I. Az Alkotmány

– A Magyar Köztársaság Alkotmánya az 1949-ben elfogadott XX. törvény, amely 1949. augusztus 20-án – ezért volt régen ez a nap az alkotmány ünnepe – lépett hatályba.

– A törvény több pontját, így például a címét és a szólásszabadságra vonatkozó egyes pontjait még a rendszerváltás előtti utolsó parlament módosította az 1989. évi XXXI. törvénnyel, ami 1989. október 23-án – a mai köztársaság kikiáltásának napján – lépett hatályba.

– Az Alkotmány több pontját 1990. óta több ponton módosították. Az Alkotmány bármelyi pontjának módosításához a megválasztott parlamenti képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

– Az Alkotmány minden ország azon alaptörvénye, amely meghatározza az államrend felépítését, deklarálja az állam és az állampolgárok különböző jogokhoz való viszonyát.

II. A szólás és sajtószabadság az Alkotmányban

– Az Alkotmány XII. Alapvető jogok és kötelességek című fejezete, a 60. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára.

– Az Alkotmány 61. § (1) bekezdése rögzíti, hogy mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra.

– Az Alkotmány 61. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát.

III: A szólás és sajtószabadság tartalma

– Ezen szabadságjogok alapjait – alapvető emberi jogok – a francia forradalom, az Amerikai Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozata (XVIII. század vége) rögzítette először, majd bizonyos elemei a XIX. században kialakuló modern államok többségének törvénykezésében is megjelenik. Az elvek törvényi szintű elfogadása a Föld országainak többségében a II. Világháború után kezdődött, valódi betartása azonban csak a demokratikus országokra jellemző. (Így 1989 előtt Magyarország is csak deklarálta, de korlátozta ezeket a jogokat.)

– A szólás és a sajtószabadság betartását az Alkotmányon kívül több törvény is (pl. az 1986. évi II. törvény, az úgynevezett Sajtótörvény) pontosítja, értelmezi és garantálja.

– A szólás és a sajtószabadság nem korlátlan, ugyanis az alapvető jogok gyakorlása nem sértheti más alapvető jogok érvényesülését. Így például a szólás és a sajtó szabadsága korlátozható, ha valaki egy kisebbség ellen használja fel.

– „Mindenkinek joga van a sajtó útján közölni nézeteit, alkotásait, amennyiben azok nem sértik a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét.” (Sajtótörvény)

IV. Idézetek az Alkotmányból

59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.

(2) A személyes adatok védelméről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

60. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára.

(2) Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa vagy taníthassa.

61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.

(2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát.

(3) A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, valamint a sajtószabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(4) A közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyeletéről, valamint vezetőinek kinevezéséről, továbbá a kereskedelmi rádió és televízió engedélyezéséről, illetőleg a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

BH1999. 356. Nem sért jogot a kiadó, ha az adott sajtóorgánum felfogásával, nézeteivel ellentétes vélemény közzétételét megtagadja [Alkotmány 61. § (1) bek., Ptk. 75-76. §, 78. §, 206. § (1) bek., 213. §, 339. § (1) bek., 1986. évi II. tv. 3. § (1) bek.].

BH1994. 300. I. A bírálat, a kritika, a véleménynyilvánítás ténybeli valóságtartalma a büntetőeljárásban nem esik a "tényállítás" fogalma alá, ezért az ezt tartalmazó nyilatkozat nem alkalmas sem a rágalmazás, sem a becsületsértés megállapítására [Alkotmány 60. § (1) bek., 61. § (1) bek., Btk. 179. §, 180. §].

BH1994. 127. A közélet szereplői által indított személyiségvédelmi perek elbírálásánál irányadó szempontok [Alkotmány 61. § (2) bek., 1986. évi II. tv. 3. § (1) bek., 1976. évi 8. tvr., Ptk. 76. §, 80. § (1)-(2) bek., 84. §, 354. §].

BH1992. 454. Sajtótermék nyilvános közlésének megtiltása iránti kérelem elbírálásánál irányadó szempontok [1949. évi XX. tv. 61. §, 1986. évi II. tv. 3. § (1) bek., 15. § (3) bek., 12/1986. (IV. 22.) MT r. 19-20. §].