekbe komponáló elbeszélésmód
- Kétféle képalkotási módszer:
- szecessziós modell: szecessziós mondatok à impresszionista hasonlat A 21 utca
- nem körülír, magyaráz, hanem a sűrítés, tömörítés eszközeivel: metaforák, szimbólumok = megnevezés általában
à redukcióra, elhallgatásra, hiányra épül
- Az Egész helyébe Rész: szinekdoché Egy festő ifjúsága
- Mándy Iván a nagyváros, a pesti bérházak poétája, a „nagyvárosi folklórista”
- 1848-49 után a vád az újholdasok ellen (Nemes Nagy Á, Pilinszky, Lengyel B, Szabó Magda): nincs bennük közösségi érzés, humanizmus à inkább elhallgatás („lepasszoltak”) + „szociográfia + parlagiasság” sürgető igénye
- Mándy novelláiban: peremlét, létbizonytalanság, kívülmaradás
- nem a közvetlen korra vonatkoznak művei. A belső világ kivetítése többet érzékeltet a kor valóságából
- Az ’50-es évek: fenyegetés + félelem hullámai à abszurd világ
- A novellák szereplői: előadók + társszerzők = peremlét. Úttalan utakon, vad, elhagyott vidékeken utaznak ismeretlen végcéljukhoz: külteleki nevelőotthon, kórház stb.
- nem tragikus, inkább irónikus távolságtartás kedélyes borzalom
- recepciója: kritika ellene: totális valóságábrázolás hiánya, múltbavonulás bűne
- Sokszor társadalombírálatot tulajdonítottak. Szkeptikus világnézet
’60-as évek novellái:
- múltidézés
- közvetlen jelen valósága, tárgyi, emberi könyezet
- az idő főszerepet ad
- bonyolult időviszonyok: elbeszélés ideje ó elbeszélt történet ideje
- jelen + múlt egymásra hatása, párharca – a múlt „győztesként”
- most és akkor polarizációja. Az elbeszélésmód a klasszikus epikai alaphelyzeten az emlékezésen nyugszik
- Mándy elbeszélője: saját emlékeit használja kiinduló pontként + kollektív emlékezet felé tágítja az epikai tér horizontját
Mi az öreg?, Régi idők mozija, Zsámboky mozija – önéletrajzi ihletésű: gyerek-kamaszkori emlékek. A köznapi élet olykor csak novellaközi betétként. Mintha az igazi lét a mozivászonra tevődne át. Filmek birodalma => valóságként a kisfiú számára. A kisfiú részt vesz a mozihősök életében. Képzelet – gyermeki fantázia => epikai világteremtés eszközévé. Egy felnőtt nézőpontból stilizált gyermeki fantáziavilágot
Epikus nosztalgia: a film hőskölteménye: a mozi, a film világa = a hősi epika nosztalgikus újraálmodása. A film történelmi periódusa – „hősi eposz”: Hollywood meghódítói, az első nagyok, Cecil B +társai ó „újoncok”, akik a hősi erények helyett a pénz hatalmát hirdetik. Itt is a „törpe jelen” dalnoka idézi fel a nagy múltat, okulásul a jelennek.
Régi idők mozija – gyermeki nézőpontból a sztárok, a mozik kultuszát: naivitás ~ némafilm: leegyszerűsítő, patetikus, szentimentális, melodramatikus
- vékony szálú cselekmények
Mi az öreg? (1972): a jelen síkját utólag teremti meg: a novellaciklusok elé írt szövegekkel: Mottó, Egy álom– összefüggő szerep is
Zsámboky mozija (1975): egységesebb kompozíció. Folyamatos szöveg, nem különálló címmel is rendelkező novellák, bár mozaikszerű szövegrészek. Múlt + jelen egymás után. Zsámboky visszaemlékezése nem spontán, hanem mesterséges folyamat: kötelességteljesítés: asszociációs forrásként a kiadóból hazahurcolt filmsztárfotók. Zsámboky ~ mágus: egy intésre a szobájába kerülnek a filmsztárok – családias kapcsolat (a könyv alcíme: A családtag). Az elbeszélő = beavatott hangján: élőbeszédszerű, társalgási tónusban, pletyka, tudálékos => sok hangnem à kollektív tudást, amit a Mozi életéből szereztek az olvasók. Régi híres némafilmsztorik újrapergetése à „epikus nosztalgia” kiélése: hogy idézzen, ismét meséljen – naív epikus, aki a hallgatósághoz fordulva meséli el a sztorikat (pl. a fekete ruhás, szőke jegyszedőnő, aki elmondja a nézőknek a film végét, mert az megszakadt)
- A felidézett pletykák a kollektív tudást közvetítik – sok közhely: elkoptatott szóképek, romantikus túlzás, hiperbola.
- Filmes eszközök: vágás, nagyítás, közel + távolképek
- Versként tördelt, ritmikus prózaként olvasható lírai felsorolás:
„Oldalt elválasztott haj Középen elválasztott haj
Derűs, megbocsátó mosoly Kihívó, pimasz mosoly”
Mi az öreg?
- Magánmúlt kerül előtérbe, önéletrajzi.
- Összefoglaló jellegű munka: különálló novellákból, de regényként is
- Írói módszer: vitázó, meggyőző, perlekedő hang
- Üres, kopár, magányos jelent népesíti be a múlt letűnt alakjaival itt is.
- Nem gyermeki álomvilág visszaálmodása itt: szomorú, kiábrándult.
- Kevesebb líra, több dráma
- Tragikum forrása az idő = mulandóság
- Itt személyes, átélt dráma: az örökre eltávozott szülők (Apa) szellemével vitázó fiú, aki nem tud elszakadni a múlttól.
- Pszeudo-önéletrajziság
- Tárgyak = emlékezésmechanizmusok elindítói (pl. apa, anya tárgyai, a Zsámboky mozijának sztárfotói) => Híd a jelen és múlt között. Tárgyi bizonyíték, hogy a múlt létezik: jelen, nyomok. A tárgyaknak „lelkei” adják az atmoszférát – „elvont tárgyiasság” költészete ~ újholdasok. Az objektív lírikus távol áll az impresszionistától, ő az érvényest akarja megmutatni, a lényegest. A tárgy Mándynál egy időfolyamat végeredménye, egy történet „koncentrátuma” à hogy ezt a történetet kifejtseà vissza a múltba, ahová ez a tárgy tartozott
- Mándy tárgyai elhagyottak, magányosak
Nevek a falon, Üres osztály – mi lenne, ha megelevenednének a kórházfalra vésett nevek viselői?
- Mozi alkalmas: a falak „őrzik” régi sztárok fantomvilágát. Pl. egy magányos, fekete zsöllye à a kisfiú eszébe jut egy régi cowboy film.
- álomrealizmus – szürrealizmus. Valóság + álom
- színművek, hangjátékok
Mi az öreg? – pszichológiai alapképlete: az idegen + érthetetlen külső világ + a fiú gazdag, ám lefojtott belső világának állandó ütközésekben megnyilvánuló ellentéte
- antropomorfizáció
- szent + profán
- A női perspektíva szerepe – Weöres Sándor Psyché és Esterházy Péter Tizenkét hattyúk című művében (Ineke Holenkamp-Wiltnik)
- egyezések
- önéletrajzi jelleg
- archaizáló alkotások, melyben a szerző nemcsak egy-egy írónak, hanem egy egész korszaknak a stílusutánzásával igyekszik a múlt hangulatát előidézni
- nő a főhős
- csak látszólag önéletírások. Megpróbálják elhitetni, hogy én-elbeszélő, és főhős a mű szerzője is, hármas azonosságot sugallnak: író, én-elbeszélő, főhős. Weöres módszere: saját magát a Psyché felfedezőjének, kiadójának állítja be. Esterházy még a címlapról is lehagyja saját nevét. De Weöres utal önmagára a saját nevének szerepeltetésével, Esterházy pedig a huszadik századi történet és a tizenhetedik századi nyelvhasználat kombinációjával hívja fel a figyelmet, miközben sok sajátos elemet is használ.
- Psyché 10 verse már a Merülő Saturnus (1968), és az Egybegyűjtött írások (1970)-ben is megtalálhatóà nem kérdés a szerzőség
- Tizenkét hattyúk: három héttel a megjelenés után tulajdonítják Esterházynak Csokonai Lili életrajzát, stilisztikai elemzés alapján
- fontos egyezés: egy férfi ábrázolja egy nő életét, lelkét, gondolatait, azt színlelve, hogy ő az ábrázolt nő. A „nemváltás” perspektívaváltás.
- Weörös nemváltásával Somlyó György: Fiú-e vagy lány? recenziója foglalkozik, és azzal indokolja, hogy a művésznek kétneműnek kell lennie. A kétneműség ideálját abból gyökerezteti, hogy bennünk van az igény, hogy átlépjük testünk és nemünk határait. Csetri Lajos: Weöres Sándor: Psyche munkájában kiteljesedési lehetőségnek tekinti a nemváltást.
- Esterházynál a nemváltásra nem figyelnek, az író kiléte köti le a figyelmet.
- felvetődő kérdés: a nemek közötti különbségnek nem kell-e szükségszerűen megnyilvánulnia az irodalmi műben? à feminista irodalomkritika foglalkozik ezzel
Feminista irodalomkritika meglátásai
- lényegesen kevesebb nő ír, mert sem környezetük, sem az irodalomkritikusok nem veszik őket komolyan
- a művekben azonban sok a nőalak, s a róluk alkotott kép objektív és valósághű. Kate Millett (Sexual Politics 1969) megkérdőjelezi az objektivitást, állítja, hogy fallocentrikus férfimentalitás uralkodik, patriarchális struktúrák tükröződnek vissza, a nőt másodrangú lénnyé degradálják.
- Más-e a nők írásmódja? Alkalmazkodnak a nők az uralkodó patriarchális gondolkodásmódhoz, de sajátos kódot is alkalmaznak.
- Probléma: nőírókat férfiak ítélnek meg, és ők a kódokat nem veszik észre. Anette Kolodny szerint a női író műve akkor tárul fel, ha a kódot is figyelembe vesszük.
Kérdés: Weöres és Esterházy női perspektívából írtak-e?
- mindkettőben vannak utalások a főhős női identitására nyíltan, vagy burkoltan; főleg Esterházynál hangsúlyozza sokat Csokonai Lili a női identitását, mintha bizonygatná. Weöresnél burkoltabb, és nagyrészt más közlési funkció is van benne.
- A ruházat és a hajviselet is identitásmeghatározó
- Vallomásaikban is vannak nőiséggel összefüggő elemek
à gyanús a női tapasztalatok bősége, az azokról való beszámolás (pl. incesztus (= nemi erőszak) történik, de Psyché hamar „kigyógyul” belőle ó megrázó, gyakran életre szóló trauma)
à ugyanakkor a szülés és az abortusz elnagyoltan jelenik meg
- férfiak és nők leírása mindkét műben nagyon különböző. A férfiaknál és a nőknél más-más testrészeket neveznek meg az ábrázoláskor, nőknél pont a férfiakra szexuális vonzerőt gyakorló testrészeket, férfiaknál pedig erotikus testrészt nem említenek. Eleve nagyobb figyelem kerül a női testre. A nők öltözéke leginkább levételre hivatott.
- Tizenkét hattyúk-ban egyoldalú szemérmesség a szexualitás ábrázolásáról: a nőt nagyon nyíltan ábrázolja erotikus jelenetekben, a férfiról hallgat. Lili egyszerre szemérmes szűz, és kihívó viselkedésű céda, de egyben vigasztaló anyaság ötvözete is.
- Psychében a férfiak és nők szexualitásának leírása kiegyensúlyozottabb. De a nő itt is a férfi szexuális vágyálmainak megtestesítőjeként jelenik meg.
- Társadalmi szerepkör szempontja: Tizenkét hattyúk: hiányoznak a tipikusan női foglalatosságok, de teret kap pl. szeretője autója. Psychében megjelennek a jellegzetes háziasszonyi tevékenységek.

Vas István (1910-1991)

- Berzsenyi Dániel Gimnáziumban, Vajthó László alapozza meg nevelését
- Vonzza az antik kultúra formafegyelme, a világdivatja csúcsain járó avantgárd
- Érettségi után Bécs
- Hazatérve Kassák köre, majd a Nyugat
- Első felesége, Eti fiatalon meghalt + fasiszta zsidótörvények alapján zsidónak számít, állását elveszíti (pedig áhitatos katolikus)à munkaszolgálatok, öngyilkossági kísérletek
őszi rombolás (1932 – romantikus elvágyódás és klasszicista önfegyelem; lázadás és rezignált belátás; cselekvés és csüggedés; szárnyalás és mérték), 1947 Kettős örvény kötet
- Szántó Piroska: harmadik felesége, festőasszony, életének társa
- Baumgarten-díj, József Attila-díj, itáliai utazásà Római pillanat (1978)
- ’50-es évek: kommunista jelen. Kérte a pártból való kizárását; állása megmarad, de műve ’56-ig nem jelenhet meg
Rapszódia egy őszi kertben (1969)
- 1985 Kossuth-díj
- lírai költő + önéletrajzi epikus prózát ír + elméleti írások + műfordítások
Hét tenger éneke: verses tolmácsolásainak gyűjteményes kötete