A tipográfiai tervezés ipari formatervező tevékenység; a nyomtatás útján előállított kiadványok művészi megformálására törekvő tervezőmunka. A tipográfiai elemek megválasztása nagymértékben befolyásolja a kiadvány olvashatóságát, figyelemfelkeltő jellegét. A tipográfiai feladatok közé tartozik többek között a célnak legjobban megfelelő betűtípus kiválasztása, a szóközök, a sorközök, a bekezdések közeinek meghatározása, a bekezdések igazításának az adott célnak legjobban megfelelő megválasztása.

A tipográfia eszközeit használjuk arra, hogy az olvasó figyelmét mondanivalónk lényegére koncentráljuk. Megértessük és elmélyítsük a fontosnak tartott kulcsszavakat. Közvetítsük minél jobban az általunk kifejteni kívánt mondanivaló szerkezetét, elemeit. Ehhez grafikai, tipográfiai elemeket használhatunk. A szerkesztés eszköztárában számos lehetőséget találunk mondanivalónk tagolására, tartalmi és feldolgozhatósági szempontból egyaránt. Ugyanitt kell keresgélnünk eszközök után, ha a tagoltság mellett az egyes részek összetartozását, az egész dokumentum egységét szeretnénk megőrizni és kifejezni.

A tipográfia alapvető céljai:

- Felkelti a figyelmet

- Értéket ad

- Javítja az olvashatóságot

- Egyszerűsít

- Kiemeli a fontos részeket

- Rendszerez

- Egységet teremt

- Részekre tagol

A tipográfiai tervezést befolyásoló tényezők: a mű jellege, a mű funkciója, a kiadvány alakja

A tipográfia építőelemei

- betű (típus, méret, kiemelések, egalizálás, ligatúra);

- sor (középre, tompán, ill. sorkizártan szedett, szóköz);

- szövegtömb (szóközök, behúzáskimenet, sorközök, soregyen);

- sorcsoport (aszimmetrikus/szimmetrikus, lipcsei soresés, típus);

- díszítőelem (leggyakoribb a lénia);

- illusztráció (művészi, fotóillusztráció, grafikai alkotás, műszaki ábra).

Szedéstükör

A szedéstükör megtervezése annak a meghatározása, hogy két szemben lévő oldalon hol helyezkedik el a szöveg, ami négy elméleti vonal, a belső, a külső, felső és alsó margók között található. A szedéstükör mérete, alakja valamint a lap síkján való elhelyezéséből adódó margók hordozzák azoknak az arányoknak egyik legfontosabb csoportját, amelyek a kiadvány tipográfiai képét meghatározzák. Ebből kifolyólag nagyon fontos a szedéstükör megfelelő meghatározása.

Oldal méretezések

A/0 – nyomdászati alapív, 849*1189 mm

B/0 – nyomdászati alapív, 1000*1414 mm

Ezekből felezéssel következnek a kisebb méretek. Pl. A/4-es lap: 210*297 mm, A/5-ös lap: 148*210, B/4-es lap: 250*353 mm, B/5-ös lap: 176*250

(Méretezés néha inch-ben [angol hüvelyk] történik, 1 inch = 2,54 cm)

A lap lehet álló, vagy fekvő – a fekvő oldalas többlapos kiadvány nehezen kezelhető.

Margók

Többoldalas dokumentumnál külső és belső, egyoldalasnál bal és jobb margóról beszélhetünk. A margók méretezésére vonatkozó szabályok:

- A felső margó nagyobb az alsónál, az alsó margó a legszélesebb

- A belső margó mérete a kiadvány vastagságától, szerkezetétől függ, a kinyitott oldalpár olvasható legyen.

- A külső margó helyet biztosít a kiadványt tartó hüvelykujjnak

- A 4 margó aránya az oldalon belüli keretben lévő szövegre is érvényes.

Tipográfiai elemek és fogalmak:

Hasábok: Más nevén kolumna. A szedéstükör két vagy több függőleges részre tagolása. Több hasábot akkor érdemes készíteni, ha a kiadvány jellege azt indokolja, vagy sok ábrát kell elhelyezni. A szedés során szimmetrikus és aszimmetrikus hasábelrendezés is alkalmazható, csak arra kell törekedni, hogy a forma megfeleljen, illeszkedjen az adott munkához.

Cél: könnyebb olvashatóság, illusztrációk behelyezése. Ideális sorhosszúság: 60-70 karakter, minimum 30 karakter. Rövid sorok sok elválasztást eredményeznek – csúnya és nehezen olvasható. Hasábok közé tehető vonal, végére záróvonal.

Élőfej: A nem összefűzött kiadványnál fontos, a lapok kieshetnek, elkeveredhetnek. Tartalmazhatja: oldalszám, kiadvány neve, dátum, rovat… Általában az egész lap szélességét elfoglalja.

Szóköz: Szóköz optimális mérete a betűmagasság harmada. Túl nagy szóköz csúnya, túl kicsi értelmezhetetlenné teszi a szavakat. Az egymás alatti szóközök csatornákat képeznek, el kell kerülni.

Sortávolság: Az alap (olvasható) sortávolság a betűméret 110%-a, tehát a sorok közt a betűméret tizede van. A sorritkítás alkalmazható kiemelésnek – a szöveg ritkítással olvashatóbbá tehető.

Oldalszámozás (pagina): A szöveggel egyező, vagy 1-2 ponttal kisebb méretben legyen. Lehet alul vagy felül. Szembe néző oldalaknál a külső margókhoz igazodjon, egyoldalasnál lehet középen.

Elválasztás: Új sorba ne kerüljön a szó 1, 2 betűje; a sor végén ne maradjon 1, 2 betű, főleg ha két keskeny betű van. Összetett szavakat lehetőleg alkotóelemeiknél kell elválasztani. 3-4 elválasztójel ne legyen egymás alatt. Első és második gondolatjel ne kerüljön sor elejére.

Behúzás: Bekezdések első sorában szerepel. Szélessége 1 vagy 2 betűmagasságnyi legyen. A kimenetsor (bekezdés utolsó sora) hossza és a maradék üres rész is legyen nagyobb a behúzásnál.

Kiemelések: Az azonos típusba tartozó betűk változatai (kurzív, félkövér, álló, keskeny,…) alkotják a betűcsaládot.
- Kurzív vagy Italic kiemelés. Nem haladhatja meg a 75 fokot a dőlés szöge.

- Kövér, félkövér, bold vagy fett kiemelés. A betű vonalvastagságának növelése.

- Keskenyített (ritkán alkalmazott) kiemelés.

- Kiskapitális kiemelés.

- Egyéb kiemelések: Üres betűk, árnyékolt betűk, 3D kiemelés (ld. Word szövegszerkesztő)

Ligatúrák

Bizonyos betűpárok egységes jelként szerepelnek – szebb íráskép. A karakterkapcsolatok egy egységként szerepelnek, a kiadványszerkesztők felismerik ha használni kell őket – bonyolult dolog, csak a legprofibb kiadványszerkesztők képesek kezelni. Példák:

 

abra02

Egalizálás

Nagybetűk használata esetén a szövegkép szétesővé válhat a betűk közötti űr egyenetlensége miatt. A betűközök (automatikus vagy szerkesztett) elrendezése az egalizálás.

Példák: AV, LT - normál szöveg  AV, LT - egalizált szöveg, a betűk közé nem lehet függőleges elválasztóvonalat húzni (nem csak betűköz csökkentés, hanem növelés is lehet az egalizálás – pl. HI között).
Wordben alkalmazható a "kerning" ("Betűpárok alávágása").  Kiemelten fontos a szerepe nagy betűfokozatok szedésénél, illetve kiemelt szerepű soroknál illetve szövegeknél. (Könyv v. brossúra címfelirat, plakát címe szövege stb.) 

Iniciálé: Funkciója: szövegkezdet kiemelése, szövegmező élénkítése, dekorálás. A szöveg betűinél 2-5-ször nagyobb kiemelt kezdőbetű. Alkalmazási szabályok: Az iniciálé stílusa legyen összhangban a dokumentum betűivel. Két sor magasságú iniciálé lehet egy sorban az első sorral, a magasabbat bele kell tördelni a szövegbe.
Az iniciálé alapvonala a mellette lévő sor alsó vonalával essen egybe1, felső határa az első sor felső határával egy vonalban, vagy felette lehet2. Szélessége a hasáb szélességének negyedénél ne legyen nagyobb. Bal széle a szöveg bal szélénél ne legyen beljebb3. Összetett betűk, számok, írásjelek ne legyenek iniciálék.

abra03